Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Név nélkül: - Az egyházi közalap
kaszünet ép azokról feledkezett meg, a kiknek asztalán ennek § ait formába öntötték s a kik a §-oknak betartása felett legnagyobb részt őrködni vannak hivatva: az állami, megyei ós köztisztviselőkről. Mintha ezek nem is szorulnának rá a pihenésre, vagy mintha ezek talán nem is emberek lennének, a kiknek szintén volna valamelyes jussuk amaz általános „emberi jogokhoz." A mig az a gyári munkás — már t. i. a melyik — vasárnap leteheti a pőrölyt t vésőt s elhagyhatja a műhelyt, addig a hivatalnokok vasárnap is ott görnyednek a dohos levegőjű hivatalos helyiségben. ók a napot nem szentelhetik meg Még e napon sem lehetnek egószep az ő családjuké s templomba, ha akarnának sem mehetnek el. Ez bizony nem jól van igy. Tessék azt a törvényt revisió alá venni. Ha ott fent gondjuk van az ipari s egyéb kézi munkásokra s reájuk érdemesnek tartják a törvénynek, kiterjesztését, terjeszszék ki a hivatalnokokra is Meg kell szigorítani ezt a törvényt. Hisz a nép ma már fel sem veszi, főleg a mezei munkánál. Vasárnap is csak ügy kaszál, szánt vet, mint máskor. A kereskedő zárt ajtók mögött — suba alatt bármit ad, az iparos suttyómba dolgoztat. Szóval mindenki megszegi ezt a törvényt. Mi lelkészek pedig prédikáljuk az igét — az üres padoknak. Városban egész éven át, mert ott a hivatalnok, kereskedő és iparos, ha akarna sem mehet el templomba, falun pedig, igy nyári aratás idején — mert a nép a mezőn szorgoskodik. Döröghet a pap, fenyegethet, törvényre hivatkozhatik — nincs foganatja. A törvény holt betű s az, a kire rá van biz va a végrehajtása — maga is ott görnyed még vasárnap is az Íróasztal mellett Valamit okvetlen kell tennünk. Igazuk van a nevezett egyházi testületeknek. Pedig nem is olyan borzasztó újítás lenne, a mely talán példa nélkül állana a kontinensen. Előttünk áll — a nyugati országok példája. Menjünk át oda, a honnan az eddigi eszméket vettük. Ott van Németország; Szászországban vasárnap az istentisztelet ideje alatt minden bolt zárva s még a po s tahi vatal is szünetel. S vájjon kárát vallja-e ennek az ország? Ott a törvényt betartják Hogyne, hisz maga a csázár mutat erre jó példát, ki legutóbb egy alkalommal, midőn ót egy olyan ünnepségre hivta valamelyik »Verein,* a mely vasárnap d. e. 9 órára esett, visszaküldötte a meghívót azon üzenet kíséretében, hogy „ó vasárnap d. e. a templomba szokott menni s azontúl a családjával van." Németországban nem is szegi meg senki sem a vasárnapi munkaszünetról szóló törvényt. S ez az ország ma az ipar s kereskedelem virágzó fokán áll. A mi országunk pedig — tengpang. Azzal az 52 vasárnappal nem is lendül feL_ Ellenben az elégületlen, zúgolódó hivatalnokok számát csak növeli ez a félszeg intézmény. Ha az illetékes közegek, a kik első sorban lennének hivatva közrehatni egy helyes és móltányos törvénynek megalkotásánál — nem tesznek semmit. Vegye kezébe az ügyet a mi evang. egyházunk vezetősége. Lelkészeink, tanítóink álljanak a mozgalom élére. A hol a vasarnapi munkaszünetet be nem tarja a nép — ott a közigazgatási hatóság közbelépésével tartassuk azt meg. Ha törvény — hát tartassuk is be Egyetemes egyházunk pedig tegye ineg a lépéseket a legfelsőbb helyen egyrészt a már meglevő törvény szigorának alkalmazása, másrészt pedig ennek az állami és megyei hivatalnokokra és minden köztisztviselőre leendő kiterjesztése ügyében. Mert mindenek számára meg vagyon irva: ,Hat napon munkálkodjál ós minden dolgodat elvégezzed, heted napon semmi dolgot ne tégy s még a szántásnak ós aratásnak idején is megszűnjél dolgozni. 4 4 (GergelyI.) MOHÁOSY LAJOÍS. Az egyházi közalap. Zsinati törvény V. Cim. Mikor 1893-ban a közalapról szóló törvény meglett alkotva, sok remény fűződött annak életbeléptetéséhez. Sok düledező egyház várta újraépűlését, sok szórványban élő várta tömörülését erőteljes egyházzá. Az egyetemes gyűlés három évig meggondolta az új teher kivetését és a mikor 1896-ban mégis hozzá fogott, a várt eredményben nagyon is csalatkozott. Gazdagoknak véltük egyházunk tagjainak nagy részét ós ime adójuk 7« százaléka 37,000 koronát tett ki. Szerencsénkre az állam jött segítségünkre ós nagy tartozásának egy parányi részét kezdte leróni évr 100,000 korona segély által. Az első évi közalapjövedelem, az állami segélynek évi 20,000 korona ós a kamatok 20%-nak felszaporodása által a kamatozó tőke máris 270,000 korona ós a mult évi egyetemes gyűlés közalapjövedelem cimén máris 127,400 koronát oszthatott fel.
