Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Név nélkül: - Egyházi közgyűléseink és azoknak vezetése

Huszonegyedik évfoly * 30. szám. Orosháza, 1903. július 23-án. EMG. EuiHAZ ÉS ISKOLA Elöflsetéa dija : Egész évre . ISkor. Fél évre. . . e , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára 34 SÍI. MEGJELENIK MINDEN .CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő : VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő: HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . le kor. Fél oldal... S , Negyed oldal . 4t . Nyoiczad oldal . J9S . Egyházi közgyűléseink és azoknak vezetése. Talán nem végezünk felesleges munkát, ha most, midón az egyházmegyei közgyűlések folynak s az egyházkerületi és egyetemes gyűlések ideje is közéig, néhány szót ejtünk a mi közgyűléseinkről ós azoknak vezetéséről. Előre bocsájtjuk azt, hogy e czikkünknek megírásában egyházi testületeink és hatóságaink iránti feltétlen tisztelet vezet bennünket s hogy csak a mind gyakrabban felmerülő s itt is, ott is lappangó panasznak adunk kifejezést oly célból, hogy erről már Tnost, idejekorán vehessenek tudomást az illetékes forumok, nehogy ez végül is nyilt elégületlenséggó legyen. Lapunk csak kötelességet teljesít, midőn, mint az egyházi sajtónak egyik organuma, a közérdeknek s a mi még több : az egyház érdekének ez úton is szolgálatot tesz. Mert azt, hogy egyházi közgyűléseink rendesen, a törvényben és szabályrendeletekben jelzett módon folyjanak le, az egyes gyűlési tagok érdeke mellett a mi egyházunknak jól felfogott érdeke is megköveteli. A közgyűlések, mint ilyenek, az egyes egyházi testűleteknek képviseleti ós kormányzó hatóságát képezik s miként már nevüü mutatja, azoknak lefolyásában a gyűlési tagok szabadon részt vehetnek, a szőnyegen lévő kérdésekhez a megállapított sorrend szerint hozzászólhatnak, véleményüket szabadon ós a szükséges indokoknak felsorolásával nyilváníthatják A gyűlések nvilvánosak ; azokon jelen lehetnek az egyház ügyei iránt érdeklődők. Sokat lehetne még felsorolni, hogy a közgyűlések lefolyásának milyennek kellene lenni, a mint azt egyházi törvényeink előírják. Mi azonban csak ezeket hoztuk elő, mert ezúttal csak ezekről akarunk szólni a kezeink közt levő adatok alapján, egészen általánosságban. Közgyűléseink s azoknak vezetése ellen mind gyakrabban panasz merül fel. A legelső az, hogy maga a t. k. közgyűlés ma-holnap semmivé lesz, nem a k ö z -gyűlése, hanem egy-két embernek előadása. S ha még ezek legalább megismertetnék az egyes ügyeket, tárgyakat, a melyeknek előadóivá neveztettek ki, semmi baj sem lenne. De az a nagy baj, hogy ezeknek előadása, ismertetése oly kurta, hogy ennek alapján senki a dolog lényegét meg nem ismerheti s igy az elfogadásra beterjesztett határozati javaslathoz hozzá nem szólhat. A ki manapság a közgyűléseket megelőző, szűkebbkörű előkészületeken részt nem vehet, vagy részt nem vesz, az ugyan be ne üljön a közgyűlés napján a terembe, mert abból semmit sem profitiroz. Az ilyen előtt az egész közgyűlés egy „laterna magica"-val a falravetitett képekből álló, de kellő magyará/.atot nélkülöző előadásként fog feltűnni, a melyből vajmi keveset tanul. Pedig az elóértekezlet szűkkörű, bizalmas jellegű, ezen nem vehetnek részt a nem tagok. S erre a gyűlést vezető elnökségnek figyelemmel kellene lennie s ha már, ezen mindent előkészítettek másnap azt szőnyegre hoznia. Mert az előórtekezleteknek nem az a hivatása, hogy a közgyűléseket helyettesitsók, hanem hogy azokat előkészítsék. Pedig ma már oda jutunk, hogy a gyűlést a gyűlés előtt megtartottuk, sőt ennek még a jegyzőkönyvét is előre megírtuk. Nem jól van ez igy. Tartozunk annyival a közgyűlés tagjainak s a< azon részt vevőknek, hogy a gyűlés folyamán targyaljuk le az ügyeket, mindenkinek meghallgatván ide vonatkozó kellő formájában előadott véleményét. — Az elnökség ne türelmetlenkedjék; az elóórtekezleten történt megállapodással ellenkező véleményű szólót hallgassa meg s ne csapja le az előértekezletre való