Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Aradbékés

olvasztja össze azt a kavarodó népséget, melyben mindenki egyenlőnek tudja magát s mégis aláren­delve van egy bizonyos rendnek, felsőbbségnek, melyet alig érez, az a tudat, hogy egy egyetem­nek tagjai mindannyian. Ily szervezet mellett, egye­tembe beolvasztott theologiai fakultás nevel és ne­velhet tudósokat ; de egymagában álló, más fakul­tásokkal semmi közösségben nem létező theol. fakultás, vagy akadémia ezt el nem érheti, ha bármennyire legyen is felszerelve s bármennyire tudós tanárai legyenek is; mert hiányzik a talaja. Ha bármily nemes és szép fám van is, ha nem tudom neki megfelelő talajba ültetni, az nem fog fejlődni, csenevész marad s végül elpusztul. Ez az oka annak, hogy helytelennek tartottam s helytelennek tartom most is a theologiai fakultás eszméjét, mert bármennyit fogna egyházunk ál­dozni, ellenértékét nem kapja meg, mert eszméje kivihetetlen Hisz Pozsonynál még Eperjes is jobb volna egy theologiai fakultásnak létesítésére, mert itt jogakadémia is van, a melynek szellemi hatása kell, hogy legyen theologiai ifjúságunkra. Hall más eszméket, más professzorokat, más nemű tudomá­nyos észjárást, más gondolkozású s szellemű ifjú ságot, mindez önkénytelen s más irányú nevelője annak a theologus ifjúságnak, a melyet mi theo­logiai professzorok egyoldalú theologiai irányban nevelünk. Vannak a német egyetemeken theologiai fakultások igen csekély tanári számmal, azért azok mégis kiválók, mert azzá teszik kiváló tanárai s a környezet, a többi fakultások hatása, nevezetesen a bölcsészeti fakultások. Adjanak Pozsonynak, vagy bármely más theologiánknak 10 tanárt is, nem lesz az fakultás és nem fog tudósokat nevelni, mig nincsen kellő talaja ; üvegházi növény marad, melyet a legkisebb zivatar is elsodor a nélkül, hogy hivatását betölteni tudná. Mivel magunk ere­jéből képtelenek vagyunk egyetemet állítani, azért kötelességünk az államnak mindaddig békét nem hagyni, még ő nem gondoskodik prot. theol. fa­kultás felállításáról. Ahoz azonban szükséges hatá rozott s önérzetes követelés egyetemes egyházunk részóról s nemcsak immel-ámmal fellépő gyáva és szemforgató alamizsna kórós, szükséges az is, hogy más véleményünk legyen nemcsak a theo­logiai fakultásról, hanem főleg a theologia tudo­mányos jellegóról s jelentőségéről, mint a minő Strompnak a felfogása, mert ha csak olyba vesszük, mint Stromp, akkor akadémiát is kár állítani s theologiáról, mint önálló tudományról szólani. Mig egyetemi theologiai fakultásunk lehet, szervezzük theologiai akadémiáinkat úgy, hogy e cimüknek megfelelően betölthessék hivatásukat; jelesebb ifjainkat pedig serkentsük s küldjük ki német egyetemekre, hogy ott folytassák s tökéle­tesítsék tanulmányaikat és képesekké váljanak ön­álló theol. tudományos kutatásra s tanulmányo­zásra. MAYER ENDRE. BELFÖLD. Az arad-békési ág. hitv. evang. ker. egyházmegye lelkészi kara 1903. évi június 10 én Békéscsabán tartott értekezletén a követ­kező fontosabb dolgok felett tanácskozott, illető­leg határozott: A nagytiszt. Petrovics Soma esperes úr altal kidolgozott „Utasitások az ág. hitv. evang. lelkész kötelességeire nézve különösen a „cura pastoralis" — lelki gondozás szempontjából" e„ műre vonatkozólag kimondotta, hogy : Ezen kitűnő mű jeles szerzőjének fáradságáért hálás köszöne­tét nyilvánitja s e munkálatot az esperességneli alábbi módosításokkal ajánlja: A4 §. kiegészítendő azzal, hogy a hagyo­mányos szokást, a helyek kijelölése tekintetóból — hol üljenek a vének, ifjak ós gyerekek — a lelkész csakis a közgyűlés, illetőleg képviselő testület hozzájárulásával változtathatja meg. A 6. § miután a hangversenyek a templom szentségével meg nem férnek, törlendő. A 10 § nál a szabad textusokra vonatkozó­lag az értekezlet kimondani óhajtja, nehogy való­ságos szabadossággá fejlődjék a dolog, hogy a szabad textusok csak a németországi már elfoga­dott textus sorozatból vehetők. Miután az üdv tanmenet az egy évi beszéd sorozatban megtar­tandó, de meg a temetési, esketési beszédeknél, valamint a hétköznapi reggeli s vasárnap délutáni irásmagyarázatoknál a lelkésznek elég tág tere nyilik a szabad textusokra. A 12. § eme szavak helyett „ünnepélyessé tegye" — „tartsa meg" szavakat ajánl tenni, ne­hogy személyi cultus fejlődjék egyházunkban. A 19. § után új paragrafust ajánl, mely szerint „az esetre, ha egyesek, pártok stb. a ren­des istentiszteleten kivül külön istentiszteletet — p. o. a socialisták máj. 1 ének külön megünnep­lését kívánnák, az csak a püspök engedélye mel­tett legyen megtartható." A 28 §. eme szavak helyett az „oltár előtt vallásos előadásokat, vagy felolvasásokat" ezen szavak „írás magyarázatot" teendő, mikor is e §. többi része kimaradna. Mert a templomban csak Isten igéjét lehet hirdetni, a §. végén emii­tett dolgok pedig az egyházi beszédekbe igen gyakran beszóhetők. A 36 §. e szavak „s olyanul az előkelő egy­háztagok is elismernék" törlendő, mert igen tág fogalom az, hogy ki az az „előkelő egyházi tag." A 43. ós 45. §§-at kihagyandónak véli, mi­után a lelkésznek nem lehet feladata, hogy .az állami anyakönyvek felett felügyeljen. Szintúgy törlendő a 48. §. a) pontja, vala­mint a 49. §. b) pontja, miután a róm. kath. lelkészek úgy sem teszik meg ezt s a gyermekek

Next

/
Thumbnails
Contents