Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Mikulik József. A reformátió meghonosúlása és első szervezkedés Gömörben

sánál is hatva, — tudjon szá n )t ad li ismerete, érzülete, akarata, szavai s tetteiről Istenónek^és s;iját lelkiismeretének. Ú^y legyen! KEUPEC ISTVÁN. A reformatio meghonosítása és első szervezkedése Gömörben. Részlet Mikulik Józsefnek , A. göTiörí ág. hitv. ev. esperessóg története* cimíi s jelenleg Dobsinán lakó özvegye adományából az eperjesi ev collegium tulajdonit képező kéziratos müvéből. II. Korszak. A gömöri ág. hitv. ev. egyház szervezJJ . g k e d é s e. h v A murányji fráter ni tás 1378 — L596. A) A gömöri ág. hiiv. ev. egyház viszontagságai 1578—1596. |(Folytatás.) Az ág. hitvallás Gömörben meghonosulván, csakhamar minden oldalról ellenségektől volt körülvéve, melyek a tőlük megtámadott lótjog visz • sza — illetve elnyerése érdekében minden követ mozgásba hoztak. Az alapjában megtámadott ós Öömörből — valljuk be — erőszakosan kiszoriritott róm. kath. vallás nemcsak visszakövetelte ^gi jogait, de fényes múltjára és az uralkodó ház támogatására számítva csakhamar előtérbe is belépett és azon fáradozott, hogy a hitjavitás elnyomásával régi uralmát is visszaállítsa. Ez volt az egyik ellenség, mely a jezsuiták cselszövényeit már régóta arra használta fel, hogy a hatalmas főurak áttóritésóvel az új hitet föltámasztóitól foszsza meg A drákói töivények által hiába űzőbe vett helvét hitvallás volt a másik ellenség, mely különösen a magyar ajkú lakosság közt már 1850 körül számos követőre talált és hazánk más vidékein hatalmas pártfogók védnöksége alatt már régebben szervezkedvén, veszélyeztette a gömöri ág. h. ev. egyházakat. Ahhoz járult, hogy a gömörmegyei ág. h. ev. egyházak közt semmi öszszetartás és egyöntetűség nem lévén a különféle színezetű felekezetek ísecták) is nyilt ajtókra találtak nálunk. A veszély azonban ideje korán fölismertetett és egyes kiváló férfiak a más szentekben hivő egyházak egyesítésén fáradoztak, mi 1578 körül niederlaysi Maschk o Menyhért murányi várkapitánya hatalmas pártfogása alatt teljesen sikerült is, A gömöri — és kishonti — ág. h ev. egyházak akkor nemcsak egytől-egyig kötelezőleg elfogadták a Stockei Lénárd-féle hitvallást, hanem szövetkezetet is alakítottak magok közt. Ezen „murányi fraternitás*-nak nevezett szövetkezet élére szabad választás útján Fried Cyprián murányi tábori lelkész álli.tátott, ki „esperes" — senior

1 cimet viselt és a szövetkezet területén egyházi főhatóságot gyakorolt. A 25 cikkelyből álló alapszabályzattal az esperesnek, illetve esperességnek feltótlenül alárendelt lelkészek már most vállvetve nézhettek miuden megtámadás szemébe és a murányi várkapitány fegyveres támogatására is teljes biztossággal számithatván a gömörvármegyei ág. h. ev. egyház jövője biztosítva volt ós pedig annyival inkább, miután az esperesség alakulását és alapszabályait a környék világi főemberei is elfogadták ós „a tudatbn nép" ellen megvédeni Ígérték Így tett pl. Masch ko Menyhért ós 1590 febr. 10-ón (a régi naptár szerint) Osetneky István. Az ekkép dönthetetlen bástyákkal körülvett szövetkezet most egyrészt azon volt, hogy a múlttal teljesen szakítson, mely okból a még feles számban megmaradt róm. kath. szertartásokat eltörülte, a sok babonás hitet kiküszöbölte és szorosan Luther kátéjához ragaszkodott, másrészt pedig arra törekedett, hogy a tanítás mindenütt egyöntetűen és az egyszer elfogadott hitvallás alapján történjék, hogy ezen hitvallást minden más felekezet ellenében általános érvényre emelje ós végre, hogy az egyházakat minden idegen befolyástól megóvja. Egy valamennyiért és valamennyien egyért volt a jelszó és a jól fegyelmezett csapat ki is állotta aztán a vészt, mely feje felett tombolt, a jezsuiták még oly ravasz cselszövényei is kudarczot vallottak ez összetartással és teljes egyetértéssel szemben ós az „ariánus, kálvinista, mohamedánus és más secta" a fraternitás kebelében zöld ágra nem vergődhetett. Meddig volt Fried Oyprián a murányi fraternitás ólén? nem tudjuk, annyi azonban tény, hogy utódja Reinhart Márton 1594-ben hagyta el murányvárát, kit tábori lelkészi hivatalában Rimán ovi János követett. Utóbbi 1594 ben julius 5 én a Herberstein Gyula báró murányi várkapitány védnöksége alatt tartott esperességi gyűlésen esperesnek választatván a régi —

Fried Cypryán-fóle — alapszabályzatot újból átdolgozta, magyarázta ós bővítette, mi által a gömöri esperesség második alapitója lett. Munkálatát úgy Herber stein Gyula báró, mint 17 lelkész több földesúr K i s f a 1 u d i János, osgyáni Bakos János és számos község előljárósaga fogadta el és erősítette meg. A szigor, melylyel az esperes hivatalában eljárt, a feltétlen engedelmesség, melyet a fraternitás tagjaitól követelt és az érzékeny büntetés, melyet a legcsekélyebb mulasztásra is kiszabott: csakhamar visszahatást szült, mely Rimán ovi János elhunyta után 1896 ban abban nyihánult, hogy S culte ti János rimabrézói lelkész és (kishonti) alesperes 1596. június 15-ón Fabri-