Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Csánig

fejtenek ki, évenként kát gyűl.*st tartanak. A két külön egyesület az egyház-megye területi viszonyainál fogva továbbra is megmarad. Ekkép szerkesztik alapszabályaikat é3 terjesztik majd fel a kerülethez jóváhagyás végett A régebbi alapszabályok egyháíi úton terjesztettek fel a minisztériumhoz megerósités végett. Az alapszabályok módosítása ügy hiszem csakis ugyanazon eljárással történhetik meg, a melyen az eddigiek ér vényre jutottak. Az egyházkerületi közgyűlés ez évben egyházmegyénk kebelében Szombathelyen tartatik. Az egyházmegye tehát felhívta hiveit, hogy abban minél számosabban részt vegyenek Megbizó levéllel kiküldötte képviselőit. De utasítást semmi dologban nem adott nekik Jegyzőkönyvi kivonattal pedig kiküldötte valamennyi gyülekezet leikeszeit és felügyelőit, a sorrendet a gyülekezetek betiisorrendje szerint állapítván meg. r. I. Az eperjesi ág. hitv. er. theologiai foelmissiói egyesület a collégium disztenné, ben 1903. évi június hó 3-án offertóriummal összekötött vallásos estélyt tartott, melyen Mayer E. egyesületi elnök „Babylon és a biblia

4 cimö felolvasást tartott. Az er. ref. egyház énekiigyi bizottsága befejezte munkálatát; az űj énekes könyv készen áll a kiadásra. Vájjon mi mikor jutunk majd ennyire? A csánigi harangok. Széles József és neje Király Eszter a csánigi evang gyülekezetnek 1467 korona 50 fillér költséggel egy 355 kilogramm súlyú harangot öntettek, két harangra való vasharaiiglábbal, mely utóbbinak költségeihez a csánigi nőegylet 225 koronával járult. Ugyanis a „község"-nek már előbb is volt egy kisebb harangja fa haranglábra. Ezen harang 1709 ben Bécs ben készült; és daczára annak, hogy Mária képe volt rajta, szólott a pápisták temetésekor is, az evangélikusok temetésekor is, (de az előbbieknek csak Graál Ferencz biróságától kezdve „ingyen," mert addig a harangköteleket a pápistáknak kellett adniok, mig a harangláb karban tartása a .község* terhére ment. as szólott ez a harang külön a pápistaknak a »beharangozáskor.- külön az evangélikusoknak is, mikor a templomba kellett elifldulnioií Uraiújfaiuba, uiobb R^pczelakra ; szólott még Nagypénteken is (és Mária nem tiltakozott ellene.) bar akkor köztudomás szerint a pápista harangok „Romába repülnek." 1875-ben az evan gelikusok, kik a községben nagy többségben vannak, szintoly barátságos egyesség folytán a mily barátságosan történt addig a harangnak használata, kifizették a pápistákat a harangból 60 kemény forinttal. És azóta a „Mária" harang az evangélikusok kizárólagos tulajdonává vált; de a Mária a harangról eltűnt, nem csudálatos módon, hanem mesterséges úton, senkitől zokon nem vett erőszakkàl, Azóta a pápista kisded templom tornyában két harang volt melyek egy ízben egy evangelikus embernek temetésekor, t. i. azon Gr a á l Ferencz temetésekor is megszólamlottak, a ki a harangkötél beszerzése alul a pápistákat felmentette volt. És most pünkösd hétfőtől kezdve az evangelikus gyülekezetnek is van két harangja Osánigon, egyelőre csak haranglábon, de a gyülekezet komolyan foglalkozik torony építés gondolatával, új templomnak gondolatával is, ós gyűjtik is a pénzt reá, több évek óta a vadászati árén* dát adván össze s tőkésítvén e célra, melyet az öt év óta fennálló nőegylet is szerény tehetsége szerint, de lelkesen pártol A „Széles" harangot az esperes pünkösd hétfőn avatta fel Kiss Itnre uraiújfalui és Mesterház y László sárvári lelkész közreműködésével. Miután t. i a kicsiny imaház a megjelent ünneplő közönség nagy sokaságát előreláthatólag befogadni képes nem volt, a gyülekezet úgy intézkedett, hogy az imaházban folyjon le a rendes vasárnapi istentisztelet, de a szabadban is tartassék egyházi szent beszéd a harang felavatása előtt azoknak számára, kik az imaházban el nem íértek. Hála Isten az idö is kedvezett az ünnepeiynek, csak kevés ideig fenyegetődzött esővel egy elvonuló felhő. A felavatási beszéd és ima szinte a szabad ég alatt tartatott a harangláb töveben. Az ünnepély végén lelkes ovációknak vol-* tak tárgyai a/, öregek, kik a harangot csináltatták. Adja Isién, sokáig örvendhessenek hangjának I A protestáns orsz. árvaegylet választmányánál negyvennegyedik évi jelentése az 1902 évi műkedéséról. A jelentés elsó lapján csetneki dr. Jelenik Zsigmond arczképét találja az olvasó, a kiről Brocskó Lajos intézeti igazgató meleg hangon emlékezik meg mult évi december hó 6-án történt elhunyta alkalmából. Evang. egyházunknak, mágyar hazánknak, az orvosi tudománynak egyik je lesét, protestáns árvaházunknak egyik legnagyobb jóltevőjét, az árvák önfeláldozó baráiját veszitet tük vele. Jelenik mozgalmas élete méltó arra, hogy néhány sorral ez alkalomból is megemlé kezzünk róla. 1830 ban született. A besztercebá nyai és selineci evang gimnáziumokon elvégezvén tanulmányait. Bécsben az orvosi tanszakot hallgatta. A szabadságharc hirére sietett vissza hazájaba, hogy fegyvert fogjon annak védelmére. A szabadságharc leveretése után közkatonának sorozták be valamelyik osztrák ezredbe. Tífuszba esett Olaszországban, hazajött és meggyógyulván ismét Bécsbe ment folytatni tanulmányait. 1858 ban jött Budapestre és egy évvel rá megválasztották orvosnak az aiíkor alapított evang. árvaházhoz, mely minőségében 30 évig szolgálta árvaügyüuket buzgó önfeláldozással a nélkül, hogy a 30 év alatt valamikor kórt vagy elfogadott volna bármi anyagi vagy erkölcsi ju t a 1 m a t. Az intézet alapításakor dr. Jelenik sietett az