Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához

-célból közelebbről megvilágítanom a cikkírónak logikáját s okoskodásának alaposságát, hogy annál tisztább világításban lássuk érvelését. A beküldött nyilatkozat alapján nyilvánvaló dolog, hogy ón Glauf Pál javaslattevő főesperes úrnak felkérésére, barátságból egy az ó tervezetébe beleilló tanrendet csináltam, de bizonyos az is, hogy az ón munkálatom a tervezetbe különféle változtatásokkal került bele, ügy, hogy azt a magaménak többé nem tekinthetem. Vannak a javaslatnak oly részei, melyek teljesen az ón felfogá* songnak felelnek meg s azokra később majd rátérek, de ezek a részek már régibb keletűek, ismeretesek voltak theologiai tanár kollegáim előtt régebben a nélkül, hogy azért ily megtámadtatásban részesültek volna, mint most. Az is ismeretes a lap olvasói előtt, hogy én e lap hasábjain április* ban (14 — 16. szám) a szerkesztő úrnak régebben tett Ígéretemhez képest egy néhány gondolatot s eszmét világítottam meg lelkészkópzósünk javítása ügyében. A cikkező logikáját s okoskodásának alaposságát jellemzi, hogy miután magánúton sikerült Glauínak eredeti, de későbben módosított javaslatát kezébe kaparitania s abba betekintenie, hogy azt elegendő alapnak tartotta az egész cikksorozat épületének felépítésére. És mert az ón cikkeim véletlenül abban az időben jelentek meg, a mikor Glauf javaslata, az csak megerősítette hamis feltevésében. Hát ő hallott valamit harangozni, látott is valamit, de már arra nem vett magának fáradtságot, hogy a dolgokat közelebbről is vizsgálja s az okozatoknak okait mélyebben kutassa, s esetleg másutt is keresse. Nos hát ez nem Kantnak logikája; ez nem »Ding an Sich," hanem külső csaló látszat, melyre egy filozófusnak okoskodását, ha komolyan akar vétetni, nem szabad felépítenie. Más ember, ha a lapszerkesztő ily körülmények között a tévedésre figyelmezteti s a javaslat kószitője a tényekről felvilágosítja igyekszik tévedésétől megszabadulni s hibáját jóvá tenni. A mi filizofusunk azt mostanáig sem cselekedte, sőt midőn látta, mert lehetetlenség volt nem látnia, hogy előzőleg megjelent cikkeim s a Glauf-féle javaslat között mégis csak jókora külöubsóg van, akkor nem restellette azt állítani rólam, hogy vagy tudatlan vagyok s nem tudom, mit. cselekszem, vagy jezsuita vagyok, a ki mást irok itt s mást cáelekszem Glauffal csak úgy suba alatt. Igaz ón nem ettem kanállal a bölcsességet s nürnbergi tölcsérrel sem töltötték belém a tudományt, mert ezek úgy látszik pozsonyi specialitások s ón Pozsonyba nem jártam iskolába ; de már ezt mégis csak furcsa logikának kell tartanom, a mely ilyeneket merészel állítani I Hát ha ezt tudatlanságnak minősíti, ugyan minek foglalkozik velem s a hol csak szerét teheti üt rajtam egyet? Hát én megmondom, hol keressük ennek a forrását ? Mivel ahhoz gyáva, hogy Zsilinszky Mihályt, Gyurátz Ferencet, dr. Bal tik Frigyest, Zelenka Pált és Sárkány Sámuelt a javallat aláíróit támadjá s felelősségre vonja, Glaufot pedig nem találta elégséges médiumnak arra, hogy haragját kiöntse reá, ez okból egy Strohmarmt kellett keresnie s azzal is éreztetni felháborodását. Naivságában annyira naiv volt, hogy az eszébe sem jutott, hogy ennek észrevevésóhez még csak Stromp-téle alaposság sem kell. rí _ « Ily módon azonban a revolver-zsurnal.iszták. szoktak irni s nem theologiai tanárok. Azután meg micsoda alapon áll az ily okoskodás, a mely előbb tetszése szerint ráfog valakire valamit s mindent elkövet, hogy erőszakos okoskodását leplezze, csak azért, hogy az igy ráfogott állításokkal csupa roszszaságot mondhasson? Minő alapon leczkézteti a legőszintébb s legjobb szándékú férfiakat? Erre csak az lehet a felelet, a, mit Jézus mondott a farizeusokról: „Te képmutatói vessd ki először a gerendát, a mely a te szemedben vagyon és azután gondolj arra, hogy a szálkát a te atyádfia szeméből kivessed." Miután igy röviden jellemeztem Stromp okoskodásának alapját s észjárását, áttérhetek állításainak bírálatára, a miben az ő gondolatkörébe való behatolás céljából az ő gondolatfűzósót kelf követnem. Hogy azonban cikkezésem ne legyen üres polémia, ki fogok terjeszkedni a Glauf-féle javaslatnak azon részeire is, a melyektt Stromp nem érintett Megpróbálom a javaslatnak más oldalról való megvilágítását s megvédését is. Ehhez nemcsak azon az alapon van jogom, mivel mindnyájunkat érdeklő közügyről van SLÓ, hanem azon az alapon is, mivel Stromp mindenképen nekem tulajdonítja a javaslat szellemi apaságát.*) MAYEB ENDBI. •) Az igért folytatás a legközelebbi számuukban megjelenik. ~~ (Szerk.)