Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához

És mir mo3t előttünk a G 1 a u f-féle „theol logi-útrendszerben« a legislegáj^bb, a melyből hogy mennyi része van Mayer kollegámnak : a z előzmények utáu minden elfogulat­lan olvasó megitólheti. Nem egyéb ez, mint egy az akadémia fenn­állást óta a legszivósabbin, de nem mindig a leg­őszintébb nyíltsággal folytatott irtó munka az akadémia ellen, a melynek támadásai kö­zött azonban ez egyetemes intézetünk mindvégig öntudatának teljes méltóságában megállott, irtózva, hogy a támadásokat hasonló fegyverekkel viszo­nozza. A Glauf-Miyer társaság babér dit tőlük iiiigha fogja valaki irigyelni. Mert a muika, a melyre vállalkoztak, kettős okból szánalmas. Először : mert elfogultsá­gukban még csak avval sem vetettek számot, hogy egy szerződésszerű állapotot akarnak ki­forgatni ; másodszor, mert ugyancsak elfogultsá­gok miatt azt sem látták meg, hogy igy nem is Pozsonyt — mert erre nincs mód és erő — ha-; nem egyetemes egyházunk theol. oktatásügyét fokozzák le, vissza­vetvén azt a régi kerületi rendszernek szemina­ristikus tendenciákkal szaturált primitív formáiba 1 És ez az egész javaslatnak a legszomorúbb oldala! Mert még azt, ha érdek áll érdekekkel szemben s elfogult­ságot szül a riválissal szemben, csak megértem: de hogy ez elfogultság egyenesen a közös létér­dek elvi gyökereit vagdalja el, hát ez már ha nem a legsúlyosabban beszámítandó — úgy egyszerűen beszámithatlan . • . A jó előadó, Mayer cégtársával együtt olyformán jár el, mint az az ember, a kinek van egy otthonosan berendezett földszintes háza, ha­nem a szomszédjának az emeletes háza nagyon szúrja a szemét s azért, mert maga egyelőre eme­letet nem épithet, hát azon iparkodik minden áron, hogy szomszédja bontsa le az emeletét, Mert ezt követeli az egyenlőség. Sőt tovább megy, még azt is megkívánja, nehogy az a szomszéd abban a lefo­kozott házban máskép merjék berendezkedni, mint ő, avagy hogy még a fazekába is más ételt rak­jon, mint ó . . . Pedig hát, édes jó Istenem, mindkettő megélhetne tisztességgel a maga por­táján, csak a gazda legyen jóravaló s tartsa rendben a házatáját. — Lám a theologiai aka­démiánál a gazda az egyetemes egyház, a theol. intézeteknél a kerületek. — Gondoskodjék kiki a miga intézetéről. E'. okbál tessék akár együt­tesen az államhoz folyamodni, hogy az 1848«. XX elve alapján adja meg — misént a kon­gni ínál is külön tette s mikéat mis tanintézeteink­nél is külön teszi — a theologiák korszerű be­rendezésére ós fenntartására szükséges összegeket, akár külön-külön az uiak-undokról gondos­koiui, a mílyeken egyss fenntartó testület a maga intézetét elláthatja; akár egyesült erővel vissza­menni az 189 8 - iki alapra s az egyesítést az akkor kifejtett elvek alapját végrehíj ta ii (menne most is, nehézség nélkül, esik tessék Eperjesnek is, Sopronnak is, Pozsony módjára, szerző­dést kötni az egyetemmel); egyszóval út ós mód van intézeteinknek egészséges fejlesztésére; de visszafejleszteni a meglévőt is, eldobni könnyel­műen az elért eredményt is s mind ezt tisztán rosszul ós hozzá nem is valami ügyes számítás­sal felfogott partikuláris érdekből : ez bűn, ennek minden erőnkből elejét kell vennünk. * Mindaz elmondottak alapján összevonom a következményeket : 1. A Glauf-féle javaslat, mint egyáltalán a protestantizmus özelleménok, kultúrtörekvéseinknek a zsinati törvények ós egyházuuk legszentebb tradiczióinak mellőzésével készült, sót egyenesen a theol. akadémiát ós általában theol. oktatás­ügyünket veszélyeztető, mint teljesen alaptalan felületes ós értéktelen, egyszerűen figyel­men kivül hagyandó; 2. új javaslat készítendő éspedig szakem­berek bevonásával, a mely az eddigi fejlődés tanulságait ós követelményeit kellő figyelembe véve : a) az akadémiák fakultássá való fej­lesztését, b) a más két intézet színvonalának és a f a­cultással egyidejűleg ós harmó­niában való emelését munkálja, 3. a budapesti egyetemi fakultás délibáb — kó­pé figyelmen kivül hagyandó, hanem ezzel szem­ben vissza kell mennünk az 1879-ben elfoglalt álláspontra, a mely kimondja, hogy theol. okta­tásügyünket az állam által felállítandó facultástói függetlenül tartja megoldandónak. Gondolom : ezek a legfőbb feladatok, a me­lyekre utal egyházunk múltja, lényege. S hiszem, hogy azok az illusztris urak, a kiknek különös figyelmébe ajánlottam e bírálatomat, belátva

Next

/
Thumbnails
Contents