Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához
És mir mo3t előttünk a G 1 a u f-féle „theol logi-útrendszerben« a legislegáj^bb, a melyből hogy mennyi része van Mayer kollegámnak : a z előzmények utáu minden elfogulatlan olvasó megitólheti. Nem egyéb ez, mint egy az akadémia fennállást óta a legszivósabbin, de nem mindig a legőszintébb nyíltsággal folytatott irtó munka az akadémia ellen, a melynek támadásai között azonban ez egyetemes intézetünk mindvégig öntudatának teljes méltóságában megállott, irtózva, hogy a támadásokat hasonló fegyverekkel viszonozza. A Glauf-Miyer társaság babér dit tőlük iiiigha fogja valaki irigyelni. Mert a muika, a melyre vállalkoztak, kettős okból szánalmas. Először : mert elfogultságukban még csak avval sem vetettek számot, hogy egy szerződésszerű állapotot akarnak kiforgatni ; másodszor, mert ugyancsak elfogultságok miatt azt sem látták meg, hogy igy nem is Pozsonyt — mert erre nincs mód és erő — ha-; nem egyetemes egyházunk theol. oktatásügyét fokozzák le, visszavetvén azt a régi kerületi rendszernek szeminaristikus tendenciákkal szaturált primitív formáiba 1 És ez az egész javaslatnak a legszomorúbb oldala! Mert még azt, ha érdek áll érdekekkel szemben s elfogultságot szül a riválissal szemben, csak megértem: de hogy ez elfogultság egyenesen a közös létérdek elvi gyökereit vagdalja el, hát ez már ha nem a legsúlyosabban beszámítandó — úgy egyszerűen beszámithatlan . • . A jó előadó, Mayer cégtársával együtt olyformán jár el, mint az az ember, a kinek van egy otthonosan berendezett földszintes háza, hanem a szomszédjának az emeletes háza nagyon szúrja a szemét s azért, mert maga egyelőre emeletet nem épithet, hát azon iparkodik minden áron, hogy szomszédja bontsa le az emeletét, Mert ezt követeli az egyenlőség. Sőt tovább megy, még azt is megkívánja, nehogy az a szomszéd abban a lefokozott házban máskép merjék berendezkedni, mint ő, avagy hogy még a fazekába is más ételt rakjon, mint ó . . . Pedig hát, édes jó Istenem, mindkettő megélhetne tisztességgel a maga portáján, csak a gazda legyen jóravaló s tartsa rendben a házatáját. — Lám a theologiai akadémiánál a gazda az egyetemes egyház, a theol. intézeteknél a kerületek. — Gondoskodjék kiki a miga intézetéről. E'. okbál tessék akár együttesen az államhoz folyamodni, hogy az 1848«. XX elve alapján adja meg — misént a kongni ínál is külön tette s mikéat mis tanintézeteinknél is külön teszi — a theologiák korszerű berendezésére ós fenntartására szükséges összegeket, akár külön-külön az uiak-undokról gondoskoiui, a mílyeken egyss fenntartó testület a maga intézetét elláthatja; akár egyesült erővel visszamenni az 189 8 - iki alapra s az egyesítést az akkor kifejtett elvek alapját végrehíj ta ii (menne most is, nehézség nélkül, esik tessék Eperjesnek is, Sopronnak is, Pozsony módjára, szerződést kötni az egyetemmel); egyszóval út ós mód van intézeteinknek egészséges fejlesztésére; de visszafejleszteni a meglévőt is, eldobni könnyelműen az elért eredményt is s mind ezt tisztán rosszul ós hozzá nem is valami ügyes számítással felfogott partikuláris érdekből : ez bűn, ennek minden erőnkből elejét kell vennünk. * Mindaz elmondottak alapján összevonom a következményeket : 1. A Glauf-féle javaslat, mint egyáltalán a protestantizmus özelleménok, kultúrtörekvéseinknek a zsinati törvények ós egyházuuk legszentebb tradiczióinak mellőzésével készült, sót egyenesen a theol. akadémiát ós általában theol. oktatásügyünket veszélyeztető, mint teljesen alaptalan felületes ós értéktelen, egyszerűen figyelmen kivül hagyandó; 2. új javaslat készítendő éspedig szakemberek bevonásával, a mely az eddigi fejlődés tanulságait ós követelményeit kellő figyelembe véve : a) az akadémiák fakultássá való fejlesztését, b) a más két intézet színvonalának és a f acultással egyidejűleg ós harmóniában való emelését munkálja, 3. a budapesti egyetemi fakultás délibáb — kópé figyelmen kivül hagyandó, hanem ezzel szemben vissza kell mennünk az 1879-ben elfoglalt álláspontra, a mely kimondja, hogy theol. oktatásügyünket az állam által felállítandó facultástói függetlenül tartja megoldandónak. Gondolom : ezek a legfőbb feladatok, a melyekre utal egyházunk múltja, lényege. S hiszem, hogy azok az illusztris urak, a kiknek különös figyelmébe ajánlottam e bírálatomat, belátva