Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Név nélkül: - Utasítások a lelkész kötelességeire nézve, különösen a cura pastorális szempontjából

a fonák helyzetet a melybe ama javasFatot érdemén kivül megtisztelő jóhiszemű aláírásuk utján jutottak, maguk fogják megmu tatni egy jobb, méltóbb és áldásosabb kibontakozásnak az útját. STROMP LÁSZLÓ Utasítások a lelkész kötelességeire nézve, különösen a „cura pastorális" szempontjából. A bányai ág. h. evang. egyházkerületi közgyűlés megbízásából fenti című javaslatot dolgozott ki Petrovics Soma csanád-csongrádi esperes, s e javaslat lett hozzászólás végett megküldve a kerület minden lelkészének. Helyén való tehát, hogy e helyütt is méltassuk e dolgozatot. Feltétlenül el kell ismernünk, hogy ezen utasítások összeállításával a szerző becses, hasznos munkát végzet). A dolgozat a cimnek megfelelően csoportosítja a lelkésznek a templomra, az istentiszteletre, a keresztségre, a konfirmációra, az áttérésekre, az úrvacsorára, az esketésre, a temetésekre, az anyakönyvekre, a hiványra, az iskolára, az egyházi vagyon kezelésére es egyházi felsóségóre vonatkozó kötelességeit. Ezen utasításokat az országos és egyházi törvényekből, régebbi kánonokból, felsőbb rendeletekből, egyetemes közgyűlési határozatokból igen átnézhetően állította össze a szerző. A mennyiben pedig ezek némely ügyekre nézve nem rendelkeznek, ezen teendők intézésére a szerző tesz javaslatokat s ezek jól megfontolandók, mielőtt utasitásúl adatnának a lelkészeknek. Sok ily javaslatának az a közös jellemvonása, hogy e mostaninál szigorúbb rendet látszik behozni az egyházi életbe, de tulajdonkép fenntartja a régi állapotot. Szóljunk e javaslatokról egyenként. Az I-ső szakasz 4-ik pontja szerint a templomi ülőhelyek pénzzel megváltása nem evangóliomszerű ós mégis, a hol ezen eljárás hagyományos szokáson alapszik, kímélendő. Pedig ha tényleg nem evangéliomszerű, akkor semmi esetben sem kímélendő. Az 5. pont szerint a templom egyházi cselekményeken kivül más célra nem haszuálható, de „templomi hangversenyekre" igen. Ha e hangversenyekről azt mondjuk, hogy ezek lélekemelők, az a közművelődési egyesületek gyűléseiről stb. is mondható. A 7. pont szerint a templomban tartandó közvizsgák alkalmával világi dalokat énekelni nem szabad. A világi dalok alatt valószínűleg a szózat és a hymiiua értendő. (Más világi dalt hihetőleg n^g senkinek sem jutott eszébe a templomi vizsgán énekeltetni.) De ha szabad a templomban e világi dolgokat feleltetni és szavaitatni, vájjon miért ne volna szabad énekeltetni? S ha Bachnak stb a templomi hangversenyeken énekelt dallamai s szövegei nem szentségtelenitik meg a templomot, miért szentségtelenitenó meg a hymnus ? S ha a felnőttek énekelhetik a templomban istentisztelet alkalmával is a hymnust. miért ne éneke'hetnéK a gyermekek vizsga alkalmával? Vagy e két. ének kivételt képez? Akkor ez említtessék meg e javaslatban A 7. pont szerint a templom közgyűlés tartására nem alkalmatos, de a rend fenntartása mellett nincsen ok ettől a templomot elvonni. Azonban ki tudhatja azt előre, nem-e fog e rendetlenség valamely gyűlésén előfordulni? Ahol pedig a gyűlés tartására alkalmas terein van, oly egyházban mindég abban tartandó a közgyűlés. Tanácskozási termek csak nagy egyházakban vannak, de ezekben épen azért, mert nagyok, a közgyűlés közönsége nem fér egy terembe. A kis egyházak közönsége elférne, de ott meg nincs ily terem. A 10 pont szerint a lelkésznek szabad minden harmadik évben általa szabadon választott textusokból prédikálni. Ha tényleg fennforog a rendes szövegtől való eltérés szüksége, úgy egy új szövegsorozat összeállítása bármely — példuúl egy kezdő lelkészre — nem bizható. Állítson öszsze ily sorozatot az egyetemes egyház. A szövegek összeállításánál szem előtt kell tartani, hogy a sorodat felölelje az üdvösséghez tartozó tények és tanok főbbjeit. Ezt a szabad szövegek választásánál sok lelkész nagyon könnyen figyelmen kivül hagyná. A 12. pont szerint a lelkész utasittatik, hogy a fejedelem születés- ós névnapját a gyülekezetben szokásos módon ünneppé tegye. Alig van ev. egyház, melyben a fejedelem születés- vagy névnapja ünnepeltetnék. Ellenben a királyért és a hazáért mindennap imádkoznak. Ha ily ünnepeket honosítanánk meg, ajtót nyitnánk az emberek ünneplésének. 12. p. szerint a lelkész más, mint egyházi ós iskolai hirdetményeket rendszerint a szószékre ne vigyen. Sót talán soha se vigyen. A 13. pont szerint ha a lelkész az ünnepi vagy vasárnapi istentiszteleti teendőit nem végezheti, helyettest rendeljen maga helyett. Szükséges volna kifejezni, hogy „a tanitó által helyettesittesse magát" mert tapasztalt dolog, hogy egyeb „helyettesítés" esete sincs kizárva. II sz. 13. pont szerint a lelkész csak a beszéde tárgyához alkalmazkodó éneket jelöli ki. És miért csak azt és nem a többi éneket is ? Az egész