Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához
rí uszonegyediK évfolya m 23. szán\. Orosháza, 1903. június 4-ém ÊVilifi. EK¥HÂZ BS ISKOLA. Theologiai oktatásügyünk reformjához. — Válaszul „a magyarországi ág. h. ev. leer, egyház theologiai rendszere" c. javaslatra. — (Folytatás és vége.) IV. Ám a zsinati törvénynek e meghamisítása, egyházunk nemes törekvéseinek és tradícióinak e semmibevétele nem másért van, minthogy megölje Pozsonyt s vele együtt megfojtsa egész theol. oktatásügyünket. Ezért mondtam már bevezetésemben, hogy e javaslat végeredményben nem egyéb, mint egyenes merénylet első sorban is az egyetemes egyház theologiai akadémiájával szemben s általában elvágása azon egészséges gyökórszálaknak, a melyektől összes theologiai intézeteink jövő életképes fejlődése függA figyelmes és elfogulatlan olvasó, a ki az előző történeti bevezetést megszívlelte, jól látja, hogy a pozsonyi theologia akadémia helyzete nemcsak e történetileg előkészített s szervezetében kifejezésre is juttatott par excellence akadémiai jelJege következtében lett szemben a más két theologiai intézettel bizonyos mértékben különlegessé, hanem azon tónynel fogva is, hogy ó létét egy 8zerzódesnek köszöni, a moly egyrészt a pozsonyi ev. egyház, másrészt az egyetemes egyház között köttetett, ez ő létét, szervezetét tehát -szerződés biztositja, a melyet egy «zerzódó félnek sem 1 e h e t egy o 1 d a 1 úlag felbontania, illetőleg megszegnie, Ha Glauf előadó úr „körültekintő" s „az érdekelt intézetek összes viszonyainak tüzetes megvizsgálásával és figyelembevételével" készített (I) javaslatának kitervezóse közben az -egyszerű jogi tényre gondol, bizonyára már előre is meggyőződött volna, hogy akkor, a midőn az akadémia tanári létszámát leszállítja, don Quixotte módjára szélmalom harczot folytat s alapjában, minthogy e leszállításra van alapítva az egész „theologiai rendszere," haszontalan és kárbaveszeti munkát végez; s e mellett nem kompromittálta volna theologiai tudományom hírnevét . . . Minket pozsonyiakat ez a „theologiai rendszer* egyáltalán nem éget és nem is bosszant. Egy veto a pozsonyi egyház, mint szerződő fél részéről, a mi pedig, ha szükség lesz rá, feltétlenül bekövetkezik, romba dönti a Mayer—Glauf cég legszebb álmait, De igenis érdekel, mint a magyarhoni ág. hitv. theologiai tudományosság 3 szentélye egyikének áldozó papjait, mert mi látjuk/ a mit Mayer kollega, partikuláris elfogultságában, látni nem képes ós a mit Glauf meg sem lát, hogy itt nem is Pozsonyról, de általában hazai theol. oktatásügyünk jövőjéről, illetőleg ennek veszedelméről van szó. Kötelességem e kérdést is kellőleg megvilágosítani. Először is lelkem teljes meggyő/ódésével és hevével tiltakozom a Glauf-fóle „theologiai rendszer" indokolásának csak úgy általánosságban odavetett azon megjegyzése ellen, hogy országos egyházunk theologiai ügye s i n 1 ő d i k. A sinlődós kettős irányú lehet: materiális ós intellektuális Az anyagiakban — igaz I — sinlődikl De van-e joga ezt épen Glaufnak mondani? Neki, a ki pl. nyugdijintózeti javaslatával megnyomorította a theologiai akadémia és intézetek tanárait, úgy, hogy ezek közt — értem itt első sorban a pozsonyiakat — és az egyetemes egyház közt oly áldatlan ós visszás helyzetet teremtett, a melynek végre is, ha az egyetemes
