Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához

helyezvén kilátásba, azt is Kolozsvárott s azt is csak esetleg I ... És nincs is arra kilátás, hogy valaha, legalább hosszabb ideig, az állam számunkra külön fakultást állítson Budapesten, miként erről már fentebb szólottam. Ámde azért a Grlaufféle javaslat hisz a fantom-képban s fut utána érthetetlen naivsággal, a helyett, hogy megragadná a dolgot úgy, a mint azt az 1870. évi egyet gyúlés is helyesen cselekedte, fel nem adva azt, a mi »eddigi törekvéseit" képezte, s elhatározva, hogy folytatja azt, „tekintet nélkül a miniszteri javaslat kedvező vagy kedvezőtlen voltára." Meg is tette. Az eszmét nem adta fel, s az önálló theologiai akadémiát fel is állította Pozsonyban, 1882-ben. Történeti visszapillantásunk itt már a jelenkorig jutott, azért, minthogy ama 12 évnek, a mely Ácsától—Pozsonyig vezetett, összes vezető egyéniségeink élótanúi voltak, szükségtelennek tartom ez évek eseményeit részletesen előadni. Mindenki tuija, hogy bizonyos nemes verseny fejlett ki a felállítandó akadémia székhelyére nézve Pozsony és főleg Eperjes között, a melyből végül győztesen csak az egyik kerülhetett ki. E küzdel »lies korból itt csupán csak egy momentumot emelek ki. Ugyanis, a midőn 1880-ban Pozsonynyal némi nézeteltérések merültek fel, a dunántúli kerület Pozsonynak akkor leszállított ajánlatát csak azért nem fogadta el még általános tárgyalás alapjául setn, mert abban az akadémia magasabb szellemi színvonalának leszállítását látta s ez alapon végül az egyet, gyűlés is csak úgy lépett Pozsonynyal új alkudozások terére, miután ez küldöttei útján kijelentette, hogy hajlandó az előbb megajánlott kedvezőbb feltételek teljesítésére. Ë tény világos bizonysága annak, hogy egyetemes egyházunk eredeti eszményétől az akadé,„ia színvonalára nézve sohasem tárt el. Ez előzmények után ült össze Pozsonyban, 1881. július 6. és 7. napjain azon együttes bizolt ság, a mely az egyetemes gyúlés által „a felállítani szándékolt egyetemes theol. akadémia tárgyában

4' kiküldött tagokból és a pozsonyi egyház tnegbizottaiból alakult (elnökei Badvánszky Antal báró és Karsay superintendens, tagjai Geduly superintendens, Hunfalvy Pál és a pozsonyiak,) a mely vezérfonalul véve a Pozsonyban 1879. május 25 en megállapított „pontozatokat," s tekintetbe véve a dunántúli és a tiszai kerületek nyilatkozatait is, megállapította a szerződés szövegét, meghatározza a hat tudományszaknak megfelelően a frafc rendes theol. tanári kathedrát két magán tanárral, fizetésüket egyelőre a „jelenleg meglevő» pénzügyi helyzet alapján" állapítván meg. (Biz., jkv. 3. és 7. p.) Az együttes bizottság javaslata az 1881. évi októberi egyetemes gyűlésen került tárgyalás alá, a mely az abban előterjesztett szerződés szövegét elfogadva, azt helyeslőleg tudomásúl vette éseffectuálta (jkv. 27. p.) E szerződés, mint kétoldalú megállapodás, az egyetemes egyházra feltétlenül kötelező s azon az egyetemesegyház, m i n d a d d i g, a mig abba a másik szerződő fél, Pozsony, is bele nem egyezik, semmit sem változtathat egyoldalú I a g E szerződés bevezetése igy hangzik: magyarhoni ág hitv. evangeliku3ok négy egyházkerületének egyetemes közgyűlése több ízben és nevezetesen 1869-ben is, midőn a m. kir. tud. ejyetemnél felállítandó evang theol fakultás tervéről értesült, kifejezést adván abbeli törekvésének, hogy önálló, a magyarhoni ág hitv„ evangélikusok önkormányzatába illesztett egyetemes theol akadémia állittassék fel; és a nagy cél valósítására e tárgyban múködött bizottságának az egyházkerületekkel közölt s elfogadott azon véleményét találván alkalmasnak, hogy iniu án a pozsonyi egy ház oly előnyöket helyezett kilátásba, melyek az; akadémia felállításának lehelóségét leginkább teszik valószínűvé, küldessék ki a bizottság Pozsonyba ez ügy kellő előkészítése végett: a négy egyházkerület 1874. évi közgyűlése ennélfogva a bizottságot ... ily tartalmú megbízással látta el . . Aztán elmondja a síerződés egész genesisét, s végül megállapítja a poiitozatokat, a melyeket Pozsonynyal együtt aláír s megpecsétel. . E bevezetésből világos először is az, hogy az abban megteremtett theol. akadémia n e m más, mint azon theol. akadémia, a melyet még 1869 ben, — illetőleg mint azon fakultás, a melyet az 1869. évi egyet, gyűlés jegyzőkönyve szerint .évtizedekkel azelőtt," vagyis a mult XIX. század elejéről, a Schedius—Lovich-féle rendszer idejében tervezett ; továbbá, hogy annak Pozsonyba való helyezése a 4 kerület előzetes megkérdezése és beleegyezésealapján történt; s végül, hogy ezen pozsonyi the^