Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához
Az indokolás hangsúlyozza, hogy minden is- tizedek előtt tervezett« theologiai akadémia kola között első sorban theologiára van a leg- létrehozásának előmunkálataira, égetőbb szükségünk, mert az szolgál legeminen- Közbe Eötvös miniszter elkészül törvénysebb egyházi érdekeket. A külföldi intéze- javaslatával, a melyben az egyetemet újjászervezi tek a hazait nem pótolhatják, mert nem veszik s abba a meglévő 4 fakultás mellé még a két tekintetbe a mi egyházunk sajátságos karakterét, prot. felekezet fakultásait is belehelyezi: azért, viszonyait s mert különben is csak kevés ifjúnak mert már a kérdés úgy alakult egyetemes egyuyiliK mód oda juthatni. De ma egyházunk házunk számára: egyetemes fakultás-e, móltósága is (akkor még adtak arra is vala- avagy önálló akadémia? mit I) megkívánja, hogy lelkészeink s tanáraink kép- A tiszai kerület az egyetemi fakultás mellett zéséről önmagunk gondoskodjunk, mert ha a té- van s azért 1870 évi ker. jkv. 56. p. a határonyes jövőt igérő jogi, o-vosi s más egyéb pályára zatával az acsai terv függőben hagyását javasolja, itthon elkészülhetnek fiaink, szégyen volna reánk, Dunáninnen aggodalmaskodik s igen megfontolanha mi papjainknak ugyanily teljes műveltséget dónak tartja, nem lenne-e jobb lelkészeink nevenem tudnánk adni . . . lését ezentúl is a saját kezünkben tartani meg. Így — az akkori 4 püspök és az a k- Dnnántúl, Bánya — hallgat... Az egyetemes kori 3 theol. intézet.. . egyház által e kérdésben külön kiküldött bizottság Az értekezlet azonban nem maradt a puszta v éS ül nem lá t veszedelmet az egyetemi fakultástheoria mellett, hanem megállapította a contemp- ba n- söt anna k felállítását jogosnak s méltányosIáit theologiai akadémia szervezetét is hat rendes nak tar tj a- de H fakultás mellett létező intézetemés 4 rendkívüli tanárral, megszabván a tananyag ket i s fenntartandóknak véli. minimumot és felemelvén a tanévek számát 3-ró| E véleményt az egyetemes egyház 1870. ok 4-re. E felemelést a bizottság feltétlenül szüksé- tóberi űlése n tárgyalta, a midőn Geduly supegesnek tartotta, egyrészt az akadémiai előadás ter- Mendens, a dunáninneni vélemény újból való hanmészeténél fogva, a melj vázlatos nem le- goztatása mellett, el nem mulasztotta azon meghet (érti-e Mayer kollega?!) ae a tudományok gyóződését is kifejezésre juttatni, hogy ő az egész mélyébe tartozik hatolni; másrészt a theologiai fakultásterv realitásában ós kivihetőségében, tekintudományok n*gy körénél fogva; nem különben tettel s aj átos haza i viszonyainkra, egyáltalán nem a philosophiai propaedeutikumok nehéz voltánál s b,zi k' egyházegyetem maga végül a fontos kér a tudományos semináriumoknál. valamint az elmé- désben 1,eüJ akarván a z <>gyMzhivêk meghallgatása letet kiegészítő gyakorlati ismeretek szüRségónél nélkül határozn i> a bi z véleményt alkotmányos tárv a gyalás végett leszállította, hogy az egyes gyülekezetek szavazataiból az egész egyház egyesült vé- Az értekezlet végül bizalmát fejezi ki az egye- Jeménye kialakuljor i. Bgyúttal azonban az egjet e, temes egyházban, hogy az igyekezni fog az esz- me s egyház kijelentette, hogy e gy önálló theoményt megközelíteni. Addig is egy a viszonyok- logiai akadémi a felállítása iránt eddigi tőhöz mért tervet csinálnak, a melynél kiemelik, rekvóseit ezutáü is í o|ytatni fogja „tekintet hogy hiányos, mert a theol. oktatás a vallástörté- nélkûl a miniszteri javaslat kedvező neten alapuló vallásbölosészet nélkül (érti-e Mayer vagy k edvezőtlen voltára.« (jkv. 25. sz.) kollega) és bölcsészeti erkölcstan nélkül el nem Ám e határoza t helyességét s Geduly aggolehet. (Hát a bölcsészeti erkölcstant igenis bele dalmállak é s kételyének alaposságát fényesen igalehet dolgozni a bölcsószettörténetóbe, mert min- zolta a j öyő Már Eötvös utó dj a Trefort egéden bölcsész erkölcstana rendszerének integráló szen mág> ei ó dj év e| teljesen ellenkező politikát részét képezi; de a vallások fejlődését abba bele köyet az egyetem i kérdésben, a hittani karokat dolgozni — oly bölcseség, melyet majd Glauf ós abb ó| elvben eltörli s még a r> kat h fakultást is Mayer urak magyaráznak meg.) abban esa k átmeoetileg hagyja meg — s bárha Az ácsai tervezetet az 1869. évi egyetemes legutóbb Wlassics mutatott is némi hajlandóságot gyűlés Székács superintendens lelkes feUzóla- a kérdésnek Eötvös szellemében való megoldálására nagy lelkesedéssel elfogadja s egy külön sára, azt csak igen sovány mértékben mutatta meg, bizottságot küld ki ezen „a m úgy is már év- a protestantismusnak egyetlen egyesült fakultást
