Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához

majd meg a szent római birodalom megdőltével 8 igy a német császári cim elvesztóvel megalakult új Habsburg-császárság, a mely politikai rendszerében teljesen a jozefinismus elvein állott. I Ferencz helytartótanácsa az általa kiadott új ,

ratio educationist" 1807. aug. 7-ón kelt intézvény nyel a protestánsokra is ráerőszakolja, ezt azonban ők egyrészt alkotmányos okból (mert az t. i. nem törvényhozás útján, hanem rendeletileg jött létre), másrészt pedig paedagogikai megfontolásból (mert iskoláik e rendszer mögött úgysem maradtak) visszautasítják s helyette 1809 ben a Schedius-Lovich féle rendszert fogadták el, megállapítván a legfelső fokon a tanrendszert 5 évfolyamban, 5 tanerővel (philosophia -f- jog 3 év, theologia 2 év.) Ugyanakkor az egyetemes gyűlés kimondja egy egyetemes theologiai facul tás íelállitásának a szükségét. E nemzeti ós egyházi szempontból egyaránt válságos időben ágostai és helvét hitv. eleink évről-évre tanácskoznak s 1808-ban ós 1809-ben tartott ily közös egyetemes gyűlésükön kimondják, hogy gátat vetendő a jozefinismusnak, egy a ludumány szinvonalán álló, nemzeti szellemű közös theologiai facultást létesítsenek, de a kerületek, a melyekhez e kérdés leszállittatott é[ úgy az 1809. évi (fentebb emiitett) ág. hitv egyetemes gyűlés is a külön theoP. facultás es/.mójének hódolnak s ez alapon elejtve a közös facultás tervét, elhatározássá emelik, hogy a facultás ág. hitv. ev. részről Pozsonyban, ev. ref. részről Debrecenben állittassók fel. Íme itt merül fel, pedig mindjárt a legelső alkalommal, Pozsony, mint az egyetemes theol. facultás székhelye. Az elhatározást tett követi. Igyekeznek kieszközölni a facultás felállítása ügyében a királyi jóváhagyást: a bécsi kormány azonban siet e tervet megelőzni a bácsi prot. theol. facultás felállítása által, kettős célból: egyrészt hogy megakadályozza ifjainknak a német protestáns egyetemekre való kijárását, a mit rendelettel is eltilt; másrészt, hogy feleslegessé tegye az önálló nemzeti facultást. Sót, hogy a nemzeti törekvéseknek útját vágjáií, eltiltják a közös egyetemes gyűléseket is. à kérdés tehát elaludt — 3 évtizedre, hogy a 40 es években újból felébredt nemzeti öntudat újból közös munkára szólítsa prot. eleinket, a kik a theol. facultás céljaira már gyűjtéseket is rendeznek. Ám az eszme megvalósulásának újbóí ütját vágják a szabadságharcz tragikus küzdelmei. A szabadságharcz leveretését követő abszolutizmus nyomását megérezte ev. prot. egyházunk is. Ámde a 60-a3 években nemzet 03 protestantizmus együtt ébred s megindul a szervezkedés lázas munkája politikai, egyházi életben egyaránt. És életbe lép a közös Szókács Török féle » unionális akadémia Budapesten Ám ez intézet csak rövid életet ól. Az 1809-ben felszínre került felekezeti érdek, természetes ösztönét követve,, most is felülkeredik s már 1865-ben tartott egyetemes gyűlésünkön határozatba megy, hogy az egyesült theol. akadémia megszűnte után fennmaradt és ev. egyházunkra visszaszármazott tőke egy külön felállítandó ev. theol. intézetre gyümölcsöztetendő H Közben a nemzeti élet látóhatára kiderült, Buda várából napként ragyogtatta szét fénysugarait az egész országra az alkotmányos módon méltóságába beiktatott király fejéről a magyar szent korona . . . Magas eszményektől hevített magyar nemzeti kormány igyekszik százados mulasztások, pótlására s ennek egyik leggeniálisabb tagja, báró Eötvös József a bölcselő államférfi, lerakja közoktatásügyünk modern alapjait, az 1848 XX. t.-cz. szellemében megnyitni akarva a budapesti egyetemet a két prot felekezet s/.ámára is. Alikori vezető férfiaink, inspirálva az új kor lelkétől, sietnek az ügyben állást foglalni. Az 1868. évi egyetemes gyűlésen nyert mandatum alapján 1869 július 4—5 napjain mint külön ez ügyben kiküldött bizottság, melynek tagjai az egyetemes felügyelő: báró Prónay Grábor; a 4 püspök (azaz, hogy akkor még szebb nevük volt, mert csak superintendensek voltak): Székács, Máday,. (xeduly, Karsay ós a három theol, intézet dékànai : Osecsetka, Petrik, Tillisch, összeül a nevezetes acsai értekezlet, a mely e kérdés megoldását tűzte maga elé: „Mikép lehetne ós kellene theologiai ifjaink képeztetését úgy intézni, hogy az úgy a theol. tudomány mai színvonalának, mint a lelkészi h i v a tá s illetőleg a t h e o I. tanári szók kívánalmainak teljesen megfelelőnek s e szerint végkép befejezettnek tekintethessék?" S a felvetett kérdésre a felelet igy szóltr „egy önálló, tö k óly e sen felszerelt theologiai akadémia felállítása által.*