Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához

•If • f Huszonegyedik évfoly^ 22. szán\. Orosháza, 1903. május 28-én» Mil. EGYHÁZ ÉH ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre . lSkor. Fél évre. . . (f . Negyedévre . 3 „ Egy szám ára 34 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő : VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . le kor. Fél oldal... 8 „ Negyed oldal . 4 Nyolczad oldal . JSî Theologiai oktatásügyünk reformjához. — Válaszul „a magyarországi ág. h. ev. ker. egyház theologiai rendszere* c. javaslatra. — (Folytatás.) Ili. Ámde a javaslat nemcsak meghamisítása a xsinati törvénynek és megtagadása a protestantiz -raus szellemének; hanem c y ni ku s kigúnyo -lása és semmibevétele egyetemes egyházunk nemes tradícióinak, a me iyeket theologiai szakoktatásunk fejlesztése érdekében teljes egy évszázad óta ápolt lelkében. Valóban az. Mert. miként bevezetésemben említettem, egyszerűen fehér lapot csinált a múltból, holott pedig minden alkotásnak csak ügy van a léte biztosítva, ha az összes idegszálaival a mult fejlődés természetes talajában gyökerezik. Jól ismeri e tétel igazságát Mayer kollega is, a ki a jelen „visszás helyzetnek ós tarthatatlan állapotnak* elejét veendő, a jövő „egészséges -fejlődés" érdekében csak egy orvosszert ismer: »Visszatérni oda, a honnan theologiai főiskoláink legújabb fejlődése megindult, a régi jó alapokra." Szerettem volna ugyan, ha Mayer kollega űr e „régi jó alapokat," a melyekről „theologiai főiskoláink legújabb fejlődése megindult," közelebbről is megjelöli, igy általánosságban bajos dolog magunkat az ó gondolatába bele találni. Nézetem szerint ez alapokat lerakva találjuk a zsinati törvényben, a mely a régi fejlődést betetőzi s egyúttal a legújabb fejlődésnek is normáló elvét képezi. Glauí előadó úr, a kit az illusztris albizottság a .körültekintő és mélyreható megfontolást igénylő" javaslat megszerkesztésével és substrátumszerű előterjesztésével megbizott s a kinek, mint az egyetemes egyház médiumának egyedüli normativumát csak a zsinati törvény kópezhe.te, hogy e zsinati törvény igazi intencióit lejezhesse ki munkálatában, vissza kellett volna tekintenie a törvény előzményeire is, mélyire hatni az intenciók genetikus kialakulásának: 's ha ezt teszi, munkálata bizonynyal egészen más képet nyer, több haszonnal jár s néki is kudarcz helyett elismerést terem. Hanem hát ő előadói feladatának a könnyebb végét fogta meg. Elengedte magának a kérdés alapos és mélyre* ható tanulmányozását, úgy gondolván, elég annak nyélbeütéséhez egy-két statisztikai adat, aztán egy-két épen kéznél levő intézeti szervezet és tanrend, melyekhez „sikerült Mayer Endre eperjesi theol. tanár úr szives közreműködését is megnyernie.* . . . Hogy e forrásokból aztán mily remeket produkált — volt szerencsétlenségem előző bírálatomban kimutatni. « Tárjuk tel hát itt, most, egy pillanatra a múltat, kérdezzük meg elődeinket, mit terveztek, mire törekedtek, mi után vágyakoztak : és értsük meg szavukból a jövőt. — Mert a nép, a mely múltját megtagadja, tradicióit semmibe veszi s azokból üres lapot csinál : hitvány nép s nem méltó az életre. Mit mond hát az a mult? .Évtizedek óta" — mondja az 1869. ó\i egyetemes gyűlés jkve (19. p.) — egy törekvés, egy vágy lelkesítette hazai egyházegyetemünket, t. i , hogy egy a létező kerületi intézeteknél magasabb színvonalú „önálló, teljesen felszerelt theol. akadémiát tótesit." E törekvéseknek nyitja első sorban a XVIII. század végén s a XIX. század elején dívott s nemzeti létünket aláásni törekvő jozefinismus,