Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához

bevált rendet, a theologusoknak minél intensivebb gyakorlati kiképzése. Ezért lett a IV. tanfolyam egészben a praktikumokra lefoglalva, és pedig mindkét félévet összevéve, az összes tanfolyamok között a legnagyobb heti óraszámban. Azt gondolná már most az ember, hogy arra a fontos tanszékre a javaslatnak kiváló gondja lesz. Dehogy ! A praktika theologia tanárának nem is szükséges qualifikatióval birnia, elég arra egy magántanár is, ez pedig Pozsonyban a mindenkori magyar tót lelkész, a kit az egyetemes egyházzal kötött szerződés alapján a pozsonyi egyház község liferál. Megjegyzem, hogy a Grlauf előadó által citált szerződés 7. §-a nem involválja magában, hogy a pozsonyi magyar tót lelkész, már csak ez állásánál fugva, mindenkor szükségszerűleg tanára is legyen az akadémiának, mert alkalmazását az egyetem tartotta fel — igen bölcsen — magának; ámde GHaut előadó ezt a fontos mozzanatot egyszerűen figyelmen kivül hagyja, egyszer s mindenkorra a pozsonyi magyar-tót lelkészt megteszi a theologiai akadémián a gyakorlati theologia vezetőjévé, magántanári minőségben. Mondjuk már most, hogy pl valamikor egy Eperjesen 1 év előtt végzett fiatal ember megtetszik a pozsonyi ev. egyháznak s megválasztja magyar-tót lelkészének. Ez a fiatal ember ex offo már a theologiai akadémia tanára is, s ellát oly szakot, a melyhez sem elegendő tudományos előkészültsége nincs, sem gyakorlati ügyessége, tapasztalata nincs s ez fogja az itjű Timotheusokat ellátni, „a gyakorlati lelkészet terén a mindennapi életben szükséges tudnivalókkal és használhatók kai" vagyis magyarán szólva, vak fog vezetni világtalanokat 1 Mondom, fentebb ráutaltam, nogy az előadó, nak fogalma sincs a gyakorlati theologia igaz természetéről ; de ha csak puszta mesterségnek fogja is fel azt, vájjon nem egyenesen frivol és lelkiismeretlen-e — ha ugyan itt is járatlansága nem men tenól — az eljárása, a midőn ezen általa anynyira felbecsült, sőt egész külön piedesztálra emelt gyakorlati theologiai tanszékre, a mely egy nemcsak a tudományban, de az egyházi élet praktikumában is kiváló egész embert kiván, egy olyan egyént akar ültetni, a kit már papi hivatala is teljesen igénybe vesz s a kire „megterheltetés nélkül" sózza még a theologiai 20—26 heti órát is; vagy a midőn azt egy magántanárra bizza a kitől állásának természeténél fogva mindent lehet kivánni, csak felelősséget nem, legalább nem oly mértékben, mint egy rendes tanártól, s a ki állásában nem állandó, hanem azt ideig-óráig látja el. Igy gondolja lám a javaslat a theologus nevelés nagy gyakorlati feladatait megoldhatni egy folyton változásnak, hullámzásnak kitett, felelősség nélkül való s kiforrott munkaprogramm hiányában szűkölködő magántanári kísérletező állomással. Valóban merész ós eredeti conceptió : dicséri mesteréti Ily minden izében éretlen, idétlen, önmagával ellentétes ós fonák tauügyi javaslat mellett, a theol. tanároknak igy körvonalozott eszménye mellett, a mely javaslat és eszmény szellemi atyjaként Mayer tanárt dicséri, t. kollegámnak nincs joga panaszkodni a felett, hogy a tanárnak nem marad ideje tudományos munkálkodásra: hiszen maga vágja be ennek útját Ha még egy theologiai tanár is igy beszélhet — vájjon kivánhatjuk-e, hogy a tudományos munkát megbecsüljék azok is, a kiknek az nem hivatásuk. Ha egy theologiai tanár is ily lefokozott szemináriumi systémában látja a theologiai főiskolai oktatás ideálját, vájjon mit várjunk azoktól, a kiknek látókörük e szemináriumi szinvonalig is alig ér? , . . Nem régiben a francia könyvpiaczon egy ér dekes könyv jelent meg, a nevezetes Didón atyától, a kit Mayer kollega, mint exegéta és „Jézus életének" szorgalmas hangoztatója. nyilván ismerni fog. E könyv egyik helyén ez a róm. kath. páter leírja a német egyetemi élet tanulmányozása közben szerzett benyomásait s többek közt Lipcséről, a lipcsei prot. theologiai fakultásról igy szól : Lennél csak itt. s mi hamar belátnád, hogy az a protestáns Németország a katholikus Fiauciaországnak mily üdvös tanításokkal szolgálhatna.. . A theologiai facultást, a melyen az idő szerint férfiak, niiat Kahn is, Luthardt, Delitzsch, Baur G. működtek, többre becsüli, mint egész Franciaország 86 szemináriumát a 4 főiskolával együtt. Franciaországban mindenütt a betölcsérezés járja. Ez pedig megöli a tudományt s megdermeszti azt. S/.áz meg száz tanitó, papagályok módjára, mindenütt ugyanazt a bölcseséget darálják. Németországban a fejlődés szabad s ez a theologiának a haladás oly mérvét biztosítja, hogy az mindig lépést tart sót kölcsön hatásban áll a múvelődessel ... S a vallás e miatt kiszámíthatatlan mély befolyással van a tudományok összes ágaira, a melyek ót felette nagyra becsülik."