Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Sopron

lődéssel kísérem és érdemeiket számon fogom tartani. Végül elvárom Óimtól, hogy iskolalátogató •és ellenőrző tevékenysége közben szorgos gonddal győződjék meg az e rendeletemben foglaltaknak miként történt foganatosításáról, és úgy ez irányban, valamint a tanerőknek netalán társadalmi úton kifejtett idevágó tevékenységét illető tapasztalatairól terjesszen Oim ide minden iskola év végén részletes ós kimerítő véleményes jelentést. Budapest, 1903 április hó 24 én. Wlassics <j)ula s. k. Teljesen felesleges, hogy én ethikai s általában véve keresztyeni szempontból felhozzam mindazon indokokat, a melyek az alkoholisniusnak kártékony hatását bizonyítják. A keresztyén egyház a szentírás alapján minden korban emelte szavát ^ezen bűnnek pusztitó hatása ellen. Igaz, hogy bár nálunk is időről időre az egyház körében lépések történtek ezen kór meggátlására, a legújabb időben vajmi keveset tettünk az özönviz módjára elterjedő ezen súlyos baj ellen. A miniszter úrnak lépését csakis helyeslőleg lehet tudomásul venni. És részünkről is segédkezet kell nyújtani, hogy iskoláink részéről is üdvös közreműködésünknek áldott nyoma legyen Mikép történjék ez, egyházunk alkotmányánál fogva kell, hogy a dolgot tárgyaljak először is az egyházközségek, hogy azután az egyes egyházi fokozatokon tovább is történhetik intézkedés. Én csak egyre kérem és figyelmeztetem : szíveskedjenek odahatni, hogy az úgynevezett alkoholismus elleni egyesületek nálunk az egyház keretén belül alakuljanak, mert annak tünetei is meg vannak a közelmúltból, hogy a hol az evangélikusok nem mozogtak, az evangélikus híveknek e téren működni akaró töredéke a nem evangélikus alkoholellenes egyházi egyesületekhez csatlakozott, a mi hitfelekezeti szempontból az illetőkre nézve hátránynyal is járt. Ennek következtében bármennyire szerény körben és bármily csekély számú tagokkal is, kérve-kérem, a lelkész urak nyomban tegyenek lépéseket, hogy egyház községük terén alkoholismusellenes egyesület létesüljön, mily szervezet mellett, azi lehet megbeszélni, úgy otthon, mint a lelkészi ertekezleteken és esperességekben. Kérném : mondják ki, hogy oly egyesületei egyházilag alakítanak s ez által az e teren működni köteles tanítóknak se gédkezet nyújtanak A mi pedig az olvasókönyveket illeti, felhívom az Esperes úr figyelmét, hogy minden új kiadásnál az alkoholellenes küzdelemre vonatkozó olvasmányok az illető tankönyvbe beillesztessenek, a mire különben a kerületi tanügyi bizottság figyelmét is felhívtam. Végül kérnem, hogy ezen átiratom, illetve erre vonatkozó miniszteri leirat a legközelebbi esperességi gyűlésen tárgyaltassó'k azon adatok fonalán, a melyek netán az egyes egyházközségek részéről az esperességi gyűlésre felterjesztetnek. Kiváló tisztelettel maradtam Balassagyarmaton, 1903. évi május hó 4-én. Dr. Baltik Frigyes püspök. JÓ tailács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánljuk, hogy szerezzék be Mauthner Ödön cs. ós kir. udvari rnagkereskedésóből Budapesten a „Sétatéri" vagy „Margitszigeti* fűmagkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja M a u t h n e r Budapest és a Margitsziget oly bámulatra méltó ós gyönyörű sétatéréi részére. KÜLFÖLD. Németország protestáns és katholikus köreit egyaránt nagy izgalomban tartja még mindig a jezsuita kérdés. Az 1872 évben hozott ezen törvénynek különösen 2. § a nyert a heves harc folyamán különösen nagy jelentőséget. A „protestáns" Németországot érdeklő ezen elsőrendű kérdést méltán kisérjük figyelemmel mi magyar protestánsok is. Az a bizonyos 2 §. felhatalmazza az egyes tartományok kormányait, hogy adott esetben külföldi jezsuitákat az ország területéről kiutasíthassanak, belföldieknek a tartózkodást bizonyos kerületekben megtilthassák, szükség esetén tartóz kodási helyet nekik kijelölhessenek. Mig a centrum biztosnak tartotta zsákmányát— „hála a protestáns Bülow jezsuita politikájának* — addig, hogy a protestáns közvéleményt is megtévessze, nagyon alárendelt jelentőséget tulajdonított épen ezen 2 § nak. Mösl, hogy a protestáns közvélemény felbuzdulásával, minden valószínűség szerint csak Porosz—Bajorország ós e^y jelentéktelen szövetségi tartomány fogja a törvény eltörlését megszavazni, haragjában épen a centrumpárti sajtó világosítja fel olvasóit a törvény 2. §-ának igaz jelentősége felől. E szerint a törvény súlypontja épen ezen a § on van, mert az 1. §, a mely a rendnek, mint ilyennek letelepülését, tiltja, szomorú tapasztalat szerint, nem elegendő annak a veszély nek megszüntetésére, a mely a jezsuita rend fennállásában minden állam családi, felekezeti, társadalmi, politikai békéjére nézve rejlik Ez magának a rendnek céljaiban szervezetében, egész jellemében fekszik; ezt mutatja a rendnek egész története, ezt különösen Spanyol- és Franciaország szomorú sorsa, hol a rendi letelepüléseket szintén törvény tiltja, de a hol ennek daczára mégis a jezsuiták munkája okozott mindeu bajt. Teljesen ugyan a németországi jezsuita törvény 2 §-a sem