Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához

szakrendszert i]s, a mint hogy ez az álláspontja tényleg a „theologiai akadémiákkal" foglalkozó 9. -és köv §§-okból a legvilágosabban előtűnik. Különösen hangsúlyozom továbbá, hogy bárha a zsinati törvény biztosította is egyetemes egyházunk számára azon jogot, hogy ő felsége törvényben meghatározott legfelsőbb felügyeleti jogának épségben tartása mellett „az egyház által vagy az egyház nevére alapított illetőleg alapítandó és fentartott nevelő ós tanintézeteire közvetlen befolyást gyakorol, azokat szervezi s ügyeiket jelen törvény szerinti fokozatos hatóságai álital intézi.* (187. §); s bárha az 1891—93. évi zsinat tisztában volt az. 1848. XX. t.-c. tartalmával: mindennek daczára a zsinat beszél ugyan „evangelikus egyetemről" mint önerejéből megvalósítandó jövő feladatról és eszményről (223. |j.), de az államnak akár budapesti, akár melyik más egyeteméről s theologiai oktatásügyül! kuek ehhez való kapcsolatba s theologiai fakultásunknak e kapcsolattól való függésbe hozataláról nem tud semmit, hanem igenis miként fentebb a zsinati irányitó elveket kiemelő pontozatok közt d.) alatt ráutaltam, maga egész határozottsággal megállapítja a theologiai főiskolák fokozatait és a fakultás ismérvét (218. §) Nem szándékozom itt azon kérdést feszegetni, vájjon a magában véve nemes és szép eszme, hogy a budapesti egyetemen nekünk is fakultásunk legyen, helyes, méltányos, jogos-e avagy nem. — Ismerem a tiszai kerületnek érdemes püspöke indítványára hozott nevezetes határozatát, ismerem indokolását; emlékszem Zsilinszky Mihály bányakerületi felügyelővé történt beigtatása alkalmával ez ügyben kijelentett programmjára ; emlékszem W I a s s i c s miniszternek is a theologiai fakultásoknak az áll. egyetemeken való felállítása ügyében kifejezett — bár kissé rezervált — eszméire is; elméletben levouom az 1848. XX. t.-c. nekünk kedvező konzequentiáját is : hanem bizony, ha valahol, úgy itt teljes mértékben áll a Goethe-féle „szürke minden elmóletMétel, fantomkép után futunk itt csak s mig azt kergetjük, el szalasztjuk az önerőnkből megvalósíthat ót. — Sajátos hazai viszonyaink, az egyetemi tanulmányozás természete, a mely felekezeti szempontokat nem ismer, a veszedelem, a mely a felekezeti theologiai fakultások révén magát az egyetem benső szervezetét valójából teljesen kiforgatná, mert azokat a többi fakultásokkal szemben túlsúlyra juttatná: mind megannyi egy-egy leküzdhetlen akadály a mi theologusainknak a budapesti egyetemre való beplántálhatása ellen, a hol, az egyetemi tanulmányozás igazi természetének megfelelően in ultima analysi csakis arról lehetne szó, hogy ha theologiai fakultást állitanak benne, az ne felekezeti, hanem tisztán vallás bölcseleti irányú legyen, mint ilyen a bölcsészeti fakultásnak integráló része.*) Felveszem a képtelen esetet, hogy az állam számunkra törvényhozásilag tényleg megteremtené a budapesti egyetemen a fakultást. Vájjon ugyan a mienk volna-e az ? Vájjon menynyiben intézhetnék mi annak ügyeit fokozatos hatóságaink által ? Vájjon az a fakultás, mint tudományos autonom fórum lemondana-e a maga tudományos ós törvénybiztositotta souverainitásáról a mi szép szemeinkért ? Vájjon f e 1 e s 1 egessé váinék-e az által a feladat, hogy lelkészeink s theol. tanáraink képzéséről tovább is magunk gondoskodjunk ? — Lám ezt még maga a javaslat sem hiszi, mert e délibáb-fakultásnak egyetemes egyházunk ós akkor létező theol. főiskoláinkhoz való viszonyát — igen helyesen — „nyilt kérdés" nek tartja fel. Mire jó hát ennek a Budapesten felállítandó egyetemi fakultásnak a fantomképe? Megmondom őszintén és leplezetlenül: Arra, hogy hangzatos jelszavakkal dobálózva húzzukhalasz

szuk létesítését annak, a mi már készen is van, csak ki kell utána nyujtanunk a kezünket. Hogy agyon üssük a zsinati törvényben, elvben ós összes kereteiben máris megteremtett önálló theol. fakultásunkat az állami fakultás édes mumusával. Hogy miért? — Erről tán jobb nem beszélni . . . *) E bírálatom irása közbea jutott kezemhez dr. Schneller Istvánnak, a kolozsvári egyetem tanárának, tanszéki elődömnek röpirata, a melyet „A theologiai főiskolák érdekében" feleletül irt a Glauf-féle „theo!, rendszerre." — A kiváló férfiú e munkájával nagy hálára kötelezte hazai egyetemes egyházunkat ós theol. oktatásügyünket. A legmelegebben ajánlom elolvasását. — Örvendek, hogy álláspontunk teljesen megegyezik s meg vagyok arról győződve, hogy a ki az egyetemi fakultás ügyében az ö alapos érvelését elolvassa, teljesen tisztábaa lesz e tantomkép ürességével s képtelenségével.