Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához

ulóbbi mint gyakorlati eredmény egyszerűen folyománya a theol. tudománynak mint elméleti forrásnak. A mi a gyakorlati lelkészkedéshez szükséges ügyességet illeti, az nem tudomány, az egyszerű szoktatás, mondjuk beledolgoztatás, dresszura. Gondolom, a javaslat a midőn a theologiát mint „gyakorlati" tudományt is szükségesnek tartja különösen hangsúlyozni, e gyakorlati képességekre czéloz, a melyekre theologusainkat már a theol. intézeteken elő kellene készíteni. Csakhogy itt ismét csodálatos fogalomzavart árul el. A tudomány — és ha gyümölcsei még oly gyakorlatiak is — magára mindig elméleti, vagyis a tudomány sohasem eszköz, de mindig ö n c z é I. Még az u. n. praktika theologia is, mint a theologiai tudomány egyik szerves alkotó része, lényegében véve pusztán elmélet, a mely művelőinek különféle theol. világnézete ós álláspontja szerint a legkülönfélébb lehet s tényleg a legkülönfélébb is; a mit a javaslat a gyakorlat fogalmával jelez, az tőle, mint tudománytól, tehát mint tisztán öncélú elmélettől merőben idegen. Ámde e — mint látjuk — alapjában helytelen és zavaros megkülönböztetéssel a javaslat Kétségkívül bizonyos tendentiát árul el, a melyet még világosabbá tes/- az, hogy azt, a mi a zsinati törvényben mint subordinált, tehát egymástól függő két tényező szerepel, t. i az elméletet ós gyakorlatot coordinálja, a mint e/.t szövegezésében is világosan jel/.i, kijelentvén, hogy a theol. főiskolák feladata <» theologiának mint elméleti ós gyakorlati tudománynak az ág. h. ev. egy. ház tanai és a tanszabadság elve alapján való önálló művelése ; s egyszersmind az egyház számára alkalmas lelkészek stb. képzése u A zsinati törvény tehát a theologiának mint tudománynak önálló művelése aIapján óhajtja a jövő lelkészi s tanári gardáját a reformáció eszményének megfelelően felnevelni; a javaslat viszont a tudományt, egyszersmind mesterséggé is akarja tenni, egy bizonyos gyakorlati életpályára előkószitő drill ós dresszura műhelyévé. Nagyon jól tudom, hol van e törekvésnek a nyitja, alább nem fogom elfelejteni e kérdésre is kiterjeszkedni; egyelőre megmaradok itt e puszta elvi állásponton, megelégedve kimutatásával annak, hogy mint igyekszik a javaslat itt is léket ütni a zsinati törvény világos ós előkelő gondolatán. Egy lépés ez, és pedig igen nagy lépés a zsinati törvényben contemplált igazán reformátori szellemű tudományos theologiai oktatás fokozatáról le a róm. kath. püspöki semfnariumi képzés rendszere felé: de mi résen állunk, és nemcsak professori hivatalos eskünk, de hivatásunk ós lelkiismeretünk szerint ismár előre odakiáltjuk ellene erélyes vétónkat. Hogy pedig itt csakugyan egy veszedelmesretrográd lépéssel állunk szemben, az még jobban kitűnik, ha szemügyre vesszük theologiai főiskoláinknak a javaslat által contemplált jövő úgynevezett „alakját," tananyagát, tan- és vizsgarendjót s egybevetjük azt a zsinati törvényben biztosított tanszabadsággal és szakrendszerrel, illetőleg a theologiai főiskoláknak e szakrendszer alapján megállapított meghatározásával és osztályozásával. A zsinati törvény idevágó 218 §-a igy szól r „A theologiai főiskolák, ha a szakrendszer alapján teljesen szervezve vannak, theologiai fakultások; ha pedig ily szervezetük nincsen,, theologiai intézetek." Hát hiszen a javaslat is elismeri a szakrendszert s evvel a theologiai fakultást (7. §.) — elvben, de ez elvi concessióját mindjárt vissza is vonja a következő 8. §-ban, a hol a következő igen érdekes és jellemző kijelentést teszi: *\ magyarországi ág. h. ev. ker. egyház a nélkül, hogy feladná a theologiai fakultás önálió szervezésére nézve az egyházi alkotmány 187. §-ában körvonalozott jogát ^ az 1848. évi XX. t. cikkben kimondott egyenlőség és jviszonosságbol folyólag fenntartja igényét aziránt, hogy részére a budapesti m. kir tud. egyetemen országos törvény alapján szerveztesséti theologiai fakultás " Hogy „az igy szervezendő egyetemi theol. fakultás mily viszonyban álljon az egyházzal s akkor letezó theologiai főiskolákkal" ezt bölcíen „egyelőre nyilt kérdésnek" hagyja; lényeges azonban, hogy mivel igy az önálló theologiai fakultás felállításáról ez idószerint lemond, s mivel az előző 6 §. szerint a theol. főiskolákat „alakjuk" szerint „theologiai fakultásokra" és theologiai akadémiákra osztja:" a javaslat csupán ez utóbbi intézetekkel foglalkozik s ezeknek állapítja meg szervezetét ós tanulmányi ós administrationális rendjét. Hariiísúlyo'om, hogy a javaslat a szakrendszert kifejezetten csakis a fakultással szemben tartja fel (7. §); a miből következik, hogy mert a fakultást ez idószerint a budapesti egyetemenországos törvény által létesítendő fantomképért elejti, vele együtt már elvbsn elejti magát a