Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához
az apostoli utasítás: „Ne aggódjatok, mint vagy mit szóljatok, mert az órában megadatik nektek, mit beszéljelek" (Máté 10. 19) A mi jó magyarán kifejezve igy is variálható: ,,A kinek az Isten hivatalt ád, észt is ád majd hozzá." Igy lett azi.in e fontos életbevágó ügyünk — a legilletékesebb kézbe letéve. — Mert ilyesmi is megeshetik — nálunk! Teljesen tudatában vagyok annak, a mit állítok, .de nem akarok adós maradni a bizonyítással sem. Azért hát e kis vargabetű után, a melyben a Mayer-fóle cikk és a Grlauf-fóle albizottsági javaslat e sajátságos benső viszonyára ráutaltam (ki fog még tűnni, hogy miért kellett azt tennem) rátérek immár magára e javaslatra, a mely egész valója szerint nem egyéb, mint: meghamisítása a zsinati törvénynek ós megtagadása a protestantizmus szellemének; cynikus kigűnyolása és semmibevétele egyetemes egyházunk nemes tradícióinak, a melyeket theologiai szakoktatásunk fejlesztése érdekében teljes egy évszázad ótaápolt lelkében; egyenes merénylet első sorban is az egyetemes egyház theologiai akadémiájával szemben sál falában elvágása azon egészséges gyökérszálaknak, a melyektől összes theologiai intézeteink jövő életképes fejlődése függ. Nem hiszem, hogy azon iflustris vezéregyéniségek, a kik ez albizottsági javaslatot jóhiszeműleg aláírták, nevöket, tekintólyöket ily öngyilkos célok szolgálatába eszközül oda adják, mert szörnyű volna a felelősség, a melyet ilyen életbevágó ügyben az utókor, a történet ítélő széke előtt vál. lalniok ós viselniök kellene. Sót lelkem egész hevével és meggyőződésével hiszem, vallom, hogy mint «vang. prot. művelődésügyünk szent eszményeinek letéteményesei ós legfőbb őrei maguí sietnek hatalmas szavukkal az e javaslatban kifejezésre jutott retrográd ós a mi szellemi feladatainknak, törekvéseinknek ós szinvonalunknak becsületére épen nem szolgáló törekvéseknek megálljt kiáltani. Mi ez iránynyal, e javaslattal szemben bátran síkra szállunk s bizton hisszük, hogy ha majd döntő csatára kerül a dolog, akkor épen azok fognak bennünket győzelemre vezényelni, a kiknek nevét most egy belopódzott ellenség használja cégérül . . . A Grlauf-féle javaslat 12 szakaszból áll, min<ïegyikhez a megfelelő indokolással. E szakaszokat nem szándékozom pontról-pontra bírálat tárgyává tenni, meg lévén győződve arról, hogy halvaszületett gyermekkel van dolgunk: azért szabad csoportosítással inkább csak azon elvi jelentőségű kérdésekre szorítkozom, a melyekkel e javaslatnak akár elfogadása, akár elvetése mellett, theol. oktatásügyünk helyes irányban való szervezése érdekében teljesen tisztában kell lennünk. A javaslat a theologiai oktatásügy rendezéséta zsinati törvény 194. és 221. §§-aira alapítja s^ ez alapon mindjárt legelői, az „alapelvi határozatokban' kimo:idja. hogy tehát ez ügyet az egyetemes egyház a ,theologiai rendszerrel" törvényesen rendezi. Formailag a javaslat ellen kifogást nem tehetünk, de igenis tartalmi szempontból annál többet s annál alaposabbat, mert, a midőn a javaslat, alapelve szerint, látszólag a zsinati tör. vényre áll, akkor valójában e törvény szellemét ós intentióját hamisítja meg Mert mit is mond az Egyházalkotmány 22L §-a?" „A theol. főiskoláknak közelebbi szervezetét, tan és vizsgálati rendszerét s a főiskolai hatóságok jogkörét, a fenntartó testületek meghallgatásával, a jelen törvényben kifejezett elvek alapján, az egyházegyetem határozza meg. 4* Az egyházegyetem tehát a zsinattól a theol. főiskolák szervezése tekintetében igen tágkörű inandátumot kapott, igaz: de ott van az irányi tóelv is, a melytől az egyházegyetemnek eltérnie semmi körülmények közt nem szabad — s ez irányító elv a zsinati törvény egyéb idevonatkozó határozottmányainak a respektálása. S határozmányok a 216—220. §-okban vannak letéve s lényegükben a következők : a) a theologiának, mint tudománynak önálló művelése (216. §.) bj az egyház hitelveinek megtartása mellett a tanszabadság (220. §.) c) a szakrendszer (218. §.) E s'/akrendszerrel kapcsolatban a zsinati törvény világosan kimondja, hogy d) azon theol. főiskolák, a melyek a szakrendszer alapján teljesen szervezve vannak, theologiai facultások, ha pedig ily szervezetük nincs, theol. intézetek (218. §) Gondolom, hogy a jávaslatnak, a midőn for-