Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához

— Ez alapon beszélhetünk pl. Schleiermaeher vagy Luthardt theologiai rendszeréről; megalkothatjuk Pál apostol avagy Luther irataiból, ez iratok vallásos világnézetéből, az ezek központját képező elv alapján az ó theologiai rendszerüket ; épúgy beszélhet mindegyikünk, ha van kiforrott s megállapodott vallásos ós theologiai világnézetünk, igy Glauf előadó úr is, a maga theologiai rendszeréről ; sót, nem bánom, ha vesszük hazai ág. hitv. ev. keresztyén egyházunkat, mint dogmatikus közösséget, még ennek, az ő symbolumaiban megállapított theol. világnézete alapján kifejezhető theol. rendszeréről is : de egy iskolaügyi szervező munkálatot „theologiai rendszernek" ne« ^ezni valóban teljesen új és meglepő dolog s alig hinném, hogy ez elnevezés valamikor a tu dománybau ós a közéletben magánaü polgárjogot tudjon szerezni. No de mondjuk rá, hogy „lapsus calami" (a melyet azért kijátszani kötelességünk;) ne bíbelődjünk többé a címmel, hanem nézzük a mögötte rejlő tartalmat. Elvégre hibás irású cégér alatt is árulhatnak igen kitűnő portékát. Előbb azonban egy kis vargabetűt kell csinálnom, a mely úgy hiszem, igen tanúlságos felfedezésre fog vezetni. E végből kiindulok May er Endre kollegámnak ez ügyben e lapban közlött s fentebb már nem ok nélkül emiitett tanúimáuyából, a melynek bevezetésében igy szól: „Minthogy theologiáink szervezetének kidolgozása egy bizottságra van bizva s e bizottság munkálata még ismeretlen, ez okból felesleges is részletekbe bocsátkozni most, mielőtt a munkálat előttünk feküdnék.* Azért eperjesi t. kollegám csupán egyes elvi jelentőségű kérdések megvitatására szorítkozik, tanúlmánya végén kilátásba helyezve, uogy „lehetséges, hogy még visszatér e fontos kérdéshez" a melyet most még csak „i n k á bb ö-tletszerű," mint rendszeres cikkben óhajtott tárgyalni. Ezzel szemben hivatkozom a Glauf-féle „theologiai rendszer- indokolásának egy a nyomtatott szövegből kimaradt, de az irott conceptusban benn volt passzusára, a melyben a t. előadó úr őszintén kijelenti, hogy mert ő a theologiai tudománynyal hivatásszerűen nem foglalkozik, nem is érezte magát hivatottnak, hogy a javaslat didaktikai részét maga dolgozza ki, de sikerült neki e tekintetben Mayer Endre eperjesi theol. tanár úr szíves közreműködését kieszközölhetnie : úgy, hogy (ezt már nem az előadó úr mondotta, de én mondom) bárha — a mieléggósyinptomatikusl ez albizottságba egyetlen theologiai intézet tanárát, egyetlen szakértő tan fór fi út sem vettek be, a javaslatnak legalább is (?) a didaktikai része Eperjesről került ki Ez a két adat : Mayer bevezető szavai ós Glaufnak az indokolás nyomtatott szövegéből kimaradt passzusa, nézetem szerint igen igen sokat mond . . . Mindenesetre sajátságos színben tünteti fel Mayer „ötletszerű* cikkét, a mely történetesen közvetlenül azelőtt jelent meg e lapokban, a mikor a Glauf-féle, Mayer szerint „még ismeretlen" munkálat épen elhagyta a sajtót. (Mayer ápril. 2. Glauf ápril 9.*) Mayer kollégám kétségkívül be fogja ismerni, hogy az a neki „még ismeretlen" munkálat, ha tán egészében igen, de legalább egy jelentékeny részében épenséggel nem volt ism ere 11 en s mint korrekt fóifiú nem fogja visszautasítani az előadó mama által neki tulajdonított parciális szellemi apaságot. Ha pedig azt a „még ismeretlen" munkálatot mégis ismerte, vájjon elhigyjük-e neki, hogy cikke csak amúgy „ötletszerűen" íródott, avagy nem sokkal természetesebb-e ez „ötletszerű" szót puszta diplomáciai kifejezésnek minősítve, cikkében nagyon is határozott és tudatosan megválasztott alkalomszerűséget keresni, annak megjelenését a Glauf-féle javaslattal causális nexusba hozni s abban ouverturet keresni, a melyben a Glauf-féle nagy drámai zenemű összes alapmotívumai mind szépen le vannak téve ? . . . íme a tanulságos és épületes viszony, a melyben egymáshoz állanak — Mayer, az „ötletszerű" cikkező, a kinek arról, hogy mi lesz abban a Glauí féle „theologiai rendszerben" persze még csak halvány sejtelme sincsen és Glauf, a bátor előadó, a ki a nélkül, hogy feladatának megfelelni magát képesnek érezte volna, azt mégis el merte vállalni. Hanem hát Glauf úr nyilván úgy okoskodott, hogy ha az egyetemes nyugdíjintézet rendszerének (mert hát azt is nevezhette volna e szóval) elkészítéséhez akadt egy Bogyó, hát az egyetemes „theologiai rendszer" nyélbeütése miért ne sikerülne egy Mayerrel? A ki nem tud arabusul, mért ne beszélhetne arabusúl? Es lőn ó előadó. A többire nézve megnyugtatta ót * Mayer Eadre tanár hivatkozott cikke lapunknak még f. év január havában küldetett meg, de közlését több okból csak későbben kezdhettük mag. S z e r k.