Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Payr Sándor. Klutsovszky Mihály pasquillusa és Bozzay György fatuma

könyveiben a népmozgalmi adatok sem egyházme. gyénkint, sem kerületenkint kitüntetve nem lévén, ezen kerületekre vonatkozó hasonló táblázatok öszszeállitásáról le kellett mondanom. FENYVES EDE. Klutsovszky Mihály pasquillusa és Bozzay György fátuma. (Folytatás és vége.) A cimirat és a tartalom szerint Klutsovszky, ügy látszik a Bozzay ügyében tartott második vagyis az április 26-ikr közgyűlést akarta ily módon kigúnyolni és pedig oly célból, hogy az ügyet elaludni ne engedjék. Legtöbbet rontott azonban a dolgán maga Bozzay. Minden bajáért Perlakyt tevén felelőssé, hogy megboszulja, ápr. 28-án a bécsi ágenshez egy vádlevelet irt, melyben püspökének állítólagos exeessusait feltárja. Az ágens e vádlevelet nemcsak b. Zay Péter egyetemes felügyelővel közölte, hanem valószínűleg a kir. kancelláriával is, mert csak igy érthető, hogy annak másolatát a nemesdömölki apát is hamarosan megkapta. Báró Zay máj 30-án Vitnyédy kerületi felügyelótól kért véleményt, megemlítvén, hogy Perlaky püspök szigorúsága miatt más lelkészei; is (igy Wilfinger János kismányoki, utóbb sop róni) többször folyamodnak hozzá. Vitnyédy önérzetes hangon válaszolt, hivatkozva a kerületi elnökség törvényes és pártatlan eljárására s tiltakozva az ágens beavatkozása ellen, kinek nem az a tiszte, hogy az elégedetlen lelkészeket elöljáróik ellen bújtogassa. Bozzaynak meggondolatlan tette miatt Nemeskéren többé nem volt maradása. A püspök ellen intézett feljelentését további hivatalos eljárás tár gyává nem tették ugyan, de mégis annak kell tulajdonitanunk, hogy gyülekezeti bajait újra tárgyalni kezdték. Aug. 11-re maga Vitnyédy hivott össze ellene gyülekezeti közgyűlést Bozzay erről értesülve levélben kérte fel előzetesen Szemerey Sándor gyülekezeti gondnokot, hogy tudassa vele, mivel vádolják. A gondnok egyenesen meg io irta: 1. jó példaadó erkölcsök megmutatásában gyakorta hibáz és 2. a ini legnagyobb, a predikálásával épen igen ritkán tudja hallgatóit buzgóságra gerjeszteni. A közgyűlés csakugyan e két vádat emelte Bozzay ellen : 1. Hallgatói társalkodásán és erkölcsein több alkalommal megbotránkoztak ós annyira elidegenedtek tőle, hogy semmi reménység sincs a kibékülésre. 2. Lelkészi szolgálatával sokan nem levén megelégedve, inkább más artikuláris helyekre járnak el gyónni ós prédikációt hallgatni s addig nem is csatlakoznak vissza Nemeskérhez, mig a lelkész állomásán marad. E vádpontok alapján kéri a gyülekezet, hogy püspök úr a szokott módon, helycserével, vagyis Bozzay áthelyezésével segitsen a bajon. A határozatot szavazat többséggel, azután egyhangúlag is elfogadták. Az úri nemesség mellett a nép nem juthatott szóhoz. Perlaky püspök késett a határozat foganatosításával. Osak egy évvel utóbb, midőn a gyülekezet másodszor is megkereste 1779 aug. 31 re idézte meg a Nemeskéren tartandó vizsgálat elé és pedig e kemény szavakkal : „Sub amissione omnis in perpetuum honoris et existimationis legitime Te cito et certifico.

4 Egyúttal a püspök a helycsere útját akarván egyengetni már a kitűzött terminus, tehát a vizsgálat és a törvényes Ítélet meghozatala előtt ajánlotta Bozzayt a mencshelyieknek. Bozzaynak ez fájt igen nagyon. Holott a püspököt bizonyára jóakarat és a békés megoldás szándéka vezette. És a meacshelyiek meghívását, mely még az idézéa határnapja előtt csakugyan megérkezett, Bozzay vissza is utasíthatta, ha akarta. Aug. 31-én Bozzay a Nemeskéren megjelent püspöknek és egyházi törvényszéknek röviden ós erélyesen felelt meg a citatióra: 1. Az idézés hangja által sértve érzi magát úgy is mint lelkész, úgy ia mint nemes ember. 2. Részletezzék, mikor és kiket sértett meg magaviseletével és prédikátori hivatalában hol, mikor és miben hibázott? 3. Vádlói törvényesen, tanúkkal és esküvel bizonyítsanak mindent. 4. Engedjenek neki is időt, hogy a közlendő vádakra felelhessen és tanúkat állithasson. Ezekben Bozzaynak igaza volt. Rövid, erélyes és önérzetes válasza arra enged következtetni, hogy nagyobb vétséget gyülekezetében nem követett el. De elég nagy vétke volt, hogy személye miatt a nagy gyülekezet békéjét rnegbomlani engedte, annak helyreállításán — úgy látszik büszkesége miatt — nem munkálkodott eléggé s egyházi felsőségét gyanúsította, sértette, illetéktelen helyen fel is jelentette. A consequentiákat le is vonta. Látván, hogy Nemeskéren nem lesz maradása, még ha perét meg is nyeri, szept. 2-án elfogadta a mencshelyiek meghívását. Még e hó 19-én elmondta a szószékről 36 strófás búcsúzó versét. Jellemző a 17. versszak: Ne kérdezd, hallgatóm, mért megyek Meatselre, Nagy gyülekezetből megyek én kisebbre ? Könnyű volna, hidjed, felelni ezekre, S rövid idö múlva magad felelsz erre. • E czélzást Bozzay emlékiratának utolsó mondata magyarázza meg, hol hurcolkodását említve mondja: „Most már a Superintendens az ötsét fogja Nemeskérre betenni." És ez a jóslata be is vált. Bozzay utódjáúl a püspök öcscsét Perlaky Dávidot választották meg 1780-ban. Igy a követ-