Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Adorján Ferenc. A magyarországi ág. hitv. ev. gimnásiumok rendtartása
lExiszonesyediK évfolyar • ® 1 12. szâny Orosháza, 1903 . ir\árczius 19-én. EM. SbTHAZ BS ISKOLA. Előfizetés dija: Bgész érre . ÍJSkor. Fél évre. . . e , Negyedévre . 3 „ Bgy szám ára ?©4t fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Rgész oldal . lö kor. Fél oldal ... 8 . Negyed oldal . 4 . Nyolczad oldal . £5 *J A magyarországi ág. hitv. ev. gimnáziumok rendtartása. Egy évek óta húzódó kérdés: gimnáziumi rendtartásunk kérdése közeledik végre a megoldáshoz. A zsinati tőrvény megalkotása óta lefolyt évtizedet a lázas alkotás, a serény munkálkodás idejének lehetne nevezni. Egyházunk a zsinati törvény alapján, néhány év alatt csaknem minden téren szervezkedett A szabályrendeletek egymás után kerültek ki a közgyúlések műhelyéből. Az egyházi élet kérdései jóformán szabályoztattak s most már rákerült a sor a? iskolai élet szabályainak megállapítására. Ide tartozik a gimnáziumi rendtartás. Előbb az egyházkerületek foglalkoztak a kérdéssel, s komoly munkával megalkotott javaslataik az egyetemes közgyűlés útján, az egyetemes tanügybizottsághoz kerültek a zsinati törv. 194 §-a értelmében leendő egybeolvasztás végett. A bizottság megoldotta feladatát, s munkálata a mult év őszén tartott egyetemes közgyűléshez került további eljárás végett. Az egyetemi gyűlés sokkal fontosabbnak tartotta a javaslatot, semhogy azonnal tárgyalta volna, hanem előbb az egyházkerületekhez küldötte le, alkotmányos nyilatkozattétel végett. S nagyon helyesen. Mert a gimnáziumi rendtartás megalkotása annyira fontos, annyi körültekintést igénylő munka, hogy az egyház megbocsáthatatlan bűnt követne el, ha nem járna êl a legnagyobb óvatossággal. S az egyetemes közgyűlésnek annál inkább szüksége van a kerületek „alkotmányos nyilatkozataira," mert a megalkotandó rendtat tás hosszú életre hivatott. Egyházegyetemünknek mindkét keze tele van munkával ós se ideje, se kedve sem lehet ugyanarra a kéldésre gyakrabban visszatérni. Az állami rendtartás hibáin s hiányain gyorsan segít egy-egy miniszteri rendelet, nálunk azonban a tapasztalt fogyatékosságok és hibák nem olyan könnyen s nem olyan hamar orvosolhatók. Ugy kell tehát megalkotni a gimnáziumi rendtartást, hogy huzamosabb ideig ne kelljen váítoztatni s javítgatni. Ez okból csak fólrendszabálynak tartom a javaslatnak az egyházkerületekhez való leküldését. Alkalmas módon nyilvánosságra kellett volna hozni — sa mennyiben ez mindez ideig nem történt, nyilvánosságra kellene hozni, — hozzáférhetővé kellene tenni a sajtónak, a tanártestületeknek s mindazoknak, a kiket érdekel, hadd szóljanak hozzá. Mert régi igazság, hogy több szem többet lát s mennél nagyobb az érdeklődés, annál nagyobb siker remélhető. S a jóindulatú megjegyzéseket nem volna szabad a papírkosár fenekére sülyesz* teni, hanem komolyan mórlegelve, az életrevalókat felhasználni. Óhajtandóvá teszi ezt gimnáziumaink történeti fejlődése. Különleges élet, a maga nemében páratlan szellem uralkodik azokban, melyet az autonomiku8 fejlődés teremtett, üizt az életet, ezt a szellemet nem szabad a rendtartásnak érintenie, sőt ellenkezőleg tisztelnie, fentartania s fejlesztenie kell. Rendtartásunk nem lehet egyéb, mint az iskoláinkban kifejlődött s helyesnek bizonyult szokásjog törvényesítése. S arravaló a bú rálát, és a nyilvánosság, hogy megítélje, vajjón sikerült-e ez a javaslatban, s ha nem, milyen vál* toztatások válnak rajta szükségesekké. Ez az oka, s nem a feltűnési vágy, hogy e sorokat megírom s szerény észrevételeimet s módosítási javaslataimat a rendtartás megalkotására hivatott tényezőknek figyelmébe ajánlom. Ha a javaslatot a maga egészében tekintjük, három lényeges hibát találunk benne. Az első az, hogy igen hiányos, vagyis, hogy sok olyan rendelkezés hiányzik belőle, melyek iskolai életünkben nélkülözhetetlenek. Nevezetesen nincsenek meg benne a következő pontok:
