Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Adorján Ferenc. A magyarországi ág. hitv. ev. gimnásiumok rendtartása
1. A rendes tanárok élethossziglan választatnak s tökéletesen egyenjogúak. A választás csak a felsőbb hatóság jóváhagyásával válik jogérvójiyessó ; 2. Az igazgatók ós tanárok fizetéssel járó mellékhi/atalt, vagy rendes alkalmazást, úgyszintén semminemű oly mellékfoglalkozást, mely őket kötelességeik teljesítésében gátolhatná el nem vállalhatnak ; 3. Az igazgató és a tanártestület indokolt esetben megtagadhatják valamely tanuló felvételét; 4. A gyenge tanulókat el kell tiltani a rendkívüli tantárgyak tanulásától ; 5. A szaktanárok az osztályukba járó nyilvános tanulóknak a kötelező tantárgyakból nem adhatnak magánórát; 6. A tanulók évvégi bizonyítványába a tanártestület általános Ítéletét is fel kell venni, mely a következő lehet: felsőbb osztálba fölléphet; javító vizsgálatra bocsáttatik ; a felekezeti főhatóság engedélyével javitó vizsgálatot tehet ; osztályismétlésre utasittatik; az osztályt többé nem ismételheti. 7. Az a tanuló, a ki két elégtelen érdemjegy mellett a magaviseletből kevésbbó szabályszerű, vagy rossz osztályzatot kapott, javitó vizsgálatra nem bocsátható ; 8. A magánvizsgálaton azok a tanárok, kik a tanulót előkészítették, részt nem vehetnek; 9. Magánvizsgálatot s érettségi vizsgálatot nők is tehetnek, minden felsőbb engedély nélkül, nyilvános tanulók azonban nem lehetnek s a tanórákat nem látogathatják. A javaslat második lényeges hibája, hogy az igazgatónak állásában való véglegesítését megengedi. A tervezett reform, ellentótben áll gimnáziumaink igazi érdekével s a történeti fejlődéssel. Nálunk az igazgató sohasem volt más, mint „priinus inter pares;" a tanártestületnek s a tanároknak sem hivatali főnöke sem elöljárója nem volt, hanem csak vezetője, sőt a tanártestület bizonyos tekintetben magasabb forum volt nála, mert ez tárgyalt minden fontosabb ügyet, ez határozott minden nevezetesebb kérdésben s határozatai az igazgatóra is kötelezők voltak, A tervezett ujitás egészen más, — az államiakéhoz hasonló helyzetet akar iskoláinkban teremteni. Pedig nagyon meg kell gondolnunk, hogy egy, csak külsőleg tetszetős újításért koczkára tegyük-e azt a szivélyes, szereteten alapuló viszonyt, mely gimnáziumainkban eddig az igazgató és tanártestület között fennállott s azt a csodálatos kartársi szellemet, mely gimnáziumaiuk fejlődésére s működésére a múltban olyan áldásosnak bizonyult., S komoly aggodalmakra ad okot az is, hogy a javaslat az igazgató jogait a tanártestület eddig gyakorolt jogainak redukálásával akarja kiterjeszteni. A gimnáziumi ünnepségeket eddig a tanártestület engedélyezte, — a tantárgy beosztást igazgató javaslata alapján a tanártestület állapította meg, — az iskolai év megnyitásának ós bezárásának napját tanártestület határozta meg. A javaslat szakítani akar az eddigi gyakorlattal Szerinte a gimnáziumi ünnepségeket az igazgató engedélyezi, — az iskolai év megnyitásának napját az igazgató határozza meg ; — a tantárgy felosztást 6 készíti s a tanártestületnek egyszerűen csak előterjeszti, — a tanárokat (a tanártestülettel egyetértve) azon osztályokba teheti át, a hol legtöbb sikerrel működhetnek, — szóval azokat a jogokat akarja az igazgatónak biztosítani, a melyekkel az állami középiskolai igazgatók bírnak. Sőt még tovább megy. Az igazgató jogainak gyarapítása céljából, olyan hangot használ az egyes tanárokkal szemben, a milyent az állami rendtartás se ismert s a mely a hivatásának élő s kötelességeit odaadóan teljesítő tanár önérzetét nagyon sérti. Igy pl. azt mondja a javaslat, hogy ha helyettesítésről van ssó, a tanárok az igazgató intézkedéseinek „feltétlenül engedelmeskedni tartoznak," — hogy az igazgatónak joga van a kijavított dolgozatokat, osztály napló» kat ellenőrzés végett koronként bekövetelni; — hogy a tanárok kötelesek neki az értesítőhöz szükséges adatokat kívánságához képest kellő időben beszolgáltatni. S mig eddig az volt szokásban, hogy az igazgató a tanártestülettel minden fontosabb egyházhatósági rendelkezést, minden fontosabb felterjesztést, s általában minden az iskolára vonatkoz6 nevezetesebb ügyet közölt ós tárgyal tátott, a miből viszont az következett, hogy intézkedéseiben sohasem állott egyedül, hanem mindig a tanártestületre támaszkodhatott: az új javaslat nem gondoskodik ennek az ősi, rendkivül üdvös protestáns szokásjognak fenntartásáról. Végül mélyen belevág a tanártestületek jogába a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a magán. vizsgálat dijában „a vizsgáló tanárok osztozkodnak., meg ; az igazgatót, ha vizsgál is t két, különbé» .
