Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Magyar szó

jelölte szülőfölde leszállított áron sem. A szőlő, a leszállított ár, savanyú I Szarvas leszállította, ad 2200 frtot, Csaba az új állomásnak ad 1200 frtot, Orosháza ad 2600 frtot, mégis Orosházát üti a Szemle! A mi pedig a törvényekre való hivatkozását illeti : kérdezősködjék csak a Szemle Csabán : •an-e már szabályrendelet? törvényes e az adókivetés? mi jogon választ tanítót a presbyterium ? «fiikor lesz már gondja a gyulai hivekre? Talál ott elég söpörni valót a maga ajtaja előtti Még esak azt jegyzem meg, hogy itt a mi vidékünkön a tanitói fizetéseket Szeberényi Gusztáv kezdte leszállítani, az orosházi papi hiványt pedig 1879-ben szállították le tetemesen, akkor pedig esperes volt Achim Ádám, püspök volt Szeberényi Gusztáv. Debreczeni protestáns lap. .Mikor 1587ben főleg Draskovich György kalocsai bibornok közbejárására hazánkban már másodszor telepedtek meg a jezsuiták, csak két nyilvános kollégiumot nyitottak t. i, Túróczon ós Sélyén, innen pedig az ország több helyén misszió telepeket állítottak fel. Az is régi szokásuk, hogy mindenekelőtt az előkelő és neves családok ifjait kerítik hálójukba. Ennek hasznos voltára még Pázmány Péter tanította meg őket, ki rájok bízta a nemes ifjak konviktusát s később az egyetemet is. Ezek a páter Tomcsánviék tehát csak a régi mesgyen faladnak s hiába minden éber figyelem, hiába még a leleplezés is ; velők szemben ilyen eszközökkel nem boldogulunk. Egy mód van csak arra, hogy a hazafias aggodalom lehetetlenné tegye káros munkájokat. Ki kell őket kergetni az országból. Igenis, újra mondjuk, ki kell őket kergetni. Olyan testületet, mely szervezetileg arra van hivatva, hogy a haza polgárai között a gyűlöletet szitsa s a békét zavarja, bűn egy napig is közöttünk megtörni. Külünben is más országokban már rég leszámoltak velők. Így p. o Francziaországból 1880ban kiűzték őket. Olaszországban csak Róma városára vannak szorítva. Spanyolország 1868 ban szabadult meg tólök, Svájczból 1848., Németországból 1872. júl. 4 én űzettek ki. (Tudjuk, a mult évben ez utóbbi helyen minő erőfeszítéseket tettek az érdekékben I) Oroszországban persze irmagját sem ismerik ; sót 1868. óta Mexikóból is ki vannak tiltva. Magyarországon is többször volt már ez a megérdemelt sorsuk. S ideje volna, ha a törvényhozás megkérdezné tőlük, hogy mikor 1653ban, tehát az absolut uralom korszakában Scitovszky Jáno3 primás által behivattak, voltaké pen miféle törvény nyiloua meg elóttök az utat ebbe az országba!? ..." Sárospataki Lapok. ,Azt akarjuk kimutatni, hogy az egész világ szerte mutatkozó felekezeti békélele/iségnek s egyenetlenségnek az oka nem a protestantizmusban, nem a liberalismusban keresendő, hanem igenis az ultramontanismusban, a mely nyakára hág minden szentnek, lia az nem az ő érdekeit szolgálja, útjában áll minden törekvésnek, a mely nem áldozza fel magát az ő czóljainak, ellenszegül minden működésnek, a mely nem azt akarja, a mit ő, s lehetetlenné igyekszik tenu minden életet, a melyen nincs rajta az ő bélyege. — Hogy ez ellen onnan az ellenfél táborából egyhangúlag tiltakoznak, az természetes dolog, de hogy protestánsok is szót emelnek ez ellen a kifogás ellen : az már természet ellenes I — Hát vájjon a spanyolországi, az olaszországi, a francziaországi felekezetközi helyzetet mi idézte elő? Azt a felekezetközi helyzetet, a melyben Spanyolország területén a jezsuita rendházak ellen a nép lázadásra kél, Olaszországban a pápával szemben az átkot kiáltatja, mikor az a meggyilkolt királynak a lelkiüdveért sem akar misét mondani, Francziaországban pedig a szerzetes rendek száműzetését eredményezi s igy földönfutókká lesznek ezrek és ezrek a felekezeti békétlenség miatt ? ! Kicsoda idézi elő ezt a felekezeti helyzetet ott a nyugati országokban? — Szinte hallom a feleletet: a türelmetlenség! — Ám legyen! A türelmetlenség' De kérem: akár Spanyol, akár Olasz . akár Francziaországban a protestánsok részéről a r. katholikusokkal szemben jelentkező türelmetlenség ez akkor, a mikor a három ország lakosai közül sehol sem emlitenek még az ultramontán lapok sem protestánsokat, mint mozgató elemeket?! — Jól különböztessünk azért! A róm. kath. egyházzal szemben amaz országokban a türelmetlenség saját hivei részéről jelentkezik, a kik elviselhetlennek tartják ezt az állapotot, a melyben a papság továbbra is tartani akarja a népet, a melyet ki akar szipolyozni oly módon, hogy a vagyon okkalmóddal a dologtalanságból élő szerzetesek kezébe kerülvén, ezek aztán parancsolnak, mint földes urak a jobbágyoknak az ó híveiknek, a kik hitben különben is rabszolgái a tanitó, az orvos és bíró szerepét játszó papoknak. Hogy maga a politikai érdek is befolyással van, azt felesleges említeni, hiszen köztudomású dolog, hogy világhatalomra törekszik a pápa s ez a világhatalom politika nélkül semmi esetre sem érvényesülhet." Magyar szó. „Bartha Miklós a jogegyenlőség nevében követeli, hogy most már se szó, se beszéd, legyen meg a katholikusoimak is ugyanaz az autonómiájuk, mint a protestánsoknak. Helyes. Ennek azonban van két előfeltétele. Az egyik az, hogy a magyar kath. egyház is ép úgy országosan és nemzetien szervezze magát, mint a protestánsok. Hatósági szervezete ép úgy belül álljon az ország törvényes rendjén, mint a protestánsoké. Lelkészi funkcziót ép úgy csak a magyar közjogi rendbe foglalt képesítéssel ellátott magyar honpolgárok teljesíthessenek, mint a protestánsoknál. Egyszóval : egyházakra nézve nem a hitnek,