Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Magyar szó

de az admihiszirácíiónak, a hatalomnak a kérdése záródjék ki az

f országhatár sorompóinál. Ez a politikai feltétel. A jogi feltétel pedig az, hogy a kath. autonómia létesítésének elengedhetetlen' föltétele az 1848. XX. törvénycikk teljes végrehajtása, a polgári jogegyenlőség megvalósítása abban a tekintetben, hogy a közterheket, a minőknek a nevezett törvény az egyházi ós iskolai költségeket elösmeri, •— mindenki egyforma arányban viselje. Ezek a terhek „közálladalmi költségekből fedezetidók," — igy mondja a törvény, természetesen azt értvén vele, hogy az egyházi külön adózások meg szűnnek, rcint a hogy a papi tized megszűntettetett, de megszűnnek a külön javadalmazások is, s az egyházi terhek, a lélekszám vagy más móltányos számítási kulcs alapján, az állampénztár által közadókból fedeztetnek. Hát ez a liberális követelés I Ezen tessék nyargalni, ennek az elhanyagolásáért tenni szemrehányást a kormánynak. De ez elől elbújni s nagyra felfújt üres frázisokkal hánytorgatni a katholikus autonómiát, mely az 1848. XX. törvényczikk végrehajtása során csak másodrenden következhetik. No, hát ennek az igyekezetnek vagy a tudatlanságát, vagy a klerikális voltát semmiféle liberális és kálvinista álarcz nem takarhatja el." Krestyau (néppárti tót lap) „Hogyan kell gyámoliianunk a katholikus sajtót? 1. Igyekezzünk a katholikus újságokra és folyóiratokra minél több előfizetőt gyűjteni, ós fizessünk elő magunk is. 2. Vásároljunk csalroly boltodban s olyan iparosoknál, a kik a katholikus lapokban ajánlják magukat, hivatkozzunk ilyenkor a katholikus lap ban megjelent hirdetésre, 3. Beszéljük rá a kereskedőket és iparosokat, hogy katholikus lapokban hirdessék czikkeiket, s magunk is csak katho likus lapokba küldjük hirdetéseinket" A katholikus újságok a katholikusoknak oly szükségesek, mint a tanulónak a katekizmus. A jó katholikus nyomtatvány áldás az egész katholiczismusra. úgy az egyes családokra, mint az egyénekre. A ki még nem elég erős a hitében, azt a katholikus újságok megerősítik, s rövid idő alatt úgy felbátorít ják és felfegyverzik, hogy kész lesz minden os toba ós hazug ellenvetés ellen fellépni hogy meg czáfolja; és igy a jó katholikus nyomtatvány képes a közönyös, hideg katholikust a szent katho likus hit rettenhetetlen bajnokává átváltoztatni. (Ha a katholikus egyénekre ily csodás hatása van a katholikus nyomtatványnak, holott az a szellem fegyvereit a józan belátás elhomályositására, a vakbuzgóság terjesztésére s a gyűlölet szitására használja : mennyivel csudásabb hatása volna a protestáns szellemű sajtóterméknek, mely a felvilágosodást. a lelkiismereti szabadságot hirdeti. Bizony tanulhatna a XX század embere a XVI szá zad hitvallóitól, a kik ugyancsak igénybe vették a sajtót meggyőződésök közzétételére.) „Magyarország" m. é. nov. 22-iki tárejáf jában megjelent egy „Csuda". Cíimű elbeszélés, Hrabovszky Júliától, melyet Danieiovics tótra fordított, s ez a fordítás megjelent a minisztérium felügyelete alatt kiadott „Wlast a Sv.et" cz. tót néplapban. Eíen elbeszélés hőse Rónaszóky Kálmán nevű ügyvéd, affale kártyás és nőcsábító, a ki egy gazdag pékleány hozományát pazarolja. Az anyós, hogy leányát és ennek két gyermekét a koldusbottól megmentse, az elválást tanácsolja; de a feleség, a ki férjét szereti, s a kit az angol kisasszonyok vallásosságra neveltek, elmegy a Krisztina külvárosi Szent Antal templomába és ott S/.ent Antal képe előtt térden könyörög: tegyen a szent csodát, s térítse meg férjét! És Szent Antal meghallgatta a nő imáját. Mert mikor Rónaszóky Bécsben egy bankárnónek udvarol, a féltékeny férj rájok ló, ós oly szerencsésen találja Rónaszékyt, hogy ez szeme világát elveszíti. Igy a szerető nő visszakapja férjét, a ki immár roszat nem tehet. Szent Antal ilyen csudateltén épül „Magyarország" és a „Wlast a Svet" olvasóközönsége, mely nem kizárólag katholikus. A „Vasárnapi Uj s ág Regény tárában* rnost foly egy történeti regény Z igán y Árpádtól „Parasztkirály" crimen, melyben a slavoniai XVI. századbeli parasztlázadás lesz elbeszélve. A szerző történeti tudásától függ, hogy a lázadást onnan származtassa, hogy Peirás Farkas petrovinai várnagy „erőszakkal lefoglalta a petrovinai kis templomot a lutheránus praktika részére, a mikor elüldözte és később halálra kerestette a szegény jobbágyok katholikus papját.* Az is a történetre tartozik, hogy Petrást a nép eretnek kutyának, hajas töröknek csúfolja : de az már a szerző expectoratiója, hogy Ferdinánd király állítólagos szavát idézve a „vallásújitókat kegyetlen gyilkosoknak" nevezi; s a szerző pártállására vall, mikor előadja, hogy a templomban „a lutheránus istentiszteletet valamely messze földről elüldözött és ide szakadt prédikátor tartotta, kit a várnagy befogadott a kastélyba részint saját gyönyörűségére részint a jobbágyok bosszúságára." „Nem is hallgatta — úgymond — ezt az istentiszteletet senki más, mint a várnagy meg a csa ládja ós néhány hitéből kivetkőző ttzsoJdos hajdú." — Lehetne-e ily megvetőleg irni bármely történeti regényben a katholikusokró), hogy azt a „Vasárnapi Újság Regénytára" közöl hetnó ? G. M. Lelj Péter 1653 ban egy arczkópet festett egy lamaszkvertós fehér galléros, komoly tekintetű, gond szántotta arczú férfiról. Az a merev nézésű férfi maga egy időben a megtestesült angol alkotmány: Cromwel Olivér. Az ő korában Anglia a iegnagyobb szellemeket adta a világnak, mint: John Pym, Lord Fairfax. Shakespeare, Milton. Akármit mondjanak is az utóbbinak nagy