Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Mosánszky Győzőné - Meliórisz Ilka

Guttenberg csak ólomjegyet adott az érzésnek ós gondolatnak, a Magyar Remekíróknak szárnyai vannak, hogy szivből-szivbe szálljanak, két szárnyuk a hazafiság és az irodalom. Ha valami, ez a gyűjtemény igazán hivatva van arra, hogy minden házba eljusson és minden házi könyvtár gerincze legyen. Evangélikus egyházi szemle. Mióta néhány merész füllenlését lelepleztem Szeberényi Lajosnak a szerkesztőnek, nem tartottam szükségesnek közleményeiről tudomást venni. Azóta is a régi irányban haladt, mig most azután leteszi a szerkesztői tollat. Mikor kijelentettem, hogy nem bujtogattam a népet lelkésze ellen Kővágóeörsön, sót mikor Czuppon S. maga kijelentette, hogy ő nem a nyilvánosság számára irta meg utalványa szelvényén, a mit irt. azóta pedig meggyőződött arról is, hogy én nem bujtogattam ellene a népet, sajnálja, hogy Szeberényi nyilvánosságra hozta sorait, sajnálja, hogy engem megsértett: S z e b e r é n y in e k nem volt visszavonó, bocsánatkérő szava I Ez eléggé jellemzi az ő eljárását Ilyen emberrel nem lehet igazságról, jogról, méltányosságról vitatkozni. Es még ó merte nekem szememre vetni, hogy fogadkozott nyilatkozatában, hogy a harczot az ügyért végig küzdeni kötelességének tartja, kijelentette, hogy az én lapomat „tönkre akarja tenni" s ime most már, rövid egy óv múlván, leteszi a szerkesztői tollat 1 Ez egészen rá vall I Önhitt, megbízhatatlan, kapkodó, szeszélyes, változékony, ront bont, ocsáról, fenyeget, de csak idejét keli bevárni: azt is lerontja, a mit valamikor maga csinált, azt is megczáfolja, a mit maga mondott, mert ő folyton folyvást ellenmondási viszketegben szenved! Ha nincs minek ellen mondania, akkor nincs mit mondania ! Olyan mint a bomlott óra: mást mutat, mást üt; mikor jol látszik is járni és mutatni, legalább azt még sem árulja el, hogy hajnali vagy alkonyati időt mutat-e magára nézve? Neki gyűrközik, hogy ő most már Szemléjével milyen nagy dolgokat akar csinálni, azután szépen félre sompolyog meiiőle. Köti az ebet a karóhoz, hogy tönkre teszi azt a másik lapot, azután pedig cserben hagyja a saját naagáét is nagy vitézül Bátor visszavonulásában azonban még ő biztat másokat, hogy „legyenek ezentúl is hűek a laphoz!" Addig lövöldözte a „serétet," mig elfogyott a puskapora, utoljára is maga van vele meglőve ! Úgy tesz, mint az elkényeztetett durczás „papa kedvencze:" ha nem esik előtte hasra valaki az ő szeszélye szerint, felhúzza az orrát és azt mondja : nem játszom : Vagy talán éppen most „játszik* leginkább! kitelik tőle! Meglehet, hogy éppen most játsza majd kedvére, a mit akar: az új szerkesztő háta mögött. Hadd tartsa az a hátát, iS meg majd ingerkedik, csúfolódik a névtelenség biztos rej te kéből. Legaláob ezt teszi föl róla az „Evang. családi lap, a Luthertársaság hivatalos lapja, midőn igy ir visszalépéséről: „Az „Evang. Egyházi Szemle" szerkesztőt cserél. Ez a mult hónap egyházirodalmi szenzácziója. Szeberényi Lajos Zs. békéscsabai ev. lelkész, a ki a lapot hót év előtt alapította, a novemberi számban komolyan kijelenti, hogy „a lap szerkesztőségétől az utolsó számmal visszavonul" s a lap „vezetését" régi irányában ós szellemében Hurtay György osztrolukai ev lelkész veszi át." — Üdvözöljük Hurtay tiszt, urat a lap vezetés terén, mint lelkes, derék és képzelt férfiút. Oak azt nem tudjuk elképzelni, hogyan fog ő elvállalt kötelességének megfelelni, hogyan fog ő Osztrolukán, egy zólyomi félresső falucskából, a hol se vasút, se országút, se nyomda, se közkönyvtár nincs, egy Békéscsabán a „Corvina" kiadásában megjelenő lapot szerkeszteni? A rejtély megfejtése abban áll, hogy a régi szerkesztő a sok áldatlan polémiákban megviselt nevét kímélni akarván, más nevet keresett és talált. (Igy eszelte ki a dolgot, hogy a jó Hurtay ne legyen se kiadó, se felelős, se szerkesztő csak névleges „vezető." Ennek háta mögül majd biztosabban lehet lövöldözni a neki nem tetsző evang. lapok és a Luther társaság ellen, — és ha valaki visszalő, akkor majd úgy tesz, mint az angolok, a kik önvédelem czél jából az ártatlan búr gyermekeket és asszonyodat állítják előtérbe, hogy ők magok sértetlenül maradjanak. — Nem rossz találmány — de nem is valami dicséretes. Minket nem fog félrevezetni ; mert tudjuk honnan fúj a szél." Így a hivatalos lapja a Luthertársaságnak. Igy ismeri Szeberényi Lajost, a szemléből. No hát ez is eredmény hét évi működés után ! Hanem mi tagadás, kevés a köszönet benne Én nem találgatom : mit fog tenni ezu'án Szeberényi Lajos? Hiába is találgatnám. Azt nem lehet kitalálni logikai és psychológiai következtetés utján, azt még maga Szeberényi sem tudja, söt bizonyosan ó tudja legkevésbbé ! Tönkre akarta tenni ezt a lapot, ezt a szándékát őszintén bevallotta, ámde csalódott: a mi csak azt bizonyítja, hogy nem mindenki csalhatatlan ám, a ki pápának képzeli magát. A kísérlet mégis jó volt, legalább megismertette a közönséggel magat, ha maga nem ismeri is még magát ; lehet, hogy valamikor még azt is megéri. Ámbár nem hiszem, — igy szokták csabán mondani. Visszavonulását nem sajnálat, hanem nevetség kiséri. Protestáns egyházi és iskolai lap. „Többször kénytelenek voltunk már felemelni tiltakozó szavunkat az ellen a konfesszionális szeretetlen8Óg ellen, a mely az „Evang. Egyházi Szemle" hasábjain hangot talált. Ez évben szerkesztőt cserélt a lap. Szeberényitől Hurtay György osztrolukai lelkész vette át annak szer-