Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Zólyom

-ten.) 2. Ima. Mondja Pröhle Henrik kőszegi lelkész. 3. Zsilinszki Mihály elnök megnyitó beszéde. 4. Ünnepi beszéd (A keresztyénség alapigazságai.) Tartja dr. Tirtsch Gergely új-pazuai lelkész. 5. Karének orgonakisérettel. 6 Értekezés (Kőszeg ós vidéke ev egyházunk történetében) Irta és felolvassa Payr Sándor soproni theológiai tanár. 7. Egyházi ének. (Ha Krisztus maga oltalma.) 8 Offertorium a Luther Társaság javára. — Vasárnap, szeptember 14-én Teggeli 9 órakor gyámintézeti istentisztelet és utána gyámintózeti közgyűlés. Szeptember 14-én délután fel 5 órakor megtartjuk a Luther-Társaság rendes évi közgyűlését. Mindezen ülésekre a Luther Társaság tagjait és barátait, valamint szeretett hitsorsosainkat általában ezennel tisztelettel meghívjuk. Budapesten, 1902 évi augusztus hó 15-én. Horváth Sándor Zsilinszky Mihály alelnök. elnök. Kedvezményes vasúti jegyek ügyében intézkedett az elnökség. Kérem ennélfogva t. tagjainkat, kik közgyűlésünkön megjelenni és a kedvezményeket igénybe venni óhajtják, hogy ez iránt alulírottnál legkésőbb folyó évi szeptember 6-ig Jelentkezzenek. Falvay Antal jegyzó Budapest, Deák-tér 4. Miaván az egyházközség, a hírlapi tudósítás szerint azt határozta, hogy a hivatalos egyházvizsgálatra érkező dr. Bal tik püspököt nem fogadja ünnpélyesen, mert az — magyar. Hihetetlen I Ha pedig igaz ennek a tüntető hatá rozatnak a hire, akkor elvárjuk az evang. egyház országos érdeke, a püspöki állás tekintélye, a nól külözhetetlen fegyelem nevében, hogy a püspök fegyelmi úton megtanítja a hánykolódó S te fali ik Igor lelkészt arra, hogy nem tót bújtogatónak, hanem ev lelkésznek szentelték föl és alkalmazták lelkésznek. Az ilyen hencegósek ártanak a mi egyházunknak a közvélemény előtti KÜLFÖLD A „Los VOll Rom" mozgalma még mindig terjed Ausztriában ós Franciaországban. Igy azt olvasom, hogy a cseh német gyülekezetekben ez év í2-ik negyedében 511 áttérés volt. E mozgalom által indíttatva iria meg Ehrhard bécsi, jelenleg freiburgi kath. theol tanár a maga „reformkatholicismusát," s a reformmozgalom szülte a liberális reformtörekvéseket a sajtóban Ausztriá ban ós Franciaországban. Nevezetesen az ismert nevű freiburgi lelkész, Hansjakob .Utolsó utam" cim alatt a .Los von Bora" mozgalmát irja meg Ausztriában eképen : »Annyi bizonyos, hogy a német klérus egy hajszálnyira sem volna jobb az osztráknál, ha azzal oly hatalmasan ós befolyásosán szemben nem állana a protestantizmus. A reformáció sokat ártott a kath. egyháznak, de többet használt, s a kettős hatása máig is észlelhető S a mi az állapotokat illeti, úgy Németországnak nincs oka a kérkedő farizeus módjára illetni az osztrák klérust. 90$ a művelteknek, 60$ a félművelteknek és 50$ a munkásoknak Németországban is idegenkedik a kath. egyháztól, s vagy a deismus, vagy az atheismus vesztéjébe került * — S a mi a francia állapotokat illeti, úgy ott a nehézség abban van, hogy egy vallási kérdésekben neutrális állam szemben áll oly kath egyházzal ós annak kongregátióival, a mely hazafiatlan ténykedéseiben is „a keresztyén igazság kizárolagos képviselőjének, sót birtokosának mondja magát.* A legnagyobb veszélye a francia kultúrharcznak abban van, hogy ott a klerikálisok a szerzetesek üldöztetésében az államnak illetéktelen hatalmi tényét s a kath. egyház vórtanúságát látják. Az egyház kijelenti, hogy szerzetesek nélkül nem lehet, s az állam viszont azt vallja, hogy csakis a konkordátum által is követelt állami papokat ós püspököket ismerhet el a maga területén. A Combes kormánynak ugyanazok az ellenségei, mint hajdan a Ferry-félének A klerikálisok a pápánál is kerestek menedéket, de ó nagy bölcsen — hallgat, — mig a nép a valasztasok alkalmával megnyilatkozott. Annyi bizonyos, hogy a mélyebben érző ker. kath. francia hazafiak a protestantizmus tói várják az állapotok megjavulását, a melynek bizonyságot kellene tennie arról, hogy katholieizmus és keresztyénség nem azonos fogalom. Maguk az áttért kath. papok várják a protestantizmus e megnyilatkozását az ev. hithűségnek ós ker. türelmességnek e tanúbizonyságát a grand signeur nemzet szabad és mozgalmas földjén De Scheicher, az ismeretes bécsi tanár is hangosan követeli a kath. egyház reformációjának fejében és tagjaiban való megvalósulását Legközelebb pláne a coelibátus ellen kelt ki, s oly elavult és korszerűtlen, sőt a lélekre ós testre veszedelmes intézménynek mondotta, a melylyel mielőbb szakítani kellene a mai kath. egyházban. Felhívja a sajtót, hogy necsak szidalmazza a klérust, hanem keressen modot az ó jogainak kivivására. „Ne a bukott papot, hanem az embertelen intézményt ostorozza, a mely oka az ó öszszes bajainak." „S mi felel meg jobban a kath. lelkész istentiszteleti ós egyházi ténykedéseinek, a törvényes házasság-e, vagy pedig a paplakon lévő fiatal unokanővór ?" — kérdi méltán Scheicher egyik közel mult cikkében. Szakítsunk a coelibátussal, s akkor vége lesz a papok gúnyolásának a választásoknál a nép körében ! De hát mit mondanak majd a gyakorlati reformtörekvésekhez Ró-