Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kund Sámuel. Az állami népiskolai gondnokságok utasítása egyházi szempontból

lyel saját hitfelekezeti iskolájok fenntartásához pénzben vagy terményekben járulnak, egyenes adóik öt százalékát nem meriti ki : azért az űjabb miniszteri utasítás azt a rendelkezést is magában foglalja, hogy ha a községben /elekezeti iskola, esetleg iskolák is volnának, az illető hitfelekezet tagjainak állami egyenes adóját külön feltüntető kimutatás, valamint a hitközségnek iskolája fenn tartására fordított összeg is mindenkor bejelentendő (Népokt. törvény 36 §-a ) A népokt. törvény 36. §-ának idézése az újabb utasításban világosan megmutatja a célt, mely miatt annak a bejelentésnek történnie kell, t. i, hogy a hitfelekezeti iskolát fenntartó egyházhivek az állami iskola céljaira törvényellenesen meg ne adóztassanak. Eddig is ez volt szokásban, de a régebbi utasításban nem találtam erre vonatkozó világos szakaszt. Az újabb utasítás határozott javítás, haladás a hitfelekezetek érdekében I Á népoktatási törvény 51. §-a értelmében a szegény gyermekek az állami iskolákban is tandíjmentességre, vagy tandijelengedésre tarthatnak igényt. Az erre vonatkozó eljárás a beiratások után foganatosítandó és abban áll, hogy a gondnokság a szegény gyermekek névjegyzékét, — a fizetendő ós az elengedendő tandíj mennyiségének megjelölésével és a községi elöljáróság által kiállítandó együttes szegénységi bizonyitványnyal felszerelve, a kir. tanfelügyelőhez beterjeszti, a ki ezen ügyet saját hatáskörében elintézi (utasítás 20. § ) Javitás, haladás mutatkozik e tekintetben is. A régebbi utasítás a tandijelengedósét nemcsak a szülők által beszerzendő községi bizonyítvány felmutatásához, hanem a népoktatási törvény 51. §-a ellenére a szorgalomhoz és jó magaviselethez a tanitó vagy a tanitói testület meghallgatásához is kötötte (régi Utasítás 23. §.) A hitfelekezeti hovátartozás teltételéhez a tandíj elengedés kötve nincs, nem is volt. Helyesen I Az egyházak szempontjából kérdés a hitoktatás ós vallásos nevelés kérdése ós mondjuk csak ki egyenesen a hitoktatói díjazás kérdése az állami iskolákban. Különösen nehéz, ennek a kérdésnek megoldása az evangélikus egyház szempontjából. Mert ez az egyház nem bir az állam bőkezűségéből állami javakat ós az alkalmazható hitoktatók rendszerint nagyon távol esnek az állami iskolától, melybe csak költséges fuvarok és időveszte* ség mellett szállhatnak ki. Mert, a hol egyházhiveink az evang. iskolához közel laknak, ott az: állami iskolát nem szokták igénybe venni. A népoktatási törvény a hit- és erkölcstant, úgy a mindennapi, mint az ismétlő elemi iskolában köteles tantárgynak minősiti. Es röviden csak annyit rendéi ezen oktatásra nézve, hogy „híveik hit- ós erkölcstani oktatásáról az illető hitfelekezetek tartoznak gondoskodni. E vallásoktatásnak a közös iskolai órákon kivül és szintén nyilvánosan kell tartatni," (népoktatási törvény 55. §., 57. §.) A törvény ezen rendelkezésének végrehajtása tárgyában kiadott régebbi utasilás még szűkebb szava volt magánál a törvénynél. Egyetlen egy pontot találok abban t. i. a 34. §. 6-ik pontját, mely szerint a gondnokság „az illető hitfelekezeti lelkészeket a hit- és erkölcstan tanítására felszólítja." Az újabb utasítás e tárgyról már részletesebben intézkedik. A népoktatási törvény 55. §ában megszabott, kötelezett elemi iskolai tantárgyak közül kivételes esetekben csak az éneklés . alól lehet felmentésnek helye, hatósági orvos bélyegmentes bizonyítványa alapján a tanitó javaslatára a gondnokság adja meg A hit- és erkölcstan tanulása alól az állami elemi népiskolában semmiféle ürügy alatt senki föl nem menthető, minthogy ezen tantárgy a népoktatási törvény értelmében kötelezett tantárgy. A hitoktatásnál a gyermekek vallásáról szóló 1898. óvi XXXII. ren • delkezései pontosan megtartandók. Hivatkozik itt az utasitás a X. számú mellékletre, mely azonban a Rendeletek Tárához nincs mellékelve. A hit- ós erkölcstani órákról való elmaradás szintén mulasztásnak minősíttetik és a mennyiben elfogadható okkal nem igazoltatott, mint igazolatlan mulasztás az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 4. §-a értelmében kimutatandó ós bírságolandó. Egy hittani óra elmulasztása egy félnapi mulasztásnak veendő. A hit- és erkölcstani órák mulasztóit a hitoktató pontosan vezesse és kimutassa, és azokat minden hó 15-én és utolsó napján beszolgáltassa. Mely vallástani könyveket lehessen használni, azt az illető egyházi főhatóságok állapítják meg. Végül a hit- és erkölcstan is nyilvános zárvizsgának tárgya, mint a többi tantárgyak. E vizsgálatnak a többi tárgyak vizsgálatát lehetőleg meg kell előznie. A vizsgálat módját az illető felekezeti hatóság állapitja meg. A gondnokság arra meghívandó, az osztálytanítónak kötelessége azon jelen lenni (újabb utasitás 46. §., 81. §., 83. §., 90 §., 95. §., 103. §., 104. §.) Mindezek nagyon , szép dol-^