Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Tiszai ker.

gok és ellenök kifogást tenni nem lehet. Hanem ki végezze a hitoktatást? Mi legyen a dija ós honnan kapja azt? (Folyt, köv.) Ének Kossuth Lajos születésének százados fordulójára. 1902. szeptember 19. Irta :Sántha Károly. Dallam: Mint a szép hives patakra. Szállj imádság, zendülj ének, Üljünk öröm-ünnepet: Hű vezérünk ezredévnek Ma száz éve született. Hála néked Istenünk, Ki úgy adtad ót nekünk, Hogy bölcsőjét csókolgassák Honszeretet és szabadság. Mint Mózes rég, az igéret Szent földjére vezetett; Ámde maga — gyötrő élet — Oda be nem mehetett. Nébó halmán állt magán : Az aggkor magaslatán ; Az egész hont átölelte. S benne csak szúk sirját lelte. De sirja lett a Dicsőnek Itt minden szív, mely magyar; Evek mennek, évek jönnek, Mindent feledés takar: Ó ól ! „Hogyha meghalok, Akkor én föltámadok!" Jós-szava a bujdosónak Megbizonyult szép valónak. Nem halt Ő meg. Nincs elveszve : Hogy meghalt, föltámadott! Lángol, gyújt és ól az eszme, Melyért küzdött s fáradott. Ki „törik, de nem hajol," Zúg az égből s föld alól: Fel, magyar nép, a hazáért, Drágán szerzett igazáért I Millióknak egy imáját Halld meg nepek Istene : Áldd meg magyarok hazáját, Csendben, vészben légy vele I Parancsolja szent szavad : Legyen boldog, nagy, szabad, S késő unokáink vére ' Buzduljon Kossuth nevére! BELFÖLD. Kérelem. Tisztelettel kérjük mindazokat, a kik az e. e. e. gyámintézetnek és Luthertársaságnak f. évi szeptember 13 án és 14 ón tartandó ünnepélyes közgyűlésén Kőszegre jönni szándékoznak: kegyeskedjenek legkésőbb f. óvi szeptember 5-ig alulírottnál írásban jelentkezni, hogy t. vendégeink elszállásolásáról kellő időben és módon gondoskodhassunk. Kőszegi ág. hitv. ev. lelkészi hivatal (Pröhie Henrik ev. lelkész.) A tiszai ág hitv ev. egyházkerület közgyűlése. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület ez idei közgyűlését aug. hó 19—22. napjain Szentiványi Árpád felügyelő ós Zelenka Pál elnöklete alatt Miskolcz városában tartotta. A közgyűlést megelőzőleg a nyugdijintózeti, közigazgatási, tanügyi, számvevőszéki, Baldácsy- ós gyámintézeti bizottságok üléseztek. A gyámintézeti istentiszteleten Ujágh Karoly merényi lelkész szónokolt, ki a gyámintézetet .egyházunk szellemi bányászának" mondotta. A Fisch er Miklós elnöklete alatt tartott fő- és középiskolai tanárértekezleten az 1894. óvi XXVII-ik t.-c. revisiója, a theol. tanárok országos nyugdija, a tankönyvek egyöntetűsége, az iskolai orvosi intézmény és az egészségtan tanitása, a tanárok vasúti kedvezménye és egyéb kérdések tárgyaltattak. A theol. tanárok országos nyugdijügyének szorgalmazására a soproni és pozsonyi theol. tanárok is felhivatnak. A játék-délutánok ós tornaversenyekről igen szakszerű és reformokban gazdag előadást tartott Bruckner Károly késmárki igazgató. Az ez idei közgyűlésnek különös érdeket kölcsönzött az a körülmény, hogy az 1848. XX-ik t.-c. végrehajtásáról úgy a felügyelő, mint a püspök nyilatkozott. Szentiványi Árpád elnöki megnyitójában róla a következőket mondotta: „A mult tavaszon egy mozgalom indult meg az 1848. évi XX. t.-c. életbeleptetése céljából — szerintem időszerűtlen. Mert mikor az ország oly nagy fontosságú életkérdés előtt áll, mint a kiegyezés kérdése, akkor a széthúzásra alkalmas ilyen ügyeket előtérbe hozni nem tanácsos. De mert előttünk állott a mozgalom, számolni kellett vele. A közoktatási tárcza tárgyalásánál én is felszólaltam. Kértem a kormányt, hogy vagy egyszersmindenkorra adjon a protestánsoknak megtefeló tőkeösszeget, melynek kamataiból szükségleteinket fedezhetjük, vagy ha ez jelenleg nem lenne lehetséges, az esetben évenkinti nagyobb dotációt biztosítson számunkra törvényhozásiig. Ez, amint' köztudomású, meg is lett igérve s garanciát mer- • nók vállalni, hogy meg is lesz. Ez tehát határozott eredmény. Mégis mert bizonyos embereknek politikai cirkulusait megzavartam, mindenféle támadásnak voltam kitéve. . v i