Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kund Sámuel. Az állami népiskolai gondnokságok utasítása egyházi szempontból

HuszadiK évfolyam EVANG. 11 35. száir\. Orosháza, 1902. augusztus 28 AZ ES ISKOLA. Előfizetés dija : MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetés dija : Hirdetés dija: i Egész évre . l»kor. I Egész oldal . ÍO kor. Fél évre. . . ö , Felelős szerkesztő és kiadó : Fél oldal... 8 „ Negyedévre . 3 „ i VERES JÓZSEF. Negyed oldal . 4 w 1 Egy szám ára 84 fill. i i 1 VERES JÓZSEF. Nyolczad oldal . & , Az állami népiskolai gondnokságok számára kiadott utasítás egyházi szempontokból. Helyesen van-e megválasztva a szempont, midőn a vallás- és közoktatásügyi rn. kir. miniszternek 1901 május hó ül ón 32055. számú rendeletével az állami elemi népiskolák tanitói, illetve igazgatótanitói számára, az 1868. XXXVIll. és 1876. XXVIII. törvénycikkek végrehajtása tárgyában kiadott utasítást hitfelekezeti szempontokból kivánom méltatni? Hisz az állam felekezetnélküli! Ezt hallani sokszor; elvi kijelentések szerint tán úgy is van, de a gyakorlatban, tényleg még mindig létezik egy nagy vagyoni előnyökkel felruházott, sok egyéb előnyökkel is Kitüntetett állami vallás, egy hatalmas egyház, mely sokszor törvényeinkben, hivatalos okmányokban, hatósági •és egyéb nyilvános tárgyalások alkalmával is kizárólag csak egyháznak neveztetik, mig a többi törvényesen bevett tekintélyes vallási testületek csak „hitfelekezet l

u Hisz az állami elemi népiskoláknak hitfelekezeti jellege nincs, azokat az állam közadókból állitja fel s tartja fenn, a polgárok hitfelekezeti hovátartozásukra való tekintet nélkül fizetik az 5$ iskolai adót ós ennek megfe lelően minden rangú s vallású iskolakötelesek látogathatják az iskolákat, hogy az iskolai padokban egymás mellett ülve, a játszótéreken egymással játszva, egymással megbarátkozzanak és utóbb is az élet mezején mint jó barátok békében éljenek egymás melletti Hisz a tanítókat az állami isko Iákhoz a miniszter nevezi ki tekintet nélkül azoknak vallására, olykor olyanokat is, kik saját egyházuk bizodalmát elvesztették I A vallástan a rendes tanórákon kivül az egyházak által tanittatik, az állami tanitó által csak az egyházi hatóság külön megbízásából, külön dijórt. És a többi! Hit megengedem, hogy csak véletlenség volt, csak az evang. folyamodók hiányában törtónt vala, de tóny volt, hogy midón 8—10 évvel ezelőtt utána tudakozódtam, itt Vas megyében a muraszombati járásban, ott a hol állami vagy községi két tanitós iskola létezett — az egy tanítókról nem is szólva — és a lakosság többsége róm. kath., ott nem volt reá eset, hogy az egyik tanitó a kisebbség vallását követte volna, ellenben azon egy-két helyen, a hol a lakosság kisebbsége róm. kath., ott kivétel nélkül — de helyesen — az egyik tanitó a kisebbség egyházához tartozott. Es ez nekünk sok nehézséget okozott és okoz a hit- és erkölcs tanításának ellátásában Ujabb időkben két helyen „véletlenül" a többségben levő evang. egyház buzgó hivét nevezték ki tanítónak, de egyik helyen az evang. egyház megfizette ennek dúsan az árát. Baj volna, ha az állami iskolák ügyének rendezésekor a hitfelekezeti tekintetek, vagy a mi ezen esetben alig volna elkerülhető tán egy hitfelekezetnek érdekei volnának túlnyomó befolyással, mert az állam felekezetnélküli, de baj volna az is, szinte lehetetlen az is, hogy a hitfelekezeti tekintetek egészen figyelmen kivül hagyassanak, mert az adófizető polgárok zöme valamelyik hitfelekezethez tartozik és gyermekeit saját egyháza számára akarja nevelni, neveltetni, az állami iskolák felállítása ezen polgárainak ós gyermekeiknek érdekében történik és a hit- és erkölcstan a népiskolai tantárgyak közt fontos helyet foglal el, — az állam érdekében is fontos helyet! Hazánkban mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást és azt az ország törvényeinek, valamint a közerkölcsiség kívánalmainak korlátai közt külsőképen is kifejezheti s gyakorolhatja. A házasulandók az 1894. XXXII. t. c. 1. §-a értelmében abban is megegyezhetnek, hogy