Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kund Sámuel. Az állami népiskolai gondnokságok utasítása egyházi szempontból

gyermekeik valamennyien az általuk megjelölt bármely bevett vagy törvényesen elismert vallásban neveltessenek. A gyermekek azonban, kiknek akár mind a két, akár csak az egyik szülője a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozik, valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásban nevelendők. E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatott meg 1848-ban törvényhozásilag és elrendeltetett, hogy minden bevett vallásfelekezet egyházi s iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek. Mindezek alapján igen is van helye, van töi vényes alapja annak, hogy megfigyelésünk tárgyává tesszük a vallás- és közoktatási m. kir. miniszternek idézett utasítását egyházi szempontokból, és hogy mérle géljük, vájjon ezen utasításokban megadatott-e minden, a mit az egyházak joggal várhatnak és a mi célszerű, a mi méltányos? Maholnap ugyan már egy éve lesz, hogy a vallás- ós közoktatási m. kir. miniszter a szó alatt levő utasítást kibocsátotta, hogy mégis csak most teszem, tehetem szóvá, ennek oka abban rejlik, hogy ezen utasítás, mely sem a vallás- ós közoktatásügyi minisztérium által kiadott „néptanítók lapjában, sem az ugyanazon minisztérium által kiadott ,.Hivatalos közlönyben" meg nem jelent, csak most került szemem elé a m. kir. belügyminisztérium által kiadóit „Rendeletek Tárának" 1901. óvi IX. füzetében. Szolgáljon ez a késedelemnek mentségére, érdekét a lárgy maga talán a késedelem által nem vesztette el. Elmondom először, a mi hitfelekezeti szempontokból mondani valóm van, az állami elemi népiskolák felállításának és fenntartásának költségeihez való hozzájárulásról. Az állami elemi népiskolának felállitása s fenntartása természetesen költséggel jár, melyet azonban nem egyedül az állam, mint jogi személy visel m. kir. adóhivatala által. Igénybe veszi a/oknak hozzájárulását is, kiknek első sorban tesz üdvös szolgálatot az iskola. Lássuk ezen hozzájárulásra nézve mit ren del a törvény ós mit tartalmaz a törvény végre hajtására kiadott miniszteri utasítás. Az 1868. évi XXXVIII. t c. 80. szakasza azt mondja: „a közoktatási miniszternek jogában és tisztében áll, bárhol, ha szükségesnek látja, tisztán állam költségen a helyi körülmények által igényelt népoktatási tanintézeteket állítani, melyek a 23—78. §-ban megszabott módon szervezendők*. Az idézett §-ból kiemelendő a 36. § és 42. §. A 36. §. azt mondja: „azon községi tagok ós birtokosok, kik a jelen törvényben kijelölt kellékeknek megfelelő hitfelekezeti iskolát tartanak fenn, csak annyiban köteleztetnek a községi (ós az idézett 80. §-ból következik, hogy szinte az állami) iskola fenntartásához járulni, a mennyiben azon összeg, a melylyel saját hitfelekezeti iskolájuk fenntartásához pénzben vagy terményekben járulnak, egyenes adóik öt százalékát nem meríti ki.* A 42 § szórói-szóra igy van: „az iskola épületek és tanitólak építése s fenntartása is a községet illeti." Es mit tartalmaz a törvény végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri utasítás? A miniszter az állami népoktatási tanintézetek számára már régebben (1876/20311) is adott ki utasítást a gondnokságok számára az 1868. XXXVIU. és az 1876. XXVIII. törvénycikkei végrehajtása tárgyában. Ennek az utasításnak újabb javított kiadása épen az 1901. óvi 32055. számú rendelettel kiadott utasitás. Mi a különbség a kettőnek vonatkozó intézkedései közt, mi az eltérés az idézett törvény ós az idézett két utasitás között? A régebbi utasitás 5. §-a azt mondja: az állami iskola elhelyezésére szükséges épületeket, az iskolai kertnek és tornahelyisógnek való tért, esetleg épületet a tanfelügyelő közbejöttével az illető községtől kieszközli, átveszi ós az állam nevére telekkönyvezteti." Itt csak a község van megemlítve, mint a mely az állami iskolára szükséges épületeket stb előállítani köteles. De már a 26. §-ban az foglaltatik, hogy az állami iskola vagyona, nevezetesen a fekvő birlok az állami iskolára a községi vagy felekezeti iskolából átalakult iskoláról szállhat. És az állami iskola gondnoksága az állami iskola felállítása idején az állami iskola részére megsze' re z he tó minden vagyont a községi, esetleg a felekezeti elöljáróságtól átvesz.* (27. §.) — Az új utasitás 11. §-a szerint az iskolai belső telekről rendszerint vagy a község és a kir. kincstár, vagy a község ós a hitközségek között kötött szerződések értelmében a község, illetve a hitközség köteles gondoskodni Itt tehát a kötelezettség, esetleg a hitközségre is kiterjesztetik, ha a hitfelekezeti iskola megszűnik, mivel az az állami elemi iskola által állami szempontból feleslegessé vált. Sót ha az állami elemi iskolai