Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Brassó

óhajának adván kifejezést, hogy lehetőleg minden mellékes és kicsinyes okoktól eltekintve, közös erővel törekedjenek ót a jelen állásában támogatni, annál is inkább, mert ő e tisztében még csak ideiglenes elnök lévén, a fennforgó ügyek legnagyobb részét jóformán nem is ismeri, egyszersmind kéri a közgyűlés tagjait a lehető legszűkebb körbe terelni a tárgyalásoknak folyamát, mert nem beszélni, hanem tenni, munkálkodni gyűltek öss?e. A közgjűlés tagjainak igazolása után nagyobb vitát idézett eló a tárgysorozat 3 ik pontja, mely is az előző gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése körül forgott. Ugyanis ez évi január 25-én esperességi közgyűlés tartatott,, melyben az esperességben fennforgó viszályok s azok okai, valamint az előzőleg történt esperes választás eredményét függőben tartó apáczai szavazat érvényessége felett tárgyaltak. E gyűlésről jegyzőkönyvet az egyházi jegyző vett fel, melyet be is nyújtott az egyházmegyei elnökségnek. Tfgyanakkor az elnökség a világi jegyző által is vétetett fel egy jegyzőkönyvet, mely az előbbitől lényegesen eltérő szinbe tüntette fel a gyűlés lefolyását s melyet az elnökség már alá is irt. Az innormalis állapotokat hiven visszatükröző két jegyzőkönyv sorsa ez ideig eldöntetlen volt. Most a vita sarkpontját az képezte, vájjon melyik jegyző s melyik jegyző által felvett jegyzőkönyv fogadandó el hitelesnek, valamint az is hosszas megbeszélés tárgyát képezte, hogy mi legyen a két jegyzőkönyvvel. Moór Gyula ev. lelkész indítványozza, hogy az egyházi jegyző által felvett jegyzőkönyv terjesztessék egy hitelesitő-bizottság elé felülvizsgálat végett s ennek netaláni módosításai szerint hitelesíttessék majd. Ezzel szemben Masznyik Gyula ev lelkész a világi jegyző által felvett jegyzőkönyvet indítványozza a hitelesitő-bizottságeló terjeszteni s a hosszas vitát Kiss Árpád ev. lelkész azon közvetítő indítványa döntötte el, mely az egyházi és világi jegyző által a már megszerkesztett két jegyzőkönyv alapján egy űj jegyző könyv szerkesztését célozta, mely mint ilyen terjesztendő majd a hitelesitő-bizottság elé. Az évi jelentések után következett a szavazatbontó bizottság elnökének jelentése az újabb esperesi választás alkalmából beérkezett szavazatok eredményéről. Esperesnek ez alkalommal Bohus Pál apáczai ev. lelkész választatott meg 11 szavazattal, mely választással az évek óta üresedésben levő, majd ingadozó esperesi állás újra betöltetett. UgyancsaK e gyűlés választotta meg Szórády Lajos tatrangi lelkészt alesperesnek, S ki ta Mihály járásbirót esperességi másodfelügyelőnek és dr. Fekete Endre szolgabírót egyházmegyei ügyésznek stb. A választások után következett 9 pontban az esperesség, valamint az egyes egyházak számadásainak részletes tárgyalása, melyben többszörös és hosszasabb vitákra adtak alkalmat a számvevőszéknek Masznyiik Gyula volt helyettes esperes által felvett illetményeknek szabálytalan elszámolási módja ellen emelt kifogásai. Majd a vallástanitási bizottság tette meg évi jelentését, mely szomorúan konstatálta az iskolák vallásos nevelésének hanyatlását s a vizsgák alkalmával felmutatott eredmény szegénységét. Ezután megválasztattak a kerületi gyűlésre küldendő követek ú. m. Moór Gyula. Szórády Lajos. Horváth László, Rozsonday Károly, ev. lelkészek, a világiak közül Buna István és Osuka János falusi egyháztagok. Végre mintegy 16 pontban az esperesség kebelében fennforgó elintézendő ügyek vetettek tárgyalás alá, melynek lefolyása után Moór Gyula indítványozza, hogy Szentiványi Árpádnak az 1848. XX. t.-c. tárgyalásakor a képviselőházban tanúsított magatartásáért, nevezetesen a szólásszabadságért s egyéni meggyőződésének nyilvánításáért fejezze ki a gyűlés bizalmát — mit egyhangúlag el is fogadtak. Ezzel a gyűlés bezáratott s az esperesség köré* ben eddig példátlan hosszú és heves küzdelem véget ért. E harc nem hagyta érintetlenül a társadalom egyetlen rétegét sem. Egyházi és világi elem egyaránt sikra szállt. A két külömböző célnak és érdeknek — mely e harc alatt kifejlődött — köszönhető a két elem közötti kapocsnak meglazulása s ez ebből fakadó vallásos életnek hanyatlása, hozzájárult ehhez, amaz egyházi élethez nem méltó, profán eszközök, melyek a világiak részéről nem a tárgyilagos igazsag kiderítéséről, de személyi érdekek felmerüleséről tettek tanúbizonyságot. Az igazság és érdek összekeveredése vonta maga után a kibonyolódás nehézségét. Immár a nemcsak felszint seprő, de talajt is romboló vihar elmúlt; vissza áll-e teljesen a régi állapot valaha, e pillanatban nem tudhatni. Higyjük, hogy igen ! A lelkészek tanuló fiait segélyző intézet tagjainak névsorát folytatólagosan a következőkben közlöm : Dunáninneni egyházkerület: 20. Alsó-nógrádi papi értekezlet alapító tag. KÜLFÖLD A „Le Chrétien Français" f. évi 135. számában Arnaud volt r. kath. lelkésznek az ev. ref. egyház kötelékébe való ünnepélyes fölvétele van terjedelmesen közzé téve. Szép számú közönség — nagyrészben r. kath. vallású — töltötte meg a Passy templomot; nyolcz lelkész vett részt a szertartási cselekményben. Bonet-Maury theol. tanár végezte a liturgiát, Bourrier András lelkész, a ,Le Chrétien Français" direktora tartotta az avató beszédet, erre a többi lelkészek kézrátétele következett, majd Stapfer lelkész s a