Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Hegyalja

«h h ez az összeghez maga Franciaország 4.000,000* ^val járultál Úgy látszik, mégis csak jól működtek a Combes által immár bezárt francia szerzetesi iskolák. Ma kitört a kultúrharc a klerikálizmus ellen Franciaországban az egész vonalon. Ledochovszki bíborossal július 22-ón «gy r®gi erós harczosa dőlt ki a német ultrámon tanismusnak. 80 évet élt. Egy régi lengyel nemesi család sarjaként 1822. okt. 29-én Klimontoroban Sandomir mellett született. 18 éves korában a papi pályára lépett, tanult a jezsuiták nobilis collegiuinában Rómában, s 1845-ben pappá avatták. 1865-ben Posen és Griiesen erseke lett. Kezdetben a legyei nemzetiségi agitatió ellen lépett föl, csak mérsékelten engedte meg a lengyel nyelvnek egyházi használatát De amit 1870-ben nem sikerült Poroszországot megnyernie a pápa világi hatalma helyre állitása eszméjének, erős nemzetiségi agitátor lett, az ultramontán ellenzék élére állott a nemzetiségi törekvéseit támogatta. A porosz iskolaügyi kérdésben s tőleg az ú n. májusi törvények ellen elfoglalt hazafiatlan állása miatt eleintén pénzbirsággal, majd 1874-ben 2 évi fogsággal sújtották. S a mint a birodalmi törvényszék erős ellentállása miatt érseki állásától is megfosztotta, a pápa bíborossá nevezte ki. Fogságából való megszabadulása utan állandóan Romában telepedett le, a hol a Poroszországgal való béke ellen erősen agitált. 1892 óta a de propaganda fide kongosgátiójának egye temes praefektusa. Utolsó éviben erős agressziv egyénisége betegsége miatt megtört. A Strossmayerek, Stadlerek és Scliopperek fajtájából való főpap volt. Meghalt július 22-ikén. A mai német pápás püspökök politizáló békepüspökök XIII. Leó pápa békepolitikája szellemében. Az éjszaka meri kai lutheránusok körében paphiányról értesit a külföldi sajtó. E körülmény indította az athisoni német theol. seminárium igazgatóját, Neve tanárt, hogy Németországban tájekoztato előadásokat tartson és fiatal embereset semináriumába szerezzen. Igy Lipcsében is előadásokat tartott »Képek az amerikai luth, egyház múltjából és jelenéből." Ugyanarról a seminárinmról van itt szó, a hová az ismeretes breklumi intézet is küldi a maga növendékeit. Felhívásában mindenekelőtt olyan ifjakhoz fordul, a kik 15—20 évesek, jó népiskolai képzettségűek, jótehetségüek ós egyénileg vallásosak Ez ifjak kiképzése 10 évig tart, a melyből hetet a Midland collegiumban és hármat a theol. semináriumban töltenek Továbbá a felhívás olyan ifjakhoz fordul, a kik gimnáziumot, reáliskolát vagy tanítóképző intézetet látogattak. De szívesen fogad theológusokat és misszionáriusokat is. A főfeltétel „komoly ker. vallásos erkölcsi érzület." A coll. 7 év meg is rövidíthető. A szegény ifjak tanulmányi költségeit otthonról nyert komoly garantiák esetén a seminárium viseli. Igy értjük meg azt, hogy Amerika egyes prot. egyházaiban praepar&ndistákat is alkalmaznak lelkészekül, mig a mi elutasított tót nemzetiségi izű hazai theológusaink lelkószkedésük mellett a P V. Rovnianek-fóle cég ágens irodáiban nyernek alkalmaztatást. Ott aztán bátran szidják a magyar hazát, az eperjesi theo lógiát ós gyártják a névtelen szidalmazó levelezőlapokat. Ugy látszik, az is az americanismus egyik nemei Theol. ta n ér te k e z l e te t, ú. n. szűnnapi tanfolyamot tartanak szép 8-ik napján Möllnben. Az értekezletet Kliephoth schwerini lelkész ünnepi szónoklata vezeti be. Előadást tart Klostermann kiéli tanár „A messiási zsoltárokról," Müh lau kiéli tanár „Pal és az ó szövetségről," A Ith aus göttingai tanár „Jézus 4 evangélium szerinti öntudatáról," Hardeland uslári generálsup. „A lutheri unió mysticáról," Walt h er rostocki tanár „Luther művének állítólagos fejletlenségéről" Sellschop neuktosterni semináriumi igazgató „A vallásoktatás módszeréről," Büttner hannoverai lelkész „Az imádság mysteriuináról,* Lindner lipcsei tanár „A passismusról" és Oehlkers hannoverai lelkész „Az angol befolyásokról Németország egyházi viszonyaira." E tanértekezlethez hasonlót indítványozott Materny Lajos debreceni ev. espereslelkész is a tiszavidéki egyházmegye papi értekezletén. Az eszmét, mint theol. tanár őrömmel üdvözlöm s tanári karommal együtt a lelkészi karnak szives szolgálatára állok. Dobsina. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Le Chrétien Français. A lap direktora B our ri er András vezércikkben ezeket írja: „A harc megkezdődött. Kié lesz a diadal? A syllabusos dölyfös egyházé-e, vagy pedig az államé, mely tiszteli a kegyes hitet s józan véleményt, de ugyanekkor szabadulni akar a középkort felidézni obajtó uralom alóli Mert, igenis, a középkor szellemének harczárói van szó a haladás szelleme ellen! Ugyanazon cél, eszközök, gyanú silás, fanatismus, zsarnokság! Halál a protestánsokra ! hangzik innen onnan ! S csinálják a SzentBertalan éj védelmét! Az egyház ma is mondja: én, egyedül én az isteni, üdvözítek. Az egyház papjai pedig ugyanekkor a szabadság szent szavával ós törvényével játszanak s visszaélnek. „El jen a szabadság!" kiáltozzák. De megkülönböztetik a szabadságnak jogos ós istentelen törvényeit. Amazokat Róma hozza, melyeknek engedelmeskedni kell, a többi törvényeket szabad megsérteni, íme! ez Róma ideálja Francziaországban, mely