Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - VII. Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Templom és tőke adómentessége

ideált a spanyolok földjén tnâr meguntak. Lám, mily szép haladás! S e mellett agitálnak, polgárháborúra tüzelnek, vértanuságra hívogatnak. Egy büszke hölgy pedig kihirdette, hogy: Páris kövezetét nők vére fogja pirosra festeni. Mindez azonban, meg vagyunk róla győződve, csak klerikális phrázis és mártyri illengós. A dámák a jótékonysági bálokra azért megőrzik erejöket. Az állam nem a vallást támadja, csupán a vallás haszonvevőit. A támadók igaz hivők, kik hiszik, hogy a vallás eszméje az emberiség legnagyobb erkölcsi ereje. S ki tudja, vájjon nem-e épen ezen dúló támadók nyomán no s virágzik föl Franciaországban az igaz vallás, mely minden igazi szabadságot tiszteli' Ugyancsak Bourrier a 144. szám vezető cikkében „Keresztyénellenessóg" cim alatt igy ir: „Az összes klerikális és szerzetesi szócsövek és trombiták hirdetik, hogy Franciaországot keresztyónsógóből kivetkőztetni akarják. De hát hogyan? Hiszen Franciaország keresztyén? Még pedig milyen? Környöskörül csupa klastrom, szerzet, barát, apacza ; a provinciában néhol, Páris városnegyedeiben néhol egy lépést sem lehet tenni a nélkül, hogy ü/, ember beléjök ne ütközzék, s ezek a szerzetesek imádkoznak, koldulnak is eleget ... Ha azonban fölteszem s elgondolom azt, hogy holnaptól kezdve nem lesz barát, apácza s jezsuita Franciaországban egy sem ; ha torna- s inathematikatanár a papok között nem lesz egy sem ; ha a mise nem lesz többé kereskedelmi portéka; ha a szentségeket ingyen szolgáltatják ki szegénynek gazdagnak egyaránt; ha az érsekek nem fognak ragyogó palotákban lakozni; ha azoknak, kiknek országa nem e világból való, a politika nem lesz a főfoglalkozásuk; ha a papokat az állam fizetendi; ha a papjelölteknek komoly tudományos theológiai vizsgálatra kell állaniok; ha nem fognak csodavizeket többé árulni ; ha pénzért nem lehet égbe jutni; sem purgatórium ból szabadulni . . . vájjon megszűnik a keresztyénség!? Vájjon nem lehetne mind e nélkül buzgón imádkozni és szent éneket énekelni, evangóliomot prédikálni s hallgatni és jótékonyságot gyakorolni? Lám az apostolok korában mind ez, a mi ma van, nem volt, s az akkori egyszerűség nem volt keresztyénség? Bizony, ha kezembe veszem a szent könyvet, nincs abban egy vers sem, mely a francia miniszteri s törvényhozási elrendelés ellen szólna! sőt ellenkezőleg. En azt hiszem, hogy ez elrendelés Krisztus Urunk sza vával azonos. Krisztus Urunk is küzdött a temlomi kufárok ellen. Ezek ma a szerzetesek és a papok. Ok a pharizeusok is, s Írástudók meg a papi fejedelmek is, kik dölyfösek s gazdagok, s mint ilyenek belevetik pénzöket a követválasztási tszavazások urnájába s háborúságokat okoznak. Miattok távolodott el Franciaország a keresztyén ideáltól, s azért az állam nem dechrr9tiauizáliií

r de a keresztyénsóghez visszavezetni akarja intézkedéseivel a népet. Nehéz munka ez ós tövises, de meg kell csinálni a jövendő igaz lelkipásztorok ós apostolok útját! ... Vesszen tehát a k a t h o li c i s m u s, hogy élhessen a keresztyénség. Krupec István TUDNIVALÓK. M kir. közigazgatási bírósági döntvények és elvi jelentőségű határozatok. A pénzügyi osztály által hozottak: (19. számú osztályűlósi döntvény.) A templomok (imaházak) céljaira szolgáló tőkék kamatjövedelme tőkekamat- ós járadékadó alá esik. Indokok: A tőkekamat- ós járadókadóról szóló 1875. évi 22. t.-c. kifejezetten azon a címen, hogy valamely kamatozó tőke bizonyos célra szolgál, egyedül a közvetlenül a tudományok előmozdítására és a nyilvános közoktatás céljaira szolgáló tőkék kamatjövedelmét mentesiti 2. §-ának 6. pontjában a tókekamat- és járadékadó alól. A templomok (imaházak) habár a nép vallási és erkölcsi érdekeinek előmozdítása s e végből a valláserkölcsi oktatás képezi is egyik legfőbb feladatukat, első sorban mégis a vailás gyakorlására rendelvék s nem tekinthetői oly intézeteknek, melyek közvetlenül a tudományok előmozdítására és a nyilvános közoktatás céljaira szolgálnak. A tudományok közvetlen előmozdítása áltaiá ban kivül áll feladatuk körén, s daczára annak, hogy valláserkölcsi oktatásra is rendelvék, még sem tekinthetők a nyilvános közoktatás céljaira szolgáló intézeteknek, mert valláserkölcsi oktatásuk nincs azokhoz a feltótelekhez kötve, a melyeket a népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi 38. t.c. 11—15. § ai ós 17. § a a népoktatási tanintézetek nyilvános jellegére nézve megszabnak. Az adómentességre vonatkozó 1875. évi 22. t.-cikk 2. §-ának 6 pontjában foglalt tételes rendelkezések tehát nem nyújtanak jogalapot arra, hogy a templomok (imaházak) céljaira rendelt tőkék kamatai adómentességben rószesittessenek. A törvény keletkezésénél létrejött változtatás is e síigorűbb felfogás mellett szól, mert mig korábbi törvényeink s jelesül a jövedelmi adóról szóló 1868. évi 26. t.-c. 5. §-ának e) pontja általában „a tudományok előmozdítására és a nyilvános közoktatás céljaira szolgáló" tőkék kamatait mentesiti az adó alól, az 1875 évi 22. t.c. 2. §-ának 6. pontja a „közvetlenül" szót iktatta a feltételt megállapító rendelkezés elé, vagyis e szí goritó rendelkezéssel kótségbevonhatlanul azt a felfogást juttatta érvényre, hogy a tudományok előmozdítására s a nyilvános közoktatás céljaira