Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Hegyalja

15.7365 199, az összes német pénztárak.bevétele 156 000,000 márka. Örvendetes dolog, ho'gy e tekintetben a mi kormányunk is kezd mozgolódni. Az államnak kellene minden munkás embert biztosítani. EÄ volna az egészséges socialismusl Luther haláláról érdekes megjegyzést közöl Schul tze greifswildi theol. tanár a „Neue kirchl. Ztg." hasábjain A pápás történelirásnak egyik szégyenfoltja a halál tendentiózus kiszinezése, a miből tudvalevőleg legújabban Döllingernek is kijutott. Májunké és nálunk Reindl Román nevű pápás iróé a gyászos dicsőség, hogy újból fölelevenítette Lu

'her állítólagos öngyikossága kósza hirót. Pedig Köste ni. a nagy hallei Luthertudós kimutatta, hogy Luther halála felől teliesen vagyunk tájékozva Schul tze az 1546. regensburgi vallási értekezlet egyik prot. résztvevőjének naplóját fedezte föl, mely naplóban Au

:dorfnak Majorhoz intézett s Luther halálát részletesen jelző egyik levele található. E levélnek tudósítása általánosságban megegyez Jonas, Cöelius ós Aurifaber előadásával és Jonasnak 1546. febr. 18-ikán a szász választó fejedelemhez intézett ieveie ismert adataival. Uj adat benne az, hogy Luther utolsó szavaként az van följegyezve: „Ich tare dahin in Friede und Freude." E tudósítás Schnitze szerint magától Jónástól ered, a melyből Luther halálának következő képe adható: Luther halála napján Jonas irt a fejedelemnek és Namburgba Amsdorfnak. Utóbbi tovább jelentette be az eseményt Regensburgba és hozzá mellékelte a Jonashoz intézett leveí egy másolatát. A íebr. 26 od i ért levélből vette a regensburgi napló a maga tudósítását. Mindenesetre érdekes adatok. Hisz' egy insbrucki kath. theol. tanár mondotta nem rég, hogy a Luther haláláról szóló tendentiózus raj /.át még jóvá kell tennie a kath. törienetirásnak. Pedig nálunk még Marczali is bevette a pápás mende-mondát a maga Nagy Képes Világtörténetébe I De azért mi . továbbra is ajánlgatjuk e diszművet a mi protestáns közönségünknek. Berlinben állandóan emelkedik évról-ivre a pápásrendek nagy kongregátiók száma. Mindössze 19 rendje van Berlinnek 314 taggal, a mi igen sok a német főváros 187,866 kath. lakosához képest. Az 1890 — 1900 években, tehát egy rövid évtized alatt a berlini rendtagok száma 134-ról 314 re emelkedett. S azóta is főleg az elővárosokban állandóan emelkedik a rendtagok száma. A „Germánia" c. német birodalmi pápás lap tel is kiáltott ez évi újévi cikkében: „A sziv örvend a kath. élet e föllendülésének. Mi volt még a kath. ember 20 évvel azelőtt Berlinben? És most!" — Bizony videant consules! — De a berlini protestantismus életében is örvendetes jelenségekkel találkozunk. Az ev. egyházi egyesület ez évi közgyűlését a kir. várlak Erzsébettermében a császárné jelenlétében tartotta. Köhler főegyházi tanácsos előterjesztette az évi jélentést. Hannoverát és Slesvig Holsteint kivéve as összes egyháztartományokban gyűjtöttek kollektá— kat E kollekták mult évi összege 31,000 a tagsági dijaké 104 000, a császár ház járuléka 10,000 márka. Az összes bevétel 238,000 márka. A porosz házi kollekta jövedelme 160 000 márka Betegápolásra s a berlini belmisszió egyéb ágaira 100,000 márkát fordíthatott. Bizonyára dicséretes mozgolódása a német protestantizmusnak! A belmissióra nejünk is nagyobb gondot kellene forditanuuk. A lelkészi kongrua a német kormányokat is élénken foglalkoztatja. Azt olvasom, hogy a bajor kormány az alapfizetést a prot. lelkésznél 2000 márkában, a 10 évi szolgálatot 2180, a 15 évit 2360, a 20 évit 25 40, a 25 évit 2720, a 30 évit 2900 a 35 évit 3080, a 40 évit 3440, s a 45 évit 3440 márkában állapította meg, mig ezzel szemben a kath. lelkészek kongruája a jelzett szolgálati idők alatt 200 márkával emelkedik. 300 000 márkát a kormány a lelkészi nyugdíjra, s ugyanannyit a lelkészek özvegyeire és árváira kiván fordítani. E kongrua rendezése, bár távol áll a paritás elvétől, legalább is feltűnő abban a Bajorországban, a hol ma az ultramontanismus az uralkodó. A bajor protestantizmusnak igen nehéz a helyzete Bajorországban. Erről a kérdésről Köstlin backnangi dékán is értekezett az Evang. Bund bajor közgyűlésén. Bizony erős hitvalláshűségre van szükség, hogy a katholicizmussal szeaiben a protestantismus megállhasson. A Gusztáv-Adolfegyesület würtenbergi ágazata július 15—16. napján tartotta Urachban az évi rendes közgyűlését. A közgyűlés a keresztyén művészet köréből vett műremekek (képek, feszületek stb.) kiállításával volt egybekötve. Az ev. templom építészet köréből veti tervezetek is voltak láthatók. Az ünnepi istenitiszteieten Schöll rentlingeni városi lelkész prédikált, s arról szónokolt, hogy „hit nélkül isten előtt kedvesekké nem vá'hatunk," ép azért támogassuk a GusztávAdolfegylet művét, mely „hitből való, hitet ébreszt és hitből él." Az évi jelentésből közöljük a következő adatokat: Az évi bevétel volt 128,000. az ádventi offertórium 38,000, a cannstatti ünnepély iövedelme 30,000, s az altshauseni konfirmándusok intézetére begyűlt 11,000 márka A mult óv őszén fölavatott egy iskola épületet s egy imaházat. Märzzuschlag ev. egyházközsége 2000 ós a stainzi 1700 márkát kapott. Az ünnepi istentisztelet alatt Mahuert lelkész külön gyermeki istentiszteletet is tartott. Örömmel jelezzük a würtenbergi Gusztáv-Adolfegyesület e lelkes mozgolódását. De mik azok az adatok a „De propaganda fide" pápás missziójához képest, melyet az 1901. évben 6.728,666 frankot hozott össze, s