Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Hegyalja

fcarok azonban nem törhették meg, sót az ellenséges kéz csapásai még fejlesztették az erőt. Dicsleien jövő vár mindazon erkölcsi testületre, a mely nem bizik önerejében Nekünk bizni kell, mert a régi, ős ellen ma is meg van. Csakhogy nem azokat a fegyvereket használja, a melyekkel az előtt küzdött ellenünk. Most nem veszi el templomainkat és iskoláinkat, hanem a hatalom és vagyon eszközeivel veszik el tőlünk a hiveket. Most a titkos kéz ügy az államszervezet egyes szerveiben, mint a társadalomban működik és félő, hogy a baj reánk fog szakadni. Sokat beszélnek az 1848. évi XX ik t.-c.-ről. Tény, hogy az állami, megyei és községi terhek a lakosságot és a hivóket nagyon terhelik. Ezért fehérholló számba megy az olyan egyháztag, a ki feleslegeiből képes az egyház javára áldozni. Oka ennek egyházunk szegénysége. De még ennél is nagyobb baj reánk, hogy az egyházak között nincsen meg a régóta hangoztatott egyenlőség és viszonosság. Áldozatokat hoztunk akkor, midőn jogainkból engedtünk. De az állam megállott a feleúton és nem vitte keresztül az egyenlőségé, sót nekünk igy rosszabb helyzetet teremtett, mint volt Az emiitett törvénycikk nem lesz a mi megváltónk Nekünk nem az fáj, hogy másoknak vagyo • nuk van s nekünk nincs, hanem az, hogy másoknak vagyonát engedik egyházunk kizsákmányolására fordítani, nem az fáj, hogy mások hatalmasak, hanem azt a hatalmat engedi az állam büntetlenül ellenünk forditani. Feláldoztuk a 68 ik egyházi törvényt és viszonzásul nem kaptunk semmit. Maholnap egy új Rolonics-óra fog bekövetkezni: előbb szegénynyó tesznek bennünket, azután megfosztanak jogainktol. A teljes egyenlőséget, viszonosságot követeljük, ez pedig csak úgy fog bekövetkezhetni, ha az egyházak szükségleteiről az állam tog gondoskodni. Nem kérünk alamizsnát. Egyenesen követelheti egyházunk, hogy teljesen gondoskodjék az állam az egyház szükségleteiről. De mikor ezt követeljük, akkor még nem tettünk meg mindent. Két fájó seb van még, egyik a szórványok ügye. Ezren és ezren vannak gondozatlanul. Ha egyházunkról levétetnek a terhek, akkor a megfelelő lelki gondozás alá lehet venni a szórványokat. A másik az iskolák ügye. Fájdalom, hogy épen az anyagi gyöngeség miatt adják át az egyházak iskoláikat az államnak. Nem fél a magyar államtól, a mig az a szellem uralkodik, a mely eddig volt. De midőn a politikába a felekezetiség vonul be, félni lehet attól, hogy lesz idő, midőn veszedelem lesz az állam kezében az iskola a protestantizmusra. Az állam nem fog nevelni lelkes, odaadó hiveket. Kéri az egyházakat, hogy a mig csak lehet, ne adják át iskoláikat az államnak s akkor se egészen. Ha megtesszük azt, hogy minden irányban felkaroljuk a hivők gondozását, akkor lehet remény arra, hogy az egyház a jövőben erősödni fog. Adja az Isten, hogy igy legyen. A gyűlést megnyitja." Gálik Mátyás apatelekí lelkész szólalt meg a jelentéshez. A 48. XX. t.-c. ügyében beszél. Nem kell belenyugodni abba, a hogyan az országgyűlés végzett, midőn elébe került az ügy. Bizottságot kell szervezni, a mely ne csak általánosan foglalkozzék az ügygyei, hanem a keresztülvitel részleteivel is. Zsilinszky Endre nem tartja ezt célszerűnek. Sokkal helyesebb és eredményre vezetóbb eljárás az, ha társadalmi úton hangoztatják a protestánsok állandóan a követelésüket. Szeberényi Zs Lajos szerint a törvény keresztülvitele egyenlő volna az egyház államosításával. Halála volna ez az egyházi autonómiának. Gálik indítványát nem fogadták el. A szarvasi főgimnáziumnak az állammal kötendő szerződését most nyitják meg s az egyházmegye megmaradt álláspontján, hogy nem óhajtja fizetni a hozzájárulást s ez ellen a bizottsági tárgyaláson képviselői fel is szólalnak Szeberényi Lajos indítványozza, hogy a határozatban mondják ki, hogy a szerződés ellenkező megkötése ellen már előre is tiltakoznak s annak tárgyalásába sem fognak belemenni. Zsilinszky Endre ennek kijelentését most még nem tartja szükségesnek. Erre idő van a szerződés tárgyalásakor. Indítványát elfogadták Abrai pótinditványával, hogy a határozat pártolására felkérik a fenntartó egyházmegyék képviselőit. KÜLFÖLD. A luth. Gotteskasteil, ez a kizárólagos német luth, felekezeti segélyegylet 1901. óvi bevétele volt 118,223 márka. Ez évi bevételből jutott Ausztria-Magyarországnak 40,812. Nálunk e Gotteskasten tót nemzetiségi izű theológusokat segélyez. Az u. n porosz, boroszlói zsinat fiókja, a melynek ma 908 tagja van, 2008, s a casseli 775 márkát gyűjtött. Örömmel jelezzük ez adatokat, bár őszintén óhajtjuk az áldásos GusztávAdolfegyesülethez való közeledését I A német birodalmi betegsególyező egyesületnek az 1900. évben volt 23,021 pénztára ós 9.520,763 biztosított tagja. A lakosságnak 7#-al való emelkedésével párhuzamosan a biztosítottak száma 26#-al emelkedett, a mi eléggé mutatja, hogy ez a humánus sociális állami intézmény közszükséget pótol. Kiadása volt