Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Prot. pap

Lázába, a honnan pápai udvari kocsiban „prasenlatió" végett a Vatikánba kerültek, hol két kanonikus vitte a „szent atya" elé, hogy részesüljenek a pápa áldásában, majd visszavitték őket a beuediktinok kolostorába, a hol Nagypénteken leölték ; a gyapjúból apáezák szövik a palliumokat. a melyek szent Péter koporsóján levő ereklyetartóban mindaddig „szentesülnek," mig csak újonnan kinevezett érsek diszére onnan ki nem kerülnek. Ausztria. Los von Rom. Már több izben reá mutattunk arra, hogy a Rómától elpártoltak száma mondhatni napról-napra növekszik. A Következő számok megköxelitó képet adhatnak azon lelki forradalomról, mely Róma ellen irányul: 1902. január 1 óta május l-ig körülbelól 370-re megy azoknak száma, a kik az evang. egyházhoz csatlakoztak. 9 leányegyház anyaegyházzá alakult. Az illető egyházak neveit helyszűke miatt nem közöljük, de kívánatra azokkal is szolgálunk. 8 helyen imaházat építettek, 9 helyen hirdették az ellenreformáció lezajlása óta először az evangeliomot. 2 helyen felszenteltek egy-egy új evang. templomot, épülő félben van ilyen 4 helyen és 6—7 helyen a közel jövőben szintén hozzáfognak az építéshez. Helylyel-közzel a ruthónek is megsokalják Bóma uralmát. Egy ruthón lelkész „Los von Rom

u eim alatt cikksorozatot irt egy napilapba, melyben a ruthónek egyedüli feladatának és népe boldogulásának alapfeltételéül a Rómától való elszakadást mondja, szerinte: „a tatárjárás nem ártott annyit a ruthóneknek, mint Róma." — (Igaza van, de nekünk sem.) — Természetes, hogy ezt nyugodtan nem nézi az ellenség. Szokott harczmodorában, jó ós rossz szóval, ha kell erőszakkal is, keblére szeretné visszaölelni az elszakadt kedves (?) híveket. Új mozzanat itt az, hogy a cseh helytartóság az összes járásbirákhoz oly értelmű titkos utasítást küldött, hogy szigorúan ellenőrizzék mindazt, a mit gyűléseken, összejöveteleken, a püspökök, vagy az érsekre mondanak. E tárgyú jelentéseiket küldjék be az államügyésznek, a ki azokat az illetékes egyházi hatóságnak bemutatja, hogy ezek esetleges utasítására az illető antiklerikális szónok ellen eljárjon. (Hova-tovább az egész bíróság, ügyészség, stb. mindmegannyi rendőrévé ós kémévé lesz Rómának. Nagyobb szükség volna arra, hogy a római papokra vigyázzanak — szószékén és gyónószékben egyaránt, ott bizonyára több „eset" akadna, melynél az államügyész beavatkozására szükség lenne ós ott bujkálnia nem kellene holmi titkos utasítások szerint, — tehetné nyiltan és minél nyíltabban, annál jobb.) Würtemberg. Helyi érdekűnek tetszik az a mozgalom, a melynek eredményekópen 11 ember már elszakadt Rómától és 120 —150-en kitérésüket és az evang. egyházhoz való csatlakozásukat bejelentették ; de bár helyi érdekű, mégis mutatja, hogy Németországban is a sötét felszin alatt egy-egy szikra lappang, a mely hogy felgyúladjon, csak idő ós alkalom kérdése. Bajorországban is jelentkezik a Rómával való szakítás gondolata. Az ultramontánok már félnek tőle és ez elég jó jel. A „Wartburg" (1. Irodalom rovatot) megjelenése alkalmából a bambergi érsek egy körlevelet intézett papjaihoz, a mely kötelességükké teszi arra figyelmeztetni a hiveket (még hivő I). hogy egyházi törvények tiltják nevezett lapra előfizetni, azt olvasni, magánál tartani, vagy azt terjeszteni, mert a ki ezt tudva teszi, az „eretnekség iránti előszeretet" címen egyházi büntetést von magára. (A „Wartburg* c. lapot Irodalom rovatunkban ismertetjük ; itt is ajánljuk.) Franciaország. A párisi missziói társa, ságnak az utóbbi időben különösen Madagaskar adott sok munkát és okozott sok kiadást (a mi természetesen csak áldozatkészségét mutatja,) mégis nyereséggel zárta le a mult évet, a mi híveinek ritka buzgalmát igazolja. Az óvi bevétel egy millió márkánál többet tett. A személyes adományok sorában nem hiányzik az 50,000 frankoyi összeg sem ; a madagaskari keresztyének is 10,000 frankot küldtek és nevezetesen az annak idején kiűzött hugenották utódai küldtek tetemes összegeket. (Igaza van, ha jól tudom, Uhlhorn, apátnak, ha életképes ós életerős egyházi élet mórtékének a missziói tevékenységben való részvételt mondja. Legyen az kül- vagy belmisszió.. A beavatottat fájdalmasan éri az a tapasztalat, hogy nálunk Magyarországon aránylag oly csekély a misszió iránt való érdeklődés, még kevesebb az arra való áldozatkészség ) A Grusztáv Adolf-egylet ez idei (5ó-ik); nagygyűlését szeptember 22—25-ik napjain tartja Kasselben. Hai ts Bálint. IRODALOM. Protestáns pap. „Bizony el lehettünk volna a nélkül a csinos kudarc nélkül, a melyet az; 1848-iki XX. t.-c. végrehajtásának sürgetésével elértünk. Evekig terjedő mozgalom előzte meg ós a képviselőház egyetlen ülése alatt végeztek vele.

lt Nagyon rosszul értesiti olvasóit a cikk irója. A mozgalom nem vallott sem csinos, sem csintalan kudarczot, mert hatása ós eredménye megvolt ós meglesz, számokkal kifejezhető; a miniszter megigórte, hogy foglalkozik az ügy rendezésével. A képviselőház pedig 7 napon át tárgyalta a Ve^ res-féle javaslatot! A mi nagy különbségi „De