Evangélikus Egyház és Iskola 1902.
Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Prot. pap
azzal is tisztában lehetünk, hogy mi protestánsok messzire vagyunk a r. katholikusoktől. Az egész mozgalomból hiányzott az erő, a mely először imponáljon, azután ha kell, küzdjön és győzzön. <Majd megválik 1) Ezzel ellenkezőleg csak gúnyos mosolyt keltett, a mikor a protestánsok főembere az ország szine előtt heczczlap csinálmányának jelenti ki a mozgalmat." (Fájdalom, ez igaz; sietett is az alkotmány megköszönni Szentiványi Árpád felszólalását, hogy azzal meghazudtolta V eres indokolását; de hiszen a javaslat bemutatása bőven kifejtette, adatokkal bizonyította, hogy nem a „heczczlap,* hanem az ág. hitv. ev. egyház ró gen hangoztatott kívánsága az, a mit tolmácsol. Ezt miért nem veszi tudomásul a cikk irója '? miért nem nyilatkozik hasonló határozottsággal a ref. convent is?) Hlas Ilid 11. „Az ev. egyházakról már tudjuk. hogy a tót evangélikusok néhány püspöke már egyetértóleg elhatározta, hogy az összes tót evangélikusokat a magyar kálvinistaságba bele vonják a magyar iskolák s istenszolgálat segítségével, mert hogy hiszen az evangélikusok ós kálvinisták között amúgy is alig van különbség." (Nem igaz ügy az, melyet hazugsággal kell támogatni, nem igaz emberek azok, a kik hazugságokkal dolgoznak. Nem szégyenük magukat a pánszlávok, hogy ilyen vakmerő módon hazudoz nak? Nem szégyenük mégis azt kivánni, hogy tisztességes emberek adjanak valamit az ó szavaikra ?) Alkotmány. »Megint az 1848. XX. törvénycikk. Holmi petrolór zsidófiuk beleugratták a protestáns atyafiakat a katholikus egyház elleni vakgyűlölet alapján az 1848. XX. törvénycikk „életbeléptetéséinek követelésébe. Mint minden bolondságba, a Kossuthferenczpárt ebbe is belement ós protestáns tagjai nagy izgatást vittek véghez a protestáns gyűléseken, paplakokban s a parlamentben ezen oktalan és jogtalan követelés érdekében. A parlamentben meg is járták. Veresek ostobaságait erőteljesen visszaverte a néppárt, és viszszaverte, ezúttal okos nyilatkozatokkal a liberális kormány is. Azóta hónapok teltek el s a félszeg mozgalom mintha elaludt volna. Am ma, mintha újra felébredt volna. A dunáninneni ág. h. ev. egyházkerület mai pozsonyi közgyűlésén történt ez a könnyelműség és még nagyobbá teszi ezt a könnyelműséget, hogy tanúja volt Láng Lajos kereskedelmi miniszter, A gyűlést Bal tik szuperintendens ós Laszkáry világi elnök vezetiék. Ez utóbbi üdvözölvén Láng minisztert, következett a napirend. Ennek során számos esperességtól beérkezett feliratokat tárgyaltak, melyek azt sürgetik, hogy a bevett felekezeteknek anyagi <es szellemi egyenjogositásáról szóló 1848. évi XX. t.-cikk életbe lóptettessók Bándy Endre lelkész azt kivánja, hogy a képviselőházi tagok az országgyűlésen az evangélikus egyház törvényes jogai melleit foglaljanak állást. A közgyűlés végül elhatározta, hogy az emiitett törvénycikk végrehajtását az országgyűléstől felirati lag fogja kérni. — A zsidók által orruknál fogva vezetett atyafiak tehát új kudarczokat akarnak vallani. Csak rajta!" (Erre a teljességgel nem keresztónyies, hanem egészen pápistás förmedvényre mit mondjunk? Ferdit, gyanúsít, gáncsol, hazudik, mint az egyedül üdvözítő egyház érdekében már régóta szokás. Hiszen a „petrolór zsidófiuk" még a világon sem voltak, mikor királyi esküvel szentesitett törvény sokkal többet biztosított nekünk az 1848-i törvényben, mint a mennyit most kérünk. A kath. egyház ellen „vakgyűlölet" nem tölt el minket; pedig volna rá okunk ós jogunk, mert megrabol!, meggyalázott, megrágalmazott, megcsalt bennünket, a mikor csak tehette. Ha őseink érdemök szerint kellőkép „gyűlölték" volna a pápistákat: ezeknek ma magvuk sem volna Magyarországon; de jóhiszemű, becsületes keresztyén létükre azt gondolták a jámborok, hogy jóhiszemű emberekkel van dolguk I Bezzeg csúful megjárták együgyű becsületességükkel. A pápisták előtt szeretet, türelem, igazság, törvény mind semmi, mihelyt arról van szó : mi használ a pápistának, mi árt a gyűlölt eretneknek ! A mi követelésünk nem is oktalan, nem is jogtalan. Nem oktalan, mert más felekezetek, nálunk kevésbbé hazafiasabb és érdemesebb fiai a magyar hazának, régen kikapták részüket a közösből — tehát mi is kérhetjük, nem jogtalan, mert szentesitett törvény még többre jogosit bennünket. Veresek ostobaságait erőteljesen visszaverte a néppárt? Azzal, hogy orditozott? Orditani a szamár is tud, de az még nem beszéd I Arra a visszaverésre megmondok most valamit: bizonyítékot kívántak akkor tőlem; ón a pápai nyilatkozatokra meg syllabusra hivatkoztam; a további részletes bizonyítékokért haza jöttem, s bizonyítékokkal fölszerelve visszasiettem, akkor néppárti képviselők vettek körül, hogy ne bolygassuk meg újra a római pápa bújtogatásai kérdését, ók nem hozzák többet elő, ne hozzam elő én se. Beleegyeztem, mert magasabb érdekek miatt a figyelmet nem akartam az 1848-i törvényről másra elterelni és mert nem akartam bizonyítékaim felsorolásával izgalmat okozni. Hanem a bizonyítékokat most már készen tartom, a pápista türelmetlenség megszégyenítésére. Nagyobb abszurdumot képzelni sem tudok, mint ha pápista meri ostobának tartani a protestánst I Hitelv, önérzet, tudomány, haladás közérdem, igazság szempontjából pápista csak nagyon fölfelé nézhet a protestánsra. Ugyanis a pápa papucsának csókolásától az istennek lélekben való imádásáig számtaian fok van fölfelél Ha pápista mond valamit ostobaságnak, a mit protestánsakar: akkor föltétlenül bizonyosnak vehetjük, hogy az