Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Pröhle Henrik. Észrevételek Stromp értekezésére

HuszadiK évioiyam. » im. Orosháza, 1902. január 2 SVAI. mm ES ISKOLA Előfizetés dija : Rgész évre. . ISkor. Kél évre. . . e , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . ÍO kor. Fél oldal... 8 „ Negyed oldal . . Nyolczad oldal . £5 Észrevételek Strompnak „A vallástanítás tervéről

4

4 szóló értekezésére.*) Irta: Pröhle Henrik. Az egyetemes evang. közoktatásügyi bizottság által kiadott ós a folyó év tavaszán nyomtatásban is megjelent és szétküldött javaslat, mely a vallástanítás tervének megállapításánál kíván alapul szolgálni: egyes lelkészi és tanítói körökben beható megbeszélés tárgyát képezte. Ezzel a javaslattal foglalkozott 1901. május hó 29-én tartott ülésében a pozsonyvidéki lelkészi értekezlet is. A munkahozó Stromp László theol. akadémiai tanár volt. Mindenekelőtt örömmel vehetjük tudomásul, hogy a pozsonyvidéki egyházmegye lelkészi értekezletén tanárok és lelkészek együtt működnek, s bizonyára érdekes és biztató, ha paedagógiai kérdésekben, a milyen a vallástanítás tantervének kérdése, éppen a paedagógika tanárának szavát hallhatjuk. Az emiitett értekezés megjelent az „Ev. Egyház és Iskola* m. évi 24., 25. és 26. számaiban. Megvallom, hogy midőn e czikksorozatot olvastam, megdöbbentem, hogyan vallhat egy theológiai tanár ilyen nézeteket. Annál kínosabban erin tett az, hogy tudomásom szerint sem azon a lelkészi értekezleten nem emelkedett tiltakozó hang ezen felfogás ellen, sem, miután a nyilvánosság elé került, nem kiáltotta oda sem theológiai tanár, sem lelkész határozott vetó-ját. En nem éreztem magamat erre hivatva; vártam, hogy majd megjön hivatott helyről a felelet. De nem jött. Minek tulajdonítsam a tényt? Az teljesen ki van zárva, hogy theológiai tanáraink és lelkészeink egyetérte*) A vasi felső evang. egyházmegye papi értekezletének 1901. október 22-én Német-Szentmihályon tartott ülésén felolvasta és az értekezlet egyértelmű határozata alapján közrebocsátja a szerző. nének Stromppal. Inkább azt tartom: sokan nem olvasták Stromp czikkét, mások nem tulajdonítottak neki oly fontosságot, hogy arra föl kellene emelni tiltakozó szavunkat. Én ebben a tekintetben más véleményben vagyok. A czikknek ón fontosságot tulajdonitok. Nem benső értékénél fogva, hanem azért, mert az egyetemes theol. akadémia tanára irta és bocsátotta nyilvánosságra s azért, mert egyházunknak egyik legelterjedtebb, szinte félhivatalosnak mondható lapjában látott napvilá got. Ha válasz nélkül marad ez a kihívó czikk, úgy tűnik fel a dolog, mintha egyetértenénk vele. A tiltakozás szent kötelességünk. Tiltakozás akar lenni jelen dolgozatom. De a mennyire ily szűk keretben lehetséges, az indokolás elől sem fogok elzárkózni, bár az érvek részletes kifejtése behatóbb theológiai tanulmány irását kívánná meg tőlem. Stromp a vallástanítás javasolt tervével hamar végez. A tervet egész terjedelmében elveti. És ebben egyet értünk vele. De azután „elmélkedni* kezd. mint maga mondja, ós kifejti, hogy szerinte milyen irányeszmék alapján kellene kidolgozni a vallástanítás tervét. Mindenekelőtt tisztában kell lenni a vallástanítás tartalmával és alakjával. A tartalom csak egy lehet a Krisztus minden isko lafokozaton ; az alakot pedig az illető iskolafokozat jelleme határozza meg. Azonkívül általában meghatározó befolyással kell, hogy legyen a vallástanítás alakjára a korszellem. A korszellem vizsgálásától három tanulságot von le a szerző. A korszellem szerinte „három jellemző vonást árui el. Egyik, hogy az erkölcsiséget függetlenítve a vallástól, bizonyos vallásnélküli morál gondolatá val tetszeleg magának," — tehát] mindenek fe lett „hangsúlyoznunk kell a keresztyénségnek örök ideális erkölcsi fenségét: az erkölcsöt függővé téve a vallástól, mint egyedüli természetes élet-