Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - György Endre

tanítványai, csak a III. fokozatú, tehát 600 kovonás helyre pályázhatnak. Tájékoztatót szívesen küld a lyceum igazgatója vagy az internátus fópraetectusa. KÜLFÖLD. A francia protestantizmus életéből. Franciaországban elénk vallási élet uralkodik. S főleg mostanában a vallási szellem hullámverése igen figyelemre méltó. Egyfelől az ultramontanizmus erőkifejtése, másfelől a szabad szellemű nemzeti reformkatholicizmus életnyilvánulása s középütt a protestáns református és ág. hitv. szellem haladása — eltekintve a politikai vonatkozásoktól, vallási szempontból is — sok tanulságot rejt magában s hoz felszínre is. Az erősen lüktető francia protestáns tudományos élet, a missziónak nagymérvű felkarolása a francia respublica földjéntúli országokban is elismerést ós megismerést érdemel, ha mindjárt nem is szántják oly mélyre annyian a theológiai tudományosság termő földjét, mint például Németországban, À párisi egyesült protestáns theológiai fakultás tanárai s papjaival előljár a munkában s a provinciában is a montaubani meg a genfi theológiai főiskola is kiveszi úgy az alkotásból, mint a küzdelemből a maga részét; a többi papok s nem papok is. mint egyetemes papság, igyekszik helyét jól betölteni; az összes mozgalmakról pedig bőven tudósít a kiterjedt francia protestáns sajtó. Mónógoz Eduárd, a párisi theol. fakultás tavalyi dékánja s ág. hitv. ev. pap szívességéből — kérésemre — kezeimhez kaptam egy csomó egyházi lapot, melyekről ezúttal rövid szemlét irni s az „Ev. Egyház és Iskola* útján a magyar ev. protestáns közönség becses figyelmét is e lapokra felhívni, — legyen megengedve nékem. „Le Chrétien Français" cime azon lapnak, melynek hivatása, hogy a reformáló szabad szellemet terjeszsze a katholicismuson belül ; a lap direkteurje: Bourrier András; róla s lapjáról és az abban képviselt irányról többször ol vashattunk egy s mást honi közlönyeinkben is, Az irány meg van jelölve azon nevezésben, melylyel a lap maga magát illeti, mondván, hogy ó .organe de la réforme óvangélique dans le catholicisme" (az ev. reformálás szószólója a katholicismuson belül). A lap a római pápának, a pápai fénynek s csalhatatlanságnak erősen oszlatja nymbusát; a sok között „opinions" cim alatt (a március 20-iki számban) Szent Bernátnak III. Jenő pápához irt leveléből felelevenít egy részletet, mely szerint a pápa nem Péter, de N. Konstantin utódja, még pedig azért, mert nem Péter, de Konstantin járt selyemben, aranyos ruhaban s fényes kísérettel. A „Chrétien Français"-nek a római pápánál bizonyosan jobban tetszik a hires Hyacinthe atya (kit magam is élvezettel hallgattam 22 év előtt Párisban egy templomban), a ki ez idő szerint Genfben a notre-dame nemzeti katholikus templomban 3 előadást hirdetett, melyek közül az elsőnek tárgya és címe : „az igaz Isten." A többi nevezetesebb egyházi lapok: „

L'église libre," az ev. reformátió lapja; a „Le protestant," a szabad keresztyének — a szabad egyház-unio — lapja; „Le christianisme," a francia református egyház terjedelmes lapja; „Le témoignage,* az ág. hitv. ev. egyház lapja; valamennyiből több példány lévén kezeim között, állithatom, hogy szépen szerkesztett s e mellett olcsó lapok, noha egy vonást — a mely pedig lényeges és fő vonás — kifogásolok, s ez az, hogy e lapokról általán azt mondhatni, hogy többé-kevésbbó liberális és könnyed, semmint orthodox és mélyen járó a leikök; még a „Témoignage" az egyedüli, melyben legalább az egyházi esztendő megfelelő szakához mért vallási elmélkedés olvasható. — A francia protestánsok tavaly elhunyt újabbkori legnagyobb theológusa, a ref. Sabatier dogmavető methodusával is inkább a liberális theológia embere, kinek liberalismusát talán csupán csak kebelbarátja, az ág. hitv. ev. Ménégoz árnyalja positivebb hitnek hűségével. —• A francia protestánsnak, úgy látszik, az tetszik, ha — a mi gyakran esik meg Párisban is — liberális felolvasásokat s előadásokat tartanak, mint a socialistiko liberális M o n o d V. lelkész is a mult dogmatismusáról és a jövő messianismusáról (új-keresztyónségről), noha az eszméket, azok menetét s általán a Monod-fóle felfogást itt-ott erős kritikával kisérték e lapok refrensei is („Témoignage" szerint Monod mit sem tanult s mit sem felejtett.) — Az evangelisátió s misszió ügyében is mostanában folytak a nagy francia világvárosban több rendbeli tanácskozások, a reformátusok pedig zsinati tárgyakat készítenek eló. — A francia liberális pro* testantismusnak (melyben a positiv orthodoxia gyöngyeit is, reménylem, később majd megleljük) mindenesetre dicséretére válik a belső s külső misszió ügyének, hathatós gyakorlása áldozatkészséggel s eredménynyel, mely foglalkozás — egyháztörténetileg is igazolható nézet szerint — nagyon jó és alkalmas arra, hogy fogékonynyá tegye a lelkeket a keresztyénségnek nem csupán subjectiv, liberális ós szabad értelemben való felfogására, de képessé tegye az objectiv, orthodox s megkötött azon felfogásra is, mely nemcsak azt tartja, hogy „dogmatikát ne prédiüáljunk, de azt is, hogy dogmatika nélkül se prédikáljunk" Igen helyes az összes francia protestáns egyházi lapokban található azon berendezés, hogy a lapok végén közölve van rendszerint az összes párisi protestáns — református, ág. hitv. ev., sza-