Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Erdélyi prot. lap

badegyházi, methodisla, baptista, svéd stb. — templomokban a vasár- és ünnepnaponon tartandó istenitisztelet ideje (a „Léglise libre* cimű lapban az összeseknek helye is, az uci jelzésével, a mi főleg az idegennek a nagy Parisban nagyon is szükséges) ós a szónokok neve. Végezetül csak azt jegyzem még meg sajnálattal, hogy rólunk magyarokról, s a magyarhoni protestantizmusról a kezeim között lévő egyházi lapokban nincsen szó s igy valószínűleg a többi közlönyök is mélységesen hallgatnak rólunk. Mintha mi semmit sem irva, beszélve s téve — se jót se rosszat — nem is léteznénk, pedig örvendetes dolog volna ós szükséges is, ha akár a lapok, akár a többi újságok és folyóiratok, mint például a „L'encylopédie des sciences religieues," vagy a „Revue chrétienne," vagy az „Annales de bibliographie théologique" esetleg a „Revue de theo logie et de philosophie" — ha csak egy zugocskában is egyelőre valahol olykor valamiképen emlékezést tenne a mi életünkről és müveinkről I De mégis, hogy megmondjam a valót, s meglepjem a magyar nyájas olvasót, a „Chrétien Français" fentemiitett márciusi 20 -iki számában ad hirt Budapestről is, jelentvén, hogy az 1848 iki forradalom emléke ünnepnapjain tömérdek sok nép gyülekezett össze Budapest utcáin s magaviseletével kihivta a rendőrséget maga ellen, mely kénytelen volt fegyverét is használni, több embert megsebesíteni s hetvenet tömlöcbe vetni. íme igy s annyit tudnak s irnak rólunk Franciaországban ez idő szerinti Krupec István s A párisi Revue Blanche megkérdezte a legelőkelőbb irók véleményét arról, hogy mit tartanak a klerikális iskolai nevelésről ? Maurice Maetérinek, a hires szimbolista iró, igy nyilatko zott: Papi iskolában nevelkedtem. Lelkemet ott elmérgezték. Tiz esztendeig kellett küzdenem, mig egészséges felfogáshoz jutottam a klerikális nevelés után Az iskolában felekezeti iránynak nem szabad uralkodnia. — Octave M i r b e a u ezeket mondotta: Jezsuiták neveltek, a kik hazugságra és félelemre oktattak és sok éven át megőriztem ama tanitások szörnyűségeit. Hosszú, fájdalmas küzdelem után tudtam csak a súlyos nyűgtől megszabadulni Egy gyűlölet lakik szivemben és ez, a klerikális tanitás iránt való izzó gyűlölet. Olyan az oktatás, mint mikor egy csecsemőt megnyomorítanak, hogy nagy korában a cirkuszban mutogassák őket. A jezsuiták a gyermekek lelkét nyomorítják meg és az emberi önérzet móltóságát porba rántják, hogy legyen, a ki lábuk alatt fetrengjen. A jezsuiták az emberiség örök veszedelmét képviselik. IRODALOM. Erdélyi Protestáns Lap. „Egyedül csak a függetlensági 48 as párt állotta a harezot, nemesen, férfiasan. A kormánypárton tétova bizonytalanság uralkodott, a vágyódó lelkeket, talán megnyílni kész ajkakat lezárta a pártíegyelem, a pártfegyelmet pedig, a melyen a szájkosarakat alkalmazta, irányította egy titkos kéz, a klerikális hatalom, melynek nyűge alatt a tehetetlen, de különben annyi jóakaratú arezon kiüt a gyászos kifejezés: non possumusl — De mégis volt valami örvendetes ós szerencsés az egész vállalatban. Örülhetünk, hogy már egyszer akcióba léptünk, mert ma már tisztábban látunk. — Látjuk azt, hogy bár elismerik a magyar protestantizmusnak érdemeit, a nemzeti állam kialakulásában, de mert nem tartanak tőlünk, sérelmeink orvoslását csakis akkor ós annyiban veszik figyelembe, a mennyiben a kath. vallás képzelt sérelme nélkül tehetik. Ezért szerencsés körülmény volt, hogy az a néhány lelkes, bátor szavú protestáns pap felszólalhatott az országházban, mert bár a fent leirt okokból a függetlenségi párt határozati javaslatát leszavazták, mégis a mi eredmónyecskét elértünk, az jórészben az ő felszólalásuk sikere — E hatás alatt alakult át a közoktatásügyi miniszter ajkán a kegyes sóhaj ígéretté, hogy nem zárkózik el a kormány annak komoly megfontolásától sem, hogy a budgetben évenként felvétetni szokott dotációt nem volna-e helyesebb, célszerűbb esetleg egy törvónynyel fixirozni. — Azonban, minket protestánsokat, ez az igéret meg nem nyugtathat. — Mi nem ingatag kegyet, hanem komoly törekvést kívánunk arra nézve, hogy a kormány a szőnyegen lévő kórdóst az 1848. évi XX. t. cz. szellemében, egyházi hatóságaink meghallgatásával megoldja. — lit az idő, fel kell azért vennie a protestáns anyaszentegyháznak a küzdelmet, a Krisztusi fegyverek segítségével. Itt az idő, emeljék fel szavukat az egyházkerületek, a convent, a zsinat. Ölelkezzünk össze protestáns testvéreinkkel, tűnjön el sorainkból minden ellentét, csak szent ügyünk álljon szemeink előtt s a magyar protestantismus jövője. Ez eszményi érdek egyesítse az evangéliom népét egy testté, hogy küzdelmünkben egy lélek vezérelhessen." Sárospataki Lapok. „A jelen iskolai év végén a rozsnyói ág. hitv. ev. főgimnáziumban tartandó érettségi vizsgálatokhoz tudvalevőleg Szentiványi Árpád országgyűlési képviselőt nevezte ki a miniszter érettségi kormánybiztosul. Ámde Szentiványi Árpád egyúttal kerületi felügyelő is a tiszai ág hitv. ev. egyházkerületben. Ezt a két állást igy együtt látni s tölteni be: valóságos politika fuzionáliö unikum Mi akkor rögtön észrevettük ezt az unikumot, de a jó békesség kedvért, hogy ág. hitv. ev. testvéreink azt