Evangélikus Egyház és Iskola 1902.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Gálik Mátyás. Hogyan is segélyezi az állam az egyházakat?
lelkipásztori gondozására vonatkozik a diasporában. Ebben az egyezségben még az úrvacsorai közösség is, tehát a formális unió van proklamálva, a mennyiben a luth, lelkészek arra vannak kötelezve, hogy az egyházközségeikben elszórtan lakó reformátusoknak az úrvacsorát ref. ritus szerint szolgáltassák ki és megfordítva. Az egyezség megújítása előtt meg kellett volna előbb kérdezni az egyházközségeket, esperességeket és egyházkerületeket, a mit azonban nem mertek megtenni, s így az egyezséget törvényellenes módon az egyetemes gyűlés egyszerűen megújította. Hitvalláshű oldalról ez eljárás ellen íérfias hangok hallatszot tak, de szűkkeblűséggel s a felekezeti béke megbontásával vádoltattak, holott tényleg azok mondhatók ilyeneknek, a kik olyan intézkedéseket léptetnek életbe, a melyeket semmiféle lelkész meg nem tarthat, ki fölavatása alkalmával hűséget esküdött az ágostai hitvallásnak. Azt pedig tettük valamennyien a püspököktől kezdve az utolsó lelkészig." Szándékosan szórói-szóra fordítottam e közleményt, — hazai ev. egyházunk képét egy külföldi kalendáriumban. Az egyház- s a hazaárulással határos ilyen közleményekkel traktálják a mi német prot. testvéreinket, s terjesztik azokat német ajkú ev. egyházközségeinkben. Nem hiszem, hogy lelkészeink előbb elolvasták volna a „tristissima faciès" re emlékeztető ez animosus közleményt, mely oly hamis képet nyújt a mi egyházi állapotainkról, mert különben nem terjesztették volna a kalendáriumot hiveik között. Miféle fogalma legyen e közleményből a külföldi s a hazai németajkú közönségnek a mi középiskoláinkról, theológiáinkról ós tanítóképzőinkről, a melyek e naptárban csaknem a hitetlenség tanyáinak vannak feltüntetve?! Talán csak mi is szeretjük az evangéliomot és egyházunkat, s a mi előadásainkat és tollainkat is az egyház- és a hazaszeretet vezérli ? 1 De nem folytatom tovább az eljárás jellemzését, csak föl akartam hivni reá hazai ev. közönségünk szives figyelmét. Elég sok az ellenségünk, ne növeljük még magunk is azok számát. E helyett egy konkrét indítványt teszek. Hogy ilyen törekvéseket a jövőben kellőleg ellensúlyozzunk s a külföldi naptárak beözönlését megakadályozzuk, gondoskodjék maga a Luther társaság egy német nyelvű, egyházias és hazafias szellemű naptár szerkesztéséről és kiadásáról. Elkelne a Tolnában, Baranyában, a Bácskában ós a Szepességen. H o 11 e r u n g vagy Weber S. lehetne a szerkesztője. Vallásos egyházi és hazafias ügyet szolgálnánk vele egyaránt. Ajánlom indítványomat a Luther-társaság elnökségének és választmányának szives figyelmébe ós lehető megvalósításra. DR. SZLÁVIK M ATÏ IS. Hogyan is segélyezi az állam an egyházakat? A zsinati törvények értelmében az egyes egyházak számadásai az esp. számvevőszékek által felülvizsgálandók. Egyházam számadásait ón is felküldtem egyházmegyém elnökségének s miután a számadások sok melléklettel, főkönyv, adókivetési, adóbeszedési könyv stb. látandók el, egy csomagba pakoltam azokat s hivatalos szállító levéllel portómentesen fel is adtam. Harmadnapra kapom a helybeli postakezelô felszólítását, mely szerint ezen csomaghoz rendes szállítólevelet állítsak ki s a csomag szállítási diját is fizessem ki s egyúttal mellékelve elküldte a nagyváradi m. kir. posta- és távírda igazgatóság 16,236/1901. sz. körlevelét, mely a „Postai Tarifák ós Postaűzleti Szabályzat" V-ik részének kivonatát képezi, s mely szerint az egyházi hivatalok portómentessége csupán csak az egyszerű levelezésre terjed ki. Nem tudom, ki milyen nézetben van, de sze« róny nézetem szerint ez az egyházak újabb megterheltetósét vonja maga után, mert midőn most az egyházba is beütött a bürokracia, midőn a papírgyárak felsególyezése főcélunk, bizony gyakran esik meg, hogy egyes lelkész, hát még esperes s püspök csomagokat kénytelen küldözgetni. Ki fizeti ezt meg ? A kis egyházak ! Mert ha megtartjuk az esperesek iroda átalányát, akkor abból nem telik, — az arad békési esperes irodaátalánya 40 korona, mond negyven korona, — s igy fizetetlenül kénytelen az egyes egyházaknak csomagokat küldeni, vagy pedig az iroda átalányokat kénytelenek leszünk felemelni, a mi újfent nem jelentheti az egyházhivek terheinek kisebbítését. Bizony, bizony azon országgyűlési képviseld atyánkfiai, kik a kormány Ígéreteiben jobban bíznak, mint egy szentesitett törvényben, utána nézhetnének, hogy a magas kormány más úton-módon igyekezzék a felekezetek terhein könnyebbíteni, mert nem tartom a magas kormányt annyira naivnak, hogy a felekezetek által fizetett csomag, postadijakból annyi jövedelmet reménylene, hogy abból egy ágyút is lehessen előállítani, sót én azt hiszem, hogy ebből még egy ágyúnak az óvi gyakorlathoz szükséges töltények ára sem kerülne ki. Szomorú állapot az, a hol gyufán kezdik a gazdálkodást. Apatelek, 1902. június 18 án. GÁLIK MÁTFÁS lelkész.
