Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Szarvas

BELFÖLD. Kivonat a balatonvidéki lelkészi egy­letnek Tabon 1902. évi június 5-én tartolt köz­gyűlése jegyzökönyvéből 4 pont. Kring Miklós tagtárs következő indítványt terjesztett az értekez­let elé: tekintve egyházunk szorult helyzetét s hí­veinek túlterheltségét, örömmel vettük a füg­getlenségi 48 as pártnak az 1848. évi XX t c. végrehajtását sürgető és Veres József orosházi lelkész ós országgyűlési képviselő által benyújtott határozati javaslatot; tekintve hogj ez alkalommal főkép evang. és ev. ref. országgyűlési képvise­lőink, de más vallásúak is pártoló felszólalásuk« kai jogos kívánalmainkat minden oldalról alapo­san megvilágították, úgy, hogy aetiójuk az igaz­ság elementáris erejével hatván, Wlassics kul­tuszminiszter erre adott válaszát azon Ígérettel toldotta meg: „a kormány nem zárkózik el annak komoly megfontolásától, hogy a budgetbe éven­ként felvétetni szokott dotatiót nem volna e he­lyesebb, célszerűbb egy törvénynyel fixirozni." Tekintve, hogy ha a most megindított mozgalom ismét el és lecsendesülne, akkor talán örökre el­játszottak és elvesztettük a reményt, hogy az va­laha még újra feltámadjon, indítványozom, hogy a nt. értekezlet is jkönyvileg megörökítse e fölötti örömét s a mozgalom egyik fóinditójának Veres József orosházi lelkész és országgyűlési képviselő úrnak meleghangú elismeresünket s további kitar­tásra buzdító abbeli biztosításunkat nyilvánítsuk, hogy mindenkor büszkék leszünk várfokon álló ilyen jeles harczosainkra, sót erről jkönyvi kivo­nattal tiszteletteljesen értesítsük. Az értekezlet ezen indítványt magáévá téve elfogadta s a mozgalom egyik fóinditójának, Ve­res József országgyűlési képviselő úrnak meleg elismerését nyilvánítja, s az elnököt megbízza, hogy Veres József képviselő urat erről jkönyvi kivonattal értesítse. K. m. f. Junkurcz Sándor Szenteh Gábor jegyző. ért. elnök. Euild Sámuel a vasi-közép ev. egyházme­gye esperese 25 év óta vezeti bölcseséggel, sze­retettel, sikerrel egyházmegyéje ügyeit. Ezen alka­lommal ünnepelték érdemeit, Eupprecht Ta­sziló egyházmegyei felügyelő üdvözölte őt az egy­házmegyei közgyűlésen; majd Jezerniczky Kálmán az őrségi ev. ref. egyházmegye, Posz­vék Sándor a soproni ev. egyházmegye nevében, azután sok testület és küldöttség. Beilka Gyula szarvasi fógimn. igazgatónak 17-én adta át a főispán a Ferencz József lovag­rend jelvényét, tanári működése 40-dik éve alkal­mából. A gimnáziumot fenntartó három egyház­megye nevében Veres József békési esperes üd­vözölte az ünnepeltet, a kit a vármegye, egyház­községek, felekezeti és testületi küldöttségek is üdvözöltek a tiszteletére rendezett szép ünnepélyen. A veszprémi ev egyházmegye közgyű­lésén Bélák István egyházmegyei felügyelő indít­ványára kimondotta az egyházmegye, hogy az 1848. XX. t. c. végrehajtását megsürgeti s oly értelemben keresi meg az egyházkerület útján az egyetemes egyházat, hogy a képviselőházhoz irjun fel az állandó dotációért. Ácsa ev. egyháza M argó esi István vizes­réti lelkeszt választotta meg egyhangúlag, A pozsonyviűéki lelkészi értekezlet f. évi június 11 én tartotta rendes tavaszi össze­jövetelét Pozsonyban. Ez alkalommal Trsz­tyónszky Ferencz elnök napirend előtt szóvá tette az „Evang. Egyházi Szemle* nek 1901. no­vemberi számában, e lelkészi értekezlettel kapcso­latos ama megjegyzését, mely szerint az értekez­let tagjai megelégelték volna ,,a theol. akadémia tanárainak tudományos nagyképüsködését" s fel­teszi a kérdést, vájjon az értekezlet véleménye e ez, avagy nem? Erre a mosonyi esperesség ne­vében Ring bauer Gusztáv esperes, a pozsony­megyei esperesség neveben pedig Hollerung Károly esperes kijelentette, hogy azt a megjegy­zést helytelenítik és megbotránkoztatnak tartják, s igen is kívánatosnak ítélik a theol. akad taná­rainak közreműködését. Az értekezlet egyhangúlag elitélte a „Szemle* 1 ilynemű testvérieden kiroha­násait, melyekkel senkinek és semminek nem használ, de mindenesetre legtöbbet árt önmagának. Ezután áttért az értekezlet a napirendre, melyen sajnosait nélkülöztük az Írásmagyarázatot. Pedig ezt minden lelkészi értekezlet gerincévé kellene tennünk, Uj tagokul az elnök előbb Zimmer­mann János járfalui lelkészt, majd Bán Miksa pozsonyi segédlelkészt mutatta be, kiket az érte­kezlet testvéri szeretettel fogadott. Szóba került a kül és belmisszió gyakorlásának kérdése. A kül­misszió hosszas eszmecserére adott alkalmat. Már lehetőségének ós szükségességének kérdésében is eltértek a nézetek, mivel hogy itthon százakat ós ezreket veszítünk sokszor ép az egyházi terhek sokfélesége és nagysága miatt. De különösen a kivitel módjára nézve helytelenítette az értekezlet azt, hogy nem a gyülekezetekből nő ki ennek gyakorlása, hanem felülről kényszeritik a gyüle­kezetekre. Ezért az értekezlet szerint a külmisszió ügyének felkarolása mindenesetre helyes, üdvös, evangéliomi kötelesség ugyan, de előbb fel kell kelteni a gyülekezetekben ez ügy iránt az érdek­lődést és az érzéket, s csak akkor szabad annak terheit a hivek vállaira rakni. A belmisszió kérdésében az értekezlet az egyesületező formalistikus módszer helyett a cura pastoralis tudatos gyakorlását ajánlja a tagok figyelmébe. S egyúttal felkéri az egyes lelkésze-

Next

/
Thumbnails
Contents