Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - I. Versek - Sántha Károly. Ének

natkozó kutatás terén első helyet vivott ki magáDak, sót e kutatást másokkal is megkedveltette Az ő nagy n űve óta megjelent Luiher életrajzok és a refoimátióra vonatkozó részletkérdések Köstlin kutatásain alapulnak. Enders, Thomas, Kol de, Lenz, Walther, Buchwald és mások e téren az ó közvetlen követői. Neki köszönhetik azt, hogy az utóbbi 3 évtizeden lázasan folyik a Luther-kutatás Németország különböző könyv- és levéltáraiban. Velünk magyarokkal is nagyon rokonszenvezett. Köstlin szülelett 1826. május 17. Stuttgartban. Philos. és theol. képzettségét az ú. n. íübingeni „Stift" ben nyerte, mely akkoriban teljesen Baur kritikai iskolajának befolyása alatt állott. 23 éves korában taiiulmányi utat tett Angol- és Skótországban, a melynek gyümölcse: „A skót egyház belső élete s az államhoz való viszonya" c. műve (1852 ) Rövid ideig Stuttgartban lelkészkedett, majd pedig a tübingai theol semináriumban „repetens" volt, s beható tanulmányainak eredményeként 1854 ben kiadta „Luther tana az egyházról" c. művét. 1855ban a göttingai egyetemen theol tanár lett s itt kiadta „Az egyház lényege az új szövetség tana és története szerint megvilágítva" c. művét. Az 1860—187U. években boroszlói egyet, theol. tanár volt, s itt érlelődött meg benne Luther reformátort egyénisége és theológiája komoly és beható tanulmányozására a buzgalom, úgy hogy már 1863-ban kiadta „Luther theológiája" c. művét. A halle-wittenbergi egyetem theol. fakultására 1870 ben hivták s itt adta ki nagyhirű két kötetes művét „Luther élete és iratai" cimmel. Óriási anyagot hordott itt össze, de nagy mozaikképét rendkívül ügyesen és vonzóan tudta megrajzolni. A nagy Wedeknid-féle pályadijak a Waitz Gy. elnöklete alatt összeült bizottság neki és Bankénak, a nagy német történetirónak Ítélte. Az 1865—1875. között megjelent német történeti művek között Ranke művei mellett Köstlin Lutherét tartották a pályadíjra egyedül érdemesnek. A Lutherjubileumi évben rendezett erfurti, eisenachi és wartburgi ünnepélyek rendezése az ó kezdeményezésére történt Ez alkalommal adta ki népszerű képes „Luther életrajzát", sa szászországi tört. társulat megbizásából „Luther, a német reformátor" c. müvét. A wittenbergi vártemplomnak 1892. restaurálása alkalmából „Bölcs Frigyes és a wittenbergi vártemplom" c. műve jelent meg. Még csak tavaly adta ki „Luther theológiája a maga történeti kifejlődésében és benső összefüggésében" és 2 ik kiadásban „Keresztyén ethika" nagyhirű művét. Nagy Lutherművének 4-ik kiadását már be nem fejezhette. A rendszeres theológia terén kiválóbb alkotásai „a hitről* és „az Isten országáról" szólanak. Maradandó jelentősége azonban a Lutherkutatás terén van s az ő érdeme az, hogy 1883-ban Luther műveinek űjabbi kritikai (ú. n. „weimári") kiadása megindult. S nagy Lutherét meg ludta védelmezni az ultramontán történetirással szemben is. E téren „Luther és Janssen" c. polemikus röpirata ismeretes. A „ref. tört. egyesület" megalakulása is az ő kezdeményezésére történt, a melynek 18 éven át alelnöke s utóbbi évben diszelnöke volt. Évtizedeken át szerkesztője volt a „Theol. Studien und Kritiken* c. ismert theol. folyóiratnak. 70 éves születésnapjára volt tanítványai „Adalékok a reformátió töiténetéhez" c. művel lepték meg. Neve a theol. tudomány s az ev. egyházi élet terén általánosan ismert volt, s mint főegyházi tanácsosnak sok kérdésben vezérszerepe. Mi magyar tanítványai is hálával e« elismeréssel emlegetjük tisztelt nevét. Benne csakugyan az evangeliomnak és Luter reformátiójának egy hivő tanúja és bizonyságtevóje húnyt el. Részünkről is áldassék az ó boldogító emlékezetei A szabad egyházi s o c i a 1 i s értekezlet Németországban mult hó végén tartotta több napon át rendes évi közgyűlését Düsseldorfban. Azon többi között Fischer erseni lelkész „az ev. egyház hitvallásáról, mint a közösségi élet egységének alapjáról" értekezett s igen helyesen hangsúlyozta azt, hogy „az ev. egyház élete egészséges közösségi életben nyilvánul." Majd Lipsius tanár „a nemzeti élet hatalmáról és erkölcsiségéről." és Na t hu s ins tanár „a ker szeretetről és socialis segítségről* tartott igen érdekes és tanulságos felolvasást. A socialis népestélyen Vonil lerne lelkész „a keresztyénség ós a népélet" egymáshoz való viszonyát fejtegeti, Stőcker ellenben „a keresztyénség és a socialis kérdés" c alatt tartott előadást. A socialis küzdelem enyhítésének 3 alapelve van, ú. m. a földi vagyon erkölcsi rendeltetése, a túlnagy gazdagság veszedelme s a különböző rendeknek egymáshoz való szeretetteljes erkölcsi viszonya. Ugyancsak e népestélyen Weber gladbachi lelkész ;a keresztyénség és az egyházi szabadság viszonyát fejtegette. — Az első ünnepi nagygyűlésen, a melyen Duncker naumburgi főbirósági tanácsos elnökölt, a titkár, Mumm berlini lelkész, évi jelentését terjesztette elő, a-melyből megtudjuk, hogy az egyházi socialis értekezlet tagjainak száma az utolsó évben 1493 ról 1843 ra emelkedett. Evi bevétele volt 9327, kiadása 8414 márka. Aznap délután Duncker „az egyház pénzügyi önállósságáról, mint szabadsága feltételéről," Alberts halberstadti lelkész ellenben „a socialpolitikáról és a pincérek bajairól" értekezett. Utóbbi előadásból megtudjuk, hogy Németországban 1000 pincér közül 116 öngyilkos. Pincér-otthonok vannak Frankfurtban, Hannoverben, Drezdában, -Hamburgban és Halléban. Egy új iskolai törvény s a pincérek társadalmi helyzetének megjavítása segíthetne a bajon. — íme igy