Evangélikus Egyház és Iskola 1902.
1902-06-12 / 24. szám
Huszadik évfolyam 4. szâiry Orosháza, 1902. júniu s 12. BVAIÍB. EGYHÁZ ÉS ISKOLA MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetés dija : MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Hirdetés dija: Egész évre. . ISkor. Egész oldal . lOkor. Fél évre. . . O , Felelős szerkesztő ós kiadó : Fél oldal. . . ® „ Negyedévre . 3 „ VERES JÓZSEF. Negyed oldal . 4t 9 Egy szám ára 34t fill. VERES JÓZSEF. Nyolczad oldal . S5 » A vallásszabadságról.*) Irta : dr. Horváth Ödön kir. tanácsos, az eperjesi jogakadémia dékánja. (Folytatás és vége.) óh mily benső meghatottsággal és igaz kegyelettel gondolok ebben a pillanatban is arra a megdicsőült nagy lélekre, a kinek honszerelme, bölcsessége és szive nemessége annyira méltó volt nemzetünk most emiitett nagyjaihoz! Mily őszinte meghatottsággal ós kegyelettel gondolok az igazi szabadelvűség egykori törhetlen hivónek és harczosának, ősi főiskolánk egykori legkiválóbb tanítványának s egész élete fogytáig örökké hálával és kegyelettel emlegetendő benső barátjának: Irányi Dánielnek, azokra a szavaira, a melyeket képviselőházunknak 1883. XXX. decz. 11-iki gyűlésében mondott! „Használjuk mi a XIX. század fényes fegyvereit, a melyek ellenállhatatlanok I Vezessen minket a jelen kornak eszméje: „a vallásszabadság és a jogegyenlőség !" Hiszen ha ezek a mult századnak voltak fényes fegyverei ós eszméi, ne lennének e azok űj századunkban isi? Különben is, ha a lelkiismeret isteni rész: akkor az ez mindnyájunkban egyaránt! És ha a szabadság joga, s ebben a vallásszabadság joga is, eredeti jog: akkor, természetünkből kifolyólag, abban egyenlően kell részesednünk mindnyájunknak! Avagy hogy is olvassuk ezt magában a Szentírásban? „Nincsen sem zsidó, sem görög; nincsen sem szolga, sem szabad ; nincsen sem férfi, sem nő ! Mindnyájan egyek vagytok a Jézus Krisztusban!" Valóban úgy van ! Egyek vagyunk ; egyeknek kell lennünk valamennyiünknek ! Ez pedig az egyenlőség alapelve nélkül nem lehetséges! *) Felolvasta szerző az eperjesi ág. hitv. ev.'theologia t> elmissiói egyesületének 1902. május 21-én tartott vallásos estéjén. Ezt a tételt különben még egy más szempontból is beigazolhatom. Ha ugyanis a vallás nem egyéb, mint az az eszmény, a melyet a Teremtőhöz való viszonyunkat illetőleg felállítottunk és követünk: akkor, — tudnunk kell, — hogy, mint minden eszmény, úgy ez is teljesen alanyit Azaz kire-kire nézve a saját eszménye a tökéletes ! Mert mi a legközvetlenebb célja a vallásnak? AZ, úgy-e, hogy a hivő lelkét megnyugtassa s lelkének szükségleteit kielégítse I Minden vállásos meggyőződés tehát, a mely ezt a feladatot, saját hívőjével szemben, megoldani képes: ennek a hívőnek a szempontjából tökéletes ! Ezen a címen tehát igazán nincsen sem okunk, sem jogunk arra, hogy megtagadjuk a vallásfelekezetek között az egyenlőséget! Erre nézve helyes csupán az az elv lehet, a melyet báró Eötvös J. hangoztatott, a mikor (1870. február 17.) azt mondotta, hogy „az állam és egyház közötti viszonynak meghatározásában csak két rendszert lehet követni alkotmányos országban, hol az egyenlőség elvéből kell kiindulni mindenben : vagy azt, hogy az állam egyenlő befolyást gyakorol valamennyi felekezetre, vagy azt, hogy valamennyi felekezet tökéletesen szabad! 4 1 Azonban még ennél a fogalomnál sem lehet megállanom ! A mint a szabadság fogalmába szükségképen belókapcsolódik az egyenlőségnek a fogalma: úgy következik emebből a testvériség, ez az igazi alapeszméje minden újkori haladásnak 1 Csak szűk látókör, elfogultság, avagy rideg önzés képes ennek a fogalomnak az előbbivel való természetes ós szoros kapcsolatát észre nem venni, avagy figyelmen kivül hagyni ! Hiszen ha mindnyájan egyek vagyunk, — valamennyien Isten teremtményei ós igy — egymás között — egyenlők vagyunk : akkor testvéreknek is kell lennünk, ós pedig nem csupán a
