Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

1902-06-12 / 24. szám

Huszadik évfolyam 4. szâiry Orosháza, 1902. júniu s 12. BVAIÍB. EGYHÁZ ÉS ISKOLA MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetés dija : MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Hirdetés dija: Egész évre. . ISkor. Egész oldal . lOkor. Fél évre. . . O , Felelős szerkesztő ós kiadó : Fél oldal. . . ® „ Negyedévre . 3 „ VERES JÓZSEF. Negyed oldal . 4t 9 Egy szám ára 34t fill. VERES JÓZSEF. Nyolczad oldal . S5 » A vallásszabadságról.*) Irta : dr. Horváth Ödön kir. tanácsos, az eperjesi jog­akadémia dékánja. (Folytatás és vége.) óh mily benső meghatottsággal és igaz ke­gyelettel gondolok ebben a pillanatban is arra a megdicsőült nagy lélekre, a kinek honszerelme, bölcsessége és szive nemessége annyira méltó volt nemzetünk most emiitett nagyjaihoz! Mily őszinte meghatottsággal ós kegyelettel gondolok az igazi szabadelvűség egykori törhetlen hivónek és harczosának, ősi főiskolánk egykori legkivá­lóbb tanítványának s egész élete fogytáig örökké hálával és kegyelettel emlegetendő benső barát­jának: Irányi Dánielnek, azokra a szavaira, a melyeket képviselőházunknak 1883. XXX. decz. 11-iki gyűlésében mondott! „Használjuk mi a XIX. század fényes fegyvereit, a melyek ellenáll­hatatlanok I Vezessen minket a jelen kornak esz­méje: „a vallásszabadság és a jogegyenlőség !" Hiszen ha ezek a mult századnak voltak fényes fegyverei ós eszméi, ne lennének e azok űj szá­zadunkban isi? Különben is, ha a lelkiismeret isteni rész: akkor az ez mindnyájunkban egy­aránt! És ha a szabadság joga, s ebben a val­lásszabadság joga is, eredeti jog: akkor, termé­szetünkből kifolyólag, abban egyenlően kell része­sednünk mindnyájunknak! Avagy hogy is olvas­suk ezt magában a Szentírásban? „Nincsen sem zsidó, sem görög; nincsen sem szolga, sem sza­bad ; nincsen sem férfi, sem nő ! Mindnyájan egyek vagytok a Jézus Krisztusban!" Valóban úgy van ! Egyek vagyunk ; egyeknek kell lennünk valamennyiünknek ! Ez pedig az egyenlőség alapelve nélkül nem lehetséges! *) Felolvasta szerző az eperjesi ág. hitv. ev.'theologia t> elmissiói egyesületének 1902. május 21-én tartott vallásos estéjén. Ezt a tételt különben még egy más szem­pontból is beigazolhatom. Ha ugyanis a vallás nem egyéb, mint az az eszmény, a melyet a Te­remtőhöz való viszonyunkat illetőleg felállítottunk és követünk: akkor, — tudnunk kell, — hogy, mint minden eszmény, úgy ez is teljesen alanyit Azaz kire-kire nézve a saját eszménye a tökéle­tes ! Mert mi a legközvetlenebb célja a vallás­nak? AZ, úgy-e, hogy a hivő lelkét megnyugtassa s lelkének szükségleteit kielégítse I Minden vállá­sos meggyőződés tehát, a mely ezt a feladatot, saját hívőjével szemben, megoldani képes: ennek a hívőnek a szempontjából tökéletes ! Ezen a cí­men tehát igazán nincsen sem okunk, sem jogunk arra, hogy megtagadjuk a vallásfelekezetek között az egyenlőséget! Erre nézve helyes csupán az az elv lehet, a melyet báró Eötvös J. hangoz­tatott, a mikor (1870. február 17.) azt mondotta, hogy „az állam és egyház közötti viszonynak meghatározásában csak két rendszert lehet kö­vetni alkotmányos országban, hol az egyenlőség elvéből kell kiindulni mindenben : vagy azt, hogy az állam egyenlő befolyást gyakorol valamennyi felekezetre, vagy azt, hogy valamennyi feleke­zet tökéletesen szabad! 4 1 Azonban még ennél a fogalomnál sem lehet megállanom ! A mint a szabadság fogalmába szükségképen belókapcsolódik az egyenlőségnek a fogalma: úgy következik emebből a testvéri­ség, ez az igazi alapeszméje minden újkori ha­ladásnak 1 Csak szűk látókör, elfogultság, avagy rideg önzés képes ennek a fogalomnak az előbbi­vel való természetes ós szoros kapcsolatát észre nem venni, avagy figyelmen kivül hagyni ! Hiszen ha mindnyájan egyek vagyunk, — valamennyien Isten teremtményei ós igy — egy­más között — egyenlők vagyunk : akkor testvé­reknek is kell lennünk, ós pedig nem csupán a

Next

/
Thumbnails
Contents