Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Magyar szó

jóhiszemű bizalma alapján viselnek, g— Hiszen ha nekik pusztán egy pártnak fegyelmezése több az országos törvény szentségénél, több egyházunk javánál, több esküjük szentségénél: akkor úgy sem veszítünk velük!" Evaiig. Egyházi Szemle. „Úgy látszik, a békésiek csak a papokra pályáznak: üresedés alkalmával leszállítják a hiványukat, az időközi jö­vedelmet ki nem adják. Pedig azt hiszem, a tör­vényt magyarázni az egyetemes gyűlésnek van joga s nem a békési esperességnek, s az egye­temes gyűlésnek sehogy sem illik a szájába ily kijelentés: „a megtagadást, a nyugdíjintézet érde­kéből tett lépések eredménytelensége következté­ben, kénytelen volt tudomásul venni. 4 4 Dehogy kénytelen, miért ne lehetne Veresre is ráhúzni a megfelelő §-kat, hogy ő is, mint Händl De­recskéről. szedje be a negyed évi jövedelmet és szolgáltassa be." — (Jobb ügyhöz méltó kitartással keresi Hurtai, hogy hol kaphat megróvni va­lót a békési egyházmegye és Veres J. eljárá­sán, De kevés sikerrel és nagy tájékozatlansággal 1 Íme most isi „A törvényt magyarázni az egye­temes gyűlésnek van joga s nem a békési espe­rességneK." Én hozzá teszem ehhez azt, hogy az egyetemes gyűlésnek sem, de üurtaynak még ke­vésbbé ; pedig Hurtay magyarázza, a békési espe­resség pedig nem magyarázta, szóba sem hozta azt az ügyet; mi okon támadja tehát a békési esperességet? „Miért ne lehetne Veresre is rá­húzni a megfelelő §-kat?" Lehetne azokat, — ha volnának ; de nincsenek ám, hiszen az illetékes bizottság intézkedett úgy, a § ok alapján, hogy Szarvasról nem illeti a nyugdíjintézetet az időközi jövedelem. Az pedig illetékesebb magyarázni a § t, mint Hurtai. Arról meg biztosítom Hurtait, hogy ha illetékes hatóság Veresnek törvény alapján megrendeli, hogy szedje be a negyedévi jövedel­met, hát beszedi ! A mint beszedi most Orosházá­ról is, felhívás nélkül is! De ha illótékes hatóság nem talál §t ilyen rendeletre: annak nem Veres az oka ; Hurtai pedig hibázik, ha nem ismerve az ügyet, úgy beszól, mintha csak ő tudna valamit helyesen, az egyetemes gyűlés pedig nem , ért hozzá ; esperességet, esperest leczkéztet, dorgál, gyanúsít, ok nélkül, illetéktelenül, alaptalanul. Nem talál magának okosabb foglalkozást, mint hogy mást akarván compromittálni, magát compromit­tálja? A fizetés leszállítására azt jegyzem meg, hogy biz azt tudomásom szerint Szeberényi Gusztáv és Achim Ádám kezdték. Csabán p. o. Szeberényi Lajost annyira leszállított hi­ványra választották meg, hogy az egyházmegye nem hagyta helyben. Szeberényi Lajos azonban az „ideiglenes" hiványt is elfogadta, de elfogadta a fölemelt hiványt is. Elég élelmes hoz ­zá, hogy a választás előtt a népszerűt, a válasz 4ás után a törvényszerűt tekintse. Talán csabai dolgokat is szellőztethetne Hurtai, összekötteté­sei révén biztos adatokat kaphatna onnan !?)'.' Shakspere összes sziumiÍFei. Most je­lentek meg hat szép kötetben, s Franklin-Társu­lat új kiadásában Shakspere összes drámai mun­kái. A kiadás szövegében megismétlése a Kisfa­ludy Társaság nevezetes Shakspere-kiadásának, új azonban a beosztása á két első kötet a tragédi­ák, a további kettőt a történeti színművek, az ötö­diket a vígjátékok s az utolsót a regényes szín­művek töltik be. A tragédiák tárgyuk szerint van­nak csoportosítva: első helyen a szerelmi tragé­diák állanak: „ßomeo ós Julia," „Othello" és „Cymbeiine;" ezeket követik az angol tárgyúak: „Macbeth," „Lear király" ós „Hamlet.* Az ókori tárgyú tragédiák a második kötetet foglalják el s a csoportosítás itt a bennük rajzolt korszakok időbeli egymásutánja szerint halad : első a trójai tárgyú „Troilus és Kressida," utolsó a római császárság korában játszó „Titus Andronicus a kettő közé sorakoznak a másik görög tárgyú darab, az „Athéni Timon" s a római köztársaság ós triumvirátus korabeli tragédiák, „Ooriolanus," „Juhus Caesar," „Antonius ós Cleopatra " E be­osztásban érdekes képet nyerünk Shaksperének az ókori történetről vallott felfogásáról s a kü­lönböző korszakok drámai feldolgozásának mód­szeréről Hasonló elvek vannak csoportosítva a következő két kötetben a történeti drámák, a tör« ténelmi korok időrendje szerint, tekintet nélkül keletkezésük sorrendjére. A vígjátékoknál ilyen belső tárgyi szompont nem kínálkozik s ezért ezeket keletkezésük sorrendje szerint adja az új kiadás. Shaksperének a Kisfaludy Társaság által rendezett első kiadásában semmiféle tervszerű osztájozás nem volt s a második, Csiky Gergely által gondozott kiadás sem tartott ilyen szabatos rendet. A mi magukat a fordításokat illeti, ezek­nek értékét kipróbálta már az idő; a fordítók kö­zött költészetünk legnagyobb neveit találjuk, Vö­rösmartyt, Petőfit, Aranyt s rajtuk kívül a for­radalom utáni kor írói nemzedékének legjelesebb­jeit. Az új kiadás szövegében az elsőhöz ragasz­kodik, de felhasználja azokat a javításokat, me­lyeket a fordítók később tettek műveiken. Eny­nyiben az új Shakspere tökéletesebb szöveget nyújt, mint az e^ső. Az első kötetben megtaláljuk Shaks­pere életrajzát, röviden, világosan ós tömören megírva. Az egyes drámacsoportokat egy egy ta­núlmány előzi meg ; a tragédiákról, a történeti színművekről, a vígjátékokról ós regényes szín­művekről. Mind a három gondos, alapos dolgozat s olvasmánynak is érdekes ; nem a száraz ada­tokkal emészti az olvasó türelmét, hanem köze­lebbre igyekszik hozni a közönséget a Shakspere szelleméhez, megértetve vele költői módszerét, el­járását, szelleme sajátságait. A tanulmányokat, va­lamint az életrajzot is dr. Voinovich Géza irta.

Next

/
Thumbnails
Contents