Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Wlassich Gyula

csak 2 kath. s 1 prot. semináriumot létesítettek, a folyó évben pedig 2 ev. seminárium keleti Po­roszországban, 1 ev. Pommerániában s a rajnai tartományban, egy-egy kath. Posenben és keleti Poroszországban s 1 kath. tanítónőképző intézet Siléziában. Tehát 8 űj intézet a porosz népiskola­ügy szolgálatában a folyó tanévben 1 Ez iskolák főfelügyelője Schwartzkopff, ki a lelkészi ja­vadalmazás emelése körül kifejtett szolgálataiért „causa honoris" doctori méltóságot is nyert. Po­roszországban tehát máig is meg vannak győződve arról, hogy a legjobb politika a kultúrpolitika, s ennek is egyik legkiválóbb fejlesztője a Bismarck szerint ,nagy csatákat nyert porosz népiskola." E tekintetben bölcs vallás- ós közoktatásügyi kor­mányunk egészséges kultúrpolitikájánál fogva mi is lassan bár, de biztosan hal adun kl Dr. Bertling báró, az ismert nevű strassburgi kath. theol. tanár mult hó 12 ón Ber­linben „katholicismus és tudomány" czim alatt előadást tartott „az indexről s a kath. dogma további fejlesztéséről." Fejte­getéseiből közöljük a közetkezó gondolatait : Az egyház joga és kötelessége a reá bizott udvtanok feletti őrködés. Ez őrködés módja az idők szerint változó. Az index intézményét minden czélja ós jogosultsága mellett másképen szervezettnek óhaj­tanám De bizonyos egyházi körökben nem helye­sen méltányolják a tudomány becsét, s nem jo­gosítja föl őket arra, hogy az egyházban megta­gadják a tudományos kutatás jogosultságát. Eddig­elé csak a világi tudományról volt szó, s csak mellékesen foglalkoztak a theológiának az egyházi élet szükségleteiből való eredetéről. Kérdés, hogy az ősker. ós középkori egyházi theológia elérte e fejlődésének végpontját? E kérdés gyakorlati meg oldása csakis az egyházi tantekintólyhez való csat­lakozás alapján lehetséges (igazán?!) Mert hát a kath. theológia az egyház theológiája (hát a prot. kié?) További fejlődése Aquinói Tamáson s a többi „történeti faktumokon" (dogmákon 1) alapul. A sentire cum ecclesia Jegyen minden reformtö­rekvés állandó vezérelve (és megölő betűje.) Csak az a theológus hat jótékonyan a tudományos fej­lődésre, a ki el nem hagyja az egyház kontimutá­sât. De azért Hertling is hangsúlyozza, hogy nem kell összezavarnunk „a dogma substantiáját a tra­ditionális iskolarendszerekkel." — Igy hát termé­szetes, hogy Róma mai dogmás egyházán belül a Krauss—Ehrhardt-féle reforrakatholicismus szá­mára nincsen hely. A positiv unió közel 200 barátja a leg­előkelőbb porosz állami és egyházi körökből e hó 2-ikán gyűltek egybe egyháztartományi értekezlet­re Berlinben. Ott voltak Dryander generálsup., Wedel miniszter, Mirbach gróf főudvarmes­ter, Stock er lelkész, Mitte ós Oettli tanár, Hohen thai gróf s Grrähr stettini főegyházi tanácsos. Az értekezleten Ziethin gróf elnökölt.. „A positiv unióról ós a hitről" előadást tartott H|a s e boroszlói tanár, s a következőket mondotta r Nem a felekezeti közönyösségtől, hanem a hit­től született meg az unió. Mint positiv uniá az isten igéjében kijelentett, a reformátori hitval­lásokban beigazolt s a hitben tapasztalható üdv­igazság szilárd hitén alapul. Egyetlen egyházi párt, sőt maga e theol. tudomány sincs feljogo­sítva az evangóliom alapigazságaival ellenkező hit­tótelek felállítására. Elismeri a hit különbözőségét a luth, és ref. hitvallásban, de egyúttal meg van győződve az értekezlet arról, hogy ez a különbség nem ellenkezik az egységes reformátori alapelvvel s nem zárja ki a magasabb egyházi egységet, sót inkább az ev. szellem és hit gazdagabb kifejlődé­sére vezet az egyházban. — A positiv unió ör­vend a 2 felekezetnek egyházszervezeti egységén, a melyhez mindkettő egy-egy lényegas darabbal járult. Egyúttal hivatásának tartja, hogy a hívők­nek az evangelizátió útján való összegyűjtésével ev. népünknek megtartja az egyháztartomány ál­dásait, s segélyezését ajánlja föl Németország ev^ egyházának a közös ev. hit szilárd alapján val6 szorosabb tömörülésére — E gondolatokhoz többen is szólottak. Igy Stöcker fájlalta a re­formátori hit hanyatlását, az egyháznak a theol. fakultásokhoz való tarthatatlan viszonyát, az egy­házszervezet lanyhaságát s az egyháztársadalmi élet lanyhulását, a minek egyetlen óvó szerét „a reformátió egy háziasságának megóvásában és ápo­lásában" látja Németországban. Szóval a tudomá­nyos theológia orthodox megrendszabályozása volna Stöcker szerint a reiormátió öröksége biz­tosításának egyetlen záloga. — Végül Ohly ud­vari lelkész „a positiv unióról s az ev. prot» érdekekről" tartott érdekes ós tanulságos felol­vasást, a melyben közelebbről ellentétes állást foglalt el az ultramontanizmussal, a centrumpárt türelmi javaslatával s a felekezeti ellentétek éles­ségével szemben, s örömmel üdvözölte a német protestantizmus egységesítését, s az Ev. Bund s a Gusztáv Adolf egyesület törekvéseit. — Német prot. testvéreink e tömörülésóból hazai egyházi viszonyainkra és nemzeti feladatainkra való tekin­tettel mi is tanulhatnánk. A német ev, „Frauenbund" e hó 3 és 4. napján tartotta Hannoverában 8 ik egyete­mes gyűlését. Az ünnepi istentiszteleten Luk. 8, 1—3. v. felett beszédet tartott Büttner lelkész. Az első főgyűlésen Stohlberg gróf, főegyházi tanácselnök az államkormány, Hartwig főegy­házi tanácsos az egyházkormányzat s Büttner lelkész az ev. egyesület részéről üdvözölte a szö­vetséget s annak lelkes és áldásos szeretetmun­káját. Az évi jelentés szerint a szövetség tagjainak száma meghaladja a 2000 et. A műveltebb körök

Next

/
Thumbnails
Contents