Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Wlassich Gyula

csak 2 kath. s 1 prot. semináriumot létesítettek, a folyó évben pedig 2 ev. seminárium keleti Poroszországban, 1 ev. Pommerániában s a rajnai tartományban, egy-egy kath. Posenben és keleti Poroszországban s 1 kath. tanítónőképző intézet Siléziában. Tehát 8 űj intézet a porosz népiskolaügy szolgálatában a folyó tanévben 1 Ez iskolák főfelügyelője Schwartzkopff, ki a lelkészi javadalmazás emelése körül kifejtett szolgálataiért „causa honoris" doctori méltóságot is nyert. Poroszországban tehát máig is meg vannak győződve arról, hogy a legjobb politika a kultúrpolitika, s ennek is egyik legkiválóbb fejlesztője a Bismarck szerint ,nagy csatákat nyert porosz népiskola." E tekintetben bölcs vallás- ós közoktatásügyi kormányunk egészséges kultúrpolitikájánál fogva mi is lassan bár, de biztosan hal adun kl Dr. Bertling báró, az ismert nevű strassburgi kath. theol. tanár mult hó 12 ón Berlinben „katholicismus és tudomány" czim alatt előadást tartott „az indexről s a kath. dogma további fejlesztéséről." Fejtegetéseiből közöljük a közetkezó gondolatait : Az egyház joga és kötelessége a reá bizott udvtanok feletti őrködés. Ez őrködés módja az idők szerint változó. Az index intézményét minden czélja ós jogosultsága mellett másképen szervezettnek óhajtanám De bizonyos egyházi körökben nem helyesen méltányolják a tudomány becsét, s nem jogosítja föl őket arra, hogy az egyházban megtagadják a tudományos kutatás jogosultságát. Eddigelé csak a világi tudományról volt szó, s csak mellékesen foglalkoztak a theológiának az egyházi élet szükségleteiből való eredetéről. Kérdés, hogy az ősker. ós középkori egyházi theológia elérte e fejlődésének végpontját? E kérdés gyakorlati meg oldása csakis az egyházi tantekintólyhez való csatlakozás alapján lehetséges (igazán?!) Mert hát a kath. theológia az egyház theológiája (hát a prot. kié?) További fejlődése Aquinói Tamáson s a többi „történeti faktumokon" (dogmákon 1) alapul. A sentire cum ecclesia Jegyen minden reformtörekvés állandó vezérelve (és megölő betűje.) Csak az a theológus hat jótékonyan a tudományos fejlődésre, a ki el nem hagyja az egyház kontimutásât. De azért Hertling is hangsúlyozza, hogy nem kell összezavarnunk „a dogma substantiáját a traditionális iskolarendszerekkel." — Igy hát természetes, hogy Róma mai dogmás egyházán belül a Krauss—Ehrhardt-féle reforrakatholicismus számára nincsen hely. A positiv unió közel 200 barátja a legelőkelőbb porosz állami és egyházi körökből e hó 2-ikán gyűltek egybe egyháztartományi értekezletre Berlinben. Ott voltak Dryander generálsup., Wedel miniszter, Mirbach gróf főudvarmester, Stock er lelkész, Mitte ós Oettli tanár, Hohen thai gróf s Grrähr stettini főegyházi tanácsos. Az értekezleten Ziethin gróf elnökölt.. „A positiv unióról ós a hitről" előadást tartott H|a s e boroszlói tanár, s a következőket mondotta r Nem a felekezeti közönyösségtől, hanem a hittől született meg az unió. Mint positiv uniá az isten igéjében kijelentett, a reformátori hitvallásokban beigazolt s a hitben tapasztalható üdvigazság szilárd hitén alapul. Egyetlen egyházi párt, sőt maga e theol. tudomány sincs feljogosítva az evangóliom alapigazságaival ellenkező hittótelek felállítására. Elismeri a hit különbözőségét a luth, és ref. hitvallásban, de egyúttal meg van győződve az értekezlet arról, hogy ez a különbség nem ellenkezik az egységes reformátori alapelvvel s nem zárja ki a magasabb egyházi egységet, sót inkább az ev. szellem és hit gazdagabb kifejlődésére vezet az egyházban. — A positiv unió örvend a 2 felekezetnek egyházszervezeti egységén, a melyhez mindkettő egy-egy lényegas darabbal járult. Egyúttal hivatásának tartja, hogy a hívőknek az evangelizátió útján való összegyűjtésével ev. népünknek megtartja az egyháztartomány áldásait, s segélyezését ajánlja föl Németország ev^ egyházának a közös ev. hit szilárd alapján val6 szorosabb tömörülésére — E gondolatokhoz többen is szólottak. Igy Stöcker fájlalta a reformátori hit hanyatlását, az egyháznak a theol. fakultásokhoz való tarthatatlan viszonyát, az egyházszervezet lanyhaságát s az egyháztársadalmi élet lanyhulását, a minek egyetlen óvó szerét „a reformátió egy háziasságának megóvásában és ápolásában" látja Németországban. Szóval a tudományos theológia orthodox megrendszabályozása volna Stöcker szerint a reiormátió öröksége biztosításának egyetlen záloga. — Végül Ohly udvari lelkész „a positiv unióról s az ev. prot» érdekekről" tartott érdekes ós tanulságos felolvasást, a melyben közelebbről ellentétes állást foglalt el az ultramontanizmussal, a centrumpárt türelmi javaslatával s a felekezeti ellentétek élességével szemben, s örömmel üdvözölte a német protestantizmus egységesítését, s az Ev. Bund s a Gusztáv Adolf egyesület törekvéseit. — Német prot. testvéreink e tömörülésóból hazai egyházi viszonyainkra és nemzeti feladatainkra való tekintettel mi is tanulhatnánk. A német ev, „Frauenbund" e hó 3 és 4. napján tartotta Hannoverában 8 ik egyetemes gyűlését. Az ünnepi istentiszteleten Luk. 8, 1—3. v. felett beszédet tartott Büttner lelkész. Az első főgyűlésen Stohlberg gróf, főegyházi tanácselnök az államkormány, Hartwig főegyházi tanácsos az egyházkormányzat s Büttner lelkész az ev. egyesület részéről üdvözölte a szövetséget s annak lelkes és áldásos szeretetmunkáját. Az évi jelentés szerint a szövetség tagjainak száma meghaladja a 2000 et. A műveltebb körök