Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Marjay Péter

büntettessék föl az egyháztagokra.— azok vagyoni •iszonyainak tekintetbe vételével — méltányosan fnegállapitandó adókulcs szerint kivethető személyi -es vagyoni adó maximális összege, mint fedezet; áz ekként hiteles okmányokkal igazolt összes szükséglet és fedezet közötti különbség egész ösz­szege, mint hiány, képezze az egyházaknak és az -egyháztagok által nem fedezhető szükségletét. Az ekként kimutatott szükségletet fedezze -aztán az állam az 1848. XX t cz. 3. § ának szellemében állami dotáczió alakjában, még pedig az önkormányzat minden csorbítása nélkül, nem pétiről esetre megszavazandó budgettételek, hanem lehetőleg egyszer s mindenkorra szóló országos törvény alapján. Az ily módon vaió végrehajtás megfelelne az 1848, XX. t.-cz. szellemének a nélkül, hogy bármely felekezet érzékenységét sértené, avagy leplezett szekularizácziót rejtene magában, meg­hagyván az összes egyházakat eddig birt javaik­nak háborítatlan törvényes birtokában továbbra is, -de ezenfelül módot nyújtana a protestáns egyház «gyík fő fő bajának orvoslására : az egyházi adózás régóta sürgetett reformjának megvalósithatására. Tekintettel azon, elfogultság nélkül nem ki­csinyelhető, valósággal nagy szolgálatokra, a me­lyeket a protestantizmus Magyarországon több mint három évszázadon keresztül a szabadelvúsóg, az állami függetlenség ós a nemzeti öntudat éb­rentartása körül önzetlenül teljesített; de tekintet­tel másrészről azon fontos kultúrmisszióra is, a melyet a nemzeti oktatás és iskolaügy terén erejé­hez mérten mindig hiven betöltött: joggal megkí­vánhatja, hogy ót eme fontos missiója teljesítésében az állam teljes mértékben, hathatósan támogassa. Az 1848. XX. t. cz, által a törvényhozás nemcsak arra vállalt kötelezettséget, hogy az egy­házi teherviseléssel túlterhelt lakosságon könnyít­sen, de még másrészről arra is, hogy a protes­táns egyházaknak, ideértve úgy a református ós evangélikus, valamint az unitárius egyházat is, — az uralkodó egyházzal szemben még mindig kiáltó mértékben fennálló anyagi erő aránytalansá­gát megszüntetni igyekezzék I Hogy maga a hivatalos egyház miként gon­dolkozik az 1848. XX. t.-cz. végrehajtásáról, le­gyen szabad itt a zsinati tárgyak elókószitósóre a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület által kiküldött bizottság munkálatának ide vonatkozó részét szó szerint idéznem, a mely a következőleg szól : „Miután az 1848. XX. t.-cz. az összes bevett vallásfelekezetek egyházi ós iskolai szükségleteinek az állam által leendő fedezését kimondotta s mi­után a ref. egyház nincs abban az anyagi hely­zetben, hogy egyházi és iskolai kiadásait a maga erejéből fedezze : kívánjuk, hogy összeiratván összes egyházi és iskolai szükségleteink, s össze­iratván saját egyházi törvényeink szerint önerőnk­ből ^előállítható fedezet: a fedezet nélkül maradt összegét az állam — aliíonómiánk sérelme' nélkül — bocsássa egyházunk rendelkezésére. A mostani adóteher könnyítése végett kíván­juk az egyházi adókulcsnak országos törvény által leendő megállapítását, hogy az állam segítségé egyenlő mértékű legyen, s oly felekezeteken, a melyek egyházi ós iskolai czélokra a kiszabott százalékot nem fizetik, ne segítsen. Mig tehát egyfelől kiemelendónek tartjuk, hogy az 1848. XX. t.-cz. végrehajtását nem úgy értelmezzük, hogy az állam összes szükségleteinket fedezze, hanem csak azoknak a saját erőnkből nem fedezhető részét, másfelől hangsúlyozni kí­vánjuk, hogy a bennünket érdeklő s viszonyain­kat rendező országos törvények meghozatalánál — az 1848. XX. t. cz. 3. § a értelmében — egye­temes egyházunk meghallgattassák. Sérelemnek tekinthetjük, hogy sem a közép­iskolai, sem a tanítói fizetések kiegészítéséről szóló törvény, sem legközelebb a kongnia törvény meg­hozatala előtt egyházunk meg nem hallgattatott, s igy e törvényekbe egyházunk érdekeit és autonó­miánkat sértő dolgok kerültek, a melyek annak idején a törvények esetleges változtatása alkalmá­val. mindeneseire kihagyandók, illetőleg orvoslan­dók lesznek.* Ezeket tartottam, t. ház, szükségesnek röviden elmondani oly czélból, hogy tájékozást nyújtsak a t. háznak a felől : minő álláspontot foglal el a protestánsok egy nagy része, — mert hiszen az összes protestánsok nevében nyilatkozni magamat sem hivatottnak, sem jogosítottnak nem érezhetem, — az 1848. XX. t. cz. végrehajtása, illetőleg a végrehajtás mikéntje felől. Ezek után az elmondottakat az igen tisztelt kormány s közelebbről az igen tisztelt vallás- és közoktatásügyi miniszter úr jó indulatú figyelmébe ajánlva, kérve kérem az igen tisztelt kormányt, hogy ezen nagyon fontos kérdést komoly, beható tanulmány tárgyává téve, az 1848. XX. t.-cz. ben lefektetett nagy elvnek az általam körülirt szel­lemben és mértékben leendő fokozatos végrehaj­tására a jog, törvény ós igazság elveinek meg­felelóleg a szükséges lépéseket ós intézkedéseket mielőbb megtenni méltóztassék I (Helyeslés a jobb­oldalon.) A mennyiben pedig erre nézve az igen tisz­telt vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a mult ülésben megnyugtató nyilatkozatot tett ; s a meny­nyiben az ő több mint hétévi egész hivatalos mű­ködésében a fokozatos fejlődés és nemzeti irányú czóltudatos haladás tanújeleit látom : (Élénk helyes­lés a jobboldalon) az igen tisztelt kormány iránt teljes bizalommal viseltetvén, a Veres József t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslat elvetésével, a költségvetést elfogadom.

Next

/
Thumbnails
Contents