Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Marjay Péter

büntettessék föl az egyháztagokra.— azok vagyoni •iszonyainak tekintetbe vételével — méltányosan fnegállapitandó adókulcs szerint kivethető személyi -es vagyoni adó maximális összege, mint fedezet; áz ekként hiteles okmányokkal igazolt összes szükséglet és fedezet közötti különbség egész öszszege, mint hiány, képezze az egyházaknak és az -egyháztagok által nem fedezhető szükségletét. Az ekként kimutatott szükségletet fedezze -aztán az állam az 1848. XX t cz. 3. § ának szellemében állami dotáczió alakjában, még pedig az önkormányzat minden csorbítása nélkül, nem pétiről esetre megszavazandó budgettételek, hanem lehetőleg egyszer s mindenkorra szóló országos törvény alapján. Az ily módon vaió végrehajtás megfelelne az 1848, XX. t.-cz. szellemének a nélkül, hogy bármely felekezet érzékenységét sértené, avagy leplezett szekularizácziót rejtene magában, meghagyván az összes egyházakat eddig birt javaiknak háborítatlan törvényes birtokában továbbra is, -de ezenfelül módot nyújtana a protestáns egyház «gyík fő fő bajának orvoslására : az egyházi adózás régóta sürgetett reformjának megvalósithatására. Tekintettel azon, elfogultság nélkül nem kicsinyelhető, valósággal nagy szolgálatokra, a melyeket a protestantizmus Magyarországon több mint három évszázadon keresztül a szabadelvúsóg, az állami függetlenség ós a nemzeti öntudat ébrentartása körül önzetlenül teljesített; de tekintettel másrészről azon fontos kultúrmisszióra is, a melyet a nemzeti oktatás és iskolaügy terén erejéhez mérten mindig hiven betöltött: joggal megkívánhatja, hogy ót eme fontos missiója teljesítésében az állam teljes mértékben, hathatósan támogassa. Az 1848. XX. t. cz, által a törvényhozás nemcsak arra vállalt kötelezettséget, hogy az egyházi teherviseléssel túlterhelt lakosságon könnyítsen, de még másrészről arra is, hogy a protestáns egyházaknak, ideértve úgy a református ós evangélikus, valamint az unitárius egyházat is, — az uralkodó egyházzal szemben még mindig kiáltó mértékben fennálló anyagi erő aránytalanságát megszüntetni igyekezzék I Hogy maga a hivatalos egyház miként gondolkozik az 1848. XX. t.-cz. végrehajtásáról, legyen szabad itt a zsinati tárgyak elókószitósóre a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület által kiküldött bizottság munkálatának ide vonatkozó részét szó szerint idéznem, a mely a következőleg szól : „Miután az 1848. XX. t.-cz. az összes bevett vallásfelekezetek egyházi ós iskolai szükségleteinek az állam által leendő fedezését kimondotta s miután a ref. egyház nincs abban az anyagi helyzetben, hogy egyházi és iskolai kiadásait a maga erejéből fedezze : kívánjuk, hogy összeiratván összes egyházi és iskolai szükségleteink, s összeiratván saját egyházi törvényeink szerint önerőnkből ^előállítható fedezet: a fedezet nélkül maradt összegét az állam — aliíonómiánk sérelme' nélkül — bocsássa egyházunk rendelkezésére. A mostani adóteher könnyítése végett kívánjuk az egyházi adókulcsnak országos törvény által leendő megállapítását, hogy az állam segítségé egyenlő mértékű legyen, s oly felekezeteken, a melyek egyházi ós iskolai czélokra a kiszabott százalékot nem fizetik, ne segítsen. Mig tehát egyfelől kiemelendónek tartjuk, hogy az 1848. XX. t.-cz. végrehajtását nem úgy értelmezzük, hogy az állam összes szükségleteinket fedezze, hanem csak azoknak a saját erőnkből nem fedezhető részét, másfelől hangsúlyozni kívánjuk, hogy a bennünket érdeklő s viszonyainkat rendező országos törvények meghozatalánál — az 1848. XX. t. cz. 3. § a értelmében — egyetemes egyházunk meghallgattassák. Sérelemnek tekinthetjük, hogy sem a középiskolai, sem a tanítói fizetések kiegészítéséről szóló törvény, sem legközelebb a kongnia törvény meghozatala előtt egyházunk meg nem hallgattatott, s igy e törvényekbe egyházunk érdekeit és autonómiánkat sértő dolgok kerültek, a melyek annak idején a törvények esetleges változtatása alkalmával. mindeneseire kihagyandók, illetőleg orvoslandók lesznek.* Ezeket tartottam, t. ház, szükségesnek röviden elmondani oly czélból, hogy tájékozást nyújtsak a t. háznak a felől : minő álláspontot foglal el a protestánsok egy nagy része, — mert hiszen az összes protestánsok nevében nyilatkozni magamat sem hivatottnak, sem jogosítottnak nem érezhetem, — az 1848. XX. t. cz. végrehajtása, illetőleg a végrehajtás mikéntje felől. Ezek után az elmondottakat az igen tisztelt kormány s közelebbről az igen tisztelt vallás- és közoktatásügyi miniszter úr jó indulatú figyelmébe ajánlva, kérve kérem az igen tisztelt kormányt, hogy ezen nagyon fontos kérdést komoly, beható tanulmány tárgyává téve, az 1848. XX. t.-cz. ben lefektetett nagy elvnek az általam körülirt szellemben és mértékben leendő fokozatos végrehajtására a jog, törvény ós igazság elveinek megfelelóleg a szükséges lépéseket ós intézkedéseket mielőbb megtenni méltóztassék I (Helyeslés a jobboldalon.) A mennyiben pedig erre nézve az igen tisztelt vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a mult ülésben megnyugtató nyilatkozatot tett ; s a menynyiben az ő több mint hétévi egész hivatalos működésében a fokozatos fejlődés és nemzeti irányú czóltudatos haladás tanújeleit látom : (Élénk helyeslés a jobboldalon) az igen tisztelt kormány iránt teljes bizalommal viseltetvén, a Veres József t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslat elvetésével, a költségvetést elfogadom.