Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Wlassich Gyula

a felekezetek nem fogják tudni magukat fenntartani. Ezt a kérési intézem tehát a t. kormányhozegyben kijelentem azt is, hogy Veres József t, barátom határozati javaslatát nem fogadhatom el. (Helyeslés jobbról és a középen.) Nem fogadhatom el már politikai pártállásomnál fogva sem, mert az utasitani kivánja a kormányt, még pedig bizonyos határidón belül. (Felkiáltások a szélsóbaloldalon: Természetes 1 Zaj. Halljuk 1 Halljuk 1) Én azonban a magam részérói sokkal többre becsülök egy kormánynyilatkozatot, a mely a mi érdekeinket kielégíti, mint olyan határozati javaslat elfogadását, a melyhez a kormány hozzá nem járul. Ezek azok az indokok, a miért t. barátom határozati javaslatát el nem fogadom. Egyebekben kérem az igen t. közoktatásügyi kormányt, méltóztassék kérésemet figyelembe venni ós a mennyire lehet, minél hamarább teljesíteni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Wlassics Gyula vallás-és közoktatásügyi m ins z ter: T képviselőház ! (Halljuk 1 Halljuk !) Marjay képviselő úr közbekiálltott és azt mondotta, hogy a kormány e tekintetben semmit sem nyilatkozott. Tehát, nehogy azt méltóztassék gondolni, hogy a kormánynak talán ebben nincs álláspontja, vagy egyáltalában bújkálni akar ebben a kérdésben, én egész nyíltan, őszintén, leplezetlenül elmondom erre a kérdésre nézve is a magam és a kormánynak álláspontját. (Halljuk 1 Halljuk 1) T. képviselőházi Én nekem az 1848. XX. t.-cz. keletkezésének történetére nézve itt vannak az öszszes történelmi adataim, tehát ha bármely irányban szükséges lesz, én természetesen ezekhez fogok fordulni. Csak annyit akarok ez alkalommal a t. képviselőháznak tudomására hozni, a mi szorosan a felvett kérdésnek köréhez tartozik. Az 1848. XX. t. cz. 3-ik § a igy szól (olvassa): „Minden bevett vallásfelekezetek egyházi ós iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek, s ez elvnek részletes alkalmazásával a minisztérium az illető hitfelekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elébe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni." T. Képviselőház ! Nekem határozott meggyőződésem és a kormányé is az. hogy 1848. XX. t-cz. 3 ik § a betúszerint végre nem hajtható. Communis opinio doctorum ez, ós erre nézve hivatkozom nem kisebb auktoritásra, mint Kossuth Ferenez t. barátomra, a kinek a „Budapest" czimű újságba irt ozikkében látom a következő tételt: „A függetlenségi ós 48 as párt nem téveszti szem elől azt, hogy az 1848. XX. t.-cz. 3 ik §-ának betűszerinti keresztülvitele minden egyházi vagyon elkobzására vezet, a mi létező viszonyok között teljesen abszolúte lehetetlen u (Élénk helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Tehát ó maga is tiltakozik az ellen, hogy ez a törvény szó.szerint vógrehajtassék. Olay Lajos: A párt is ezt mondjál Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: De ón magának a törvénynek létrejötte alkalmából figyelmébe ajánlón» mindenkinek, a ki azt hiszi, hogy a szekularizácziót akarta az 1848 iki törvényhozás, hegy Sczitovszky János pécsi püspök, Ocskay kassai püspök, Fogarassy szkodari püspök, gróf Oziráky János felszólalásai után a protestáns főrendek közül Tihanyi Ferenez temesi gróf, gróf Teleki Domokos, báró Vay Miklós koronaőr, megnyugtat» felszólalására egyeztek bele a főrendek a 3-dik §-nak változatlan elfogadásába, àz egyes beszédeket nem olvasom fel, de itt valamennyien tiltakoztak a szekularizáczió ellen, sót a togarasi püspök inditványt tett, hogy egy toldás tétessék a 3 dik szakaszba, hogy az egyházi ós iskolai szükségletek annyiban elégíttessenek ki, a mennyiben az egyház saját javadalmából és erejéből nem képes ezt a kérdést megoldani. (Igaz I Ugy van t a néppárton.) Ugy e bár, t. képviselőház, ez a történeti igazság? (Igazi Ugy van I a néppárton.) Tehát az mind téves belemagyarázás, hogy a mikor az 1848. XX. t.-czikket megalkották, a szekularizáczió lebegett volna a törvényhozás szemei előtt. (Ugy van I a jobboldalon.) Nekem egy határozott történeti adat van a kezemben. Nem kisebb emberre, mint Kossuth Lajosra hivatkozom, a kinek van egy magánlelevele, a melyben azt irja, hogy „épen azért, mert nem akartuk, hogy a szekularizáczionális törekvések diadalra jussanak, épen azért akartuk ezt az elvS kijelentést tenni az 1848. XX. törvényben, de a részletes törvényre akartuk bizni az egyházak meghallgatásival a további szabá lyozást." Bölcs, politikailag is igen helyes gondolkodás, a mely Kossuth Lajost itt vezérelte. És hogy mennyire a részletes törvényre van itt a súly helyezve, hogy t. i. az egyes felekezetek meghallgatása után fog határozni a törvényhozás, ez látszik Eötvösnek egész eljárásából, mert legelőször is, mint méltóztatik tudni, a kongrua kérdésében a katholikusokhoz intézett körlevelek tanúsítják ezt és a lelkészi jövedelem kiegészítéséről akart mindenekelőtt tanácskozni. Hogy mit akart a protestánsokkal, azt nem tudjuk, mert azoknak csak körlevelet irt, hogy jelenjenek meg adataikkal, a kérdések megbeszélése végett. Ezt a tanácskozást azután, ha jól emlékszem, augusztus l éről szeptember 1 ére elhalasztották, akkor pedig ebből semmi sem lett. Bak óvsz ky István: A zsidókat is szervezni akarta I Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter: Mindezeket, t. képviselő*