Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Veres József. Az 1848. XX. t.-cz. a képviselőházban

mód, addig én részemről és bizonyosan azok is, a kikkel egy párton van szerencsém küzdeni, kerülni óhajtjuk azt a sértő módot, a mely bárkit akár tulajdonjogában, akár régi javainak élvezetében háborgat és sérteget. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tegyük fel, hogy 1848 ban azt a törvényt betű szerint azonnal végrehajtották volr.a, mi lett volna az önkényuralom idejében... Rakovszky István: Es nekünk mégsem vadnak autonómiát, hanem az erre való törekvést is meghiúsítják. (Zaj a néppárton.) Veres József: . . . ha a protestáns autonómia bástyájába nem menekülhetett volna . . . Molnár János: Hát még mi lett volna akkor, ha a katholikusoknak is lett volna autonómiájuk ? Veres József: A magyar nemzet helyzete elejétől fogva olyan, hogy minden jogát, minden erejét ós vagyonát sohasem szabad neki egy helyen elhelyezni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Épen azért mentül több autonómia, mentül több önkormányzat ós szabadság van az egyházi ós politikai életben, annál erősebb a nemzet, annál nagyobb hatálylyal védelmezheti önmagát. (Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Molnár János: Tessék ezt megismételni a miniszter úrnak I Rakovszky István: Ez igazi (Felkiáltások a néppárton : Ebben igaza van i) Veres Józsf:Ami kérésünk tehát az, hogy a kormány teljesítse a 48 iki törvénynek azon utasítását, hogy a törvényhozás elé a hitfelekezetek meghallgatásával nyújtson be törvényjavaslatot azon elvnek résztetes alkalmazására. Kérjük ezt azért, mert e nélkül egyik felekezet sem mozdulhat, az állam és kormány nélkül ebben a dologban egy lépést sem tehet egyik felekezet sem és azért az első szükség az, hogy a kormány tegye meg ezeket a lépéseket. Ha a kormány azt találná, — a mit ón nem gondolok, — hogy a 48-iki törvényt betű szerint kell végrehajtani ós abban találná meg az állam érdekeinek szükséges védelmét és az autonómiának is a kellő oltalmát, akkor a kérdés megvan oldva az 1848-iki felfogás szerint. Ha azonban ezt nem találja időszerűnek, czélszerűnek vagy lehetségesnek, a hitfelekezetek meghallgatásával keressen más módot, olyan módot, a mely az egyenjogúságnak, az egyenlőségnek, az egyenlő teherviselésnek megfelel. Ilyen volna pl. az ón nézetem szerint, (Halljuk I Halljuk 1) hozzáteszem, illetékes nem vagyok, mert a törvény azt mondja, hogy a hitfelekezetek meghallgatásával, minélfogva illetékesek ebben csakis a hitfelekezetek hivatalos hatóságai, hogy az állam adjon dotácziót, biztosítva azt kellőképen törvényben azoknak a lelekezeteknek hivatalos hatóságainak, a melyek még az államtól ilyen kultúrális -czélokra alapítványokat nem kaptak. Ha igy az egyenjogúság az egyenlő teherviselés biztosítva lesz, akkor aztán a czól, a melyet mi elérni óhajtunk, el lesz érve. Hogy az egyenjogúság ós egyenlő teherviselés még végrehajtva nincsen, arra két példát vagyok bátor felhozni. (Halljuk 1 Halljuk 1) Törvény szerint a római katholikusoknak sok helyütt kegyuraik vannak, a kik egyes földesurak vagy községek. Az idők folyamán ennélfogva sok helyütt az a helyzet állott elő, hogy a kegyúr, a kinek joga van például plébánost prezentálni a püspöknek, nem római katholikus, hanem protestáns vagy zsidó. Az egyes városok viselik a kegyuraság összes terheit ós az a különös helyzet áll elő sok helyütt, hogy a mikor a városi képviselőtestület, mint illetékes hatóság, választana plébánost, az a képviselőtestület, a mely az egész várost vallásfelekezeti különbség nélkül képviseli ós a melynek kebelében minden városi képviselőnek teljes joga van minden kérdésben szavazni, ebben a nagy teherrel járó kérdésben a maga teljességében nem szavazhat, mert a protestánsoknak nem engedik meg a szavazást. (Ellenmondás a néppárton. Felkiáltások: Szavazhatnak I) ítéletet tudok felmutatni, a mely szerint a protestánsok el vannak tiltva. (Felkiáltások a néppárton: Igaz! van ilyen gyakorlat is!) Hol itt az egyenjogúság, a viszonosság? (Mozgás) Hiszen a protestáns vagy más egyházaknak kegyuraik nincsenek és ennek előnyeit nem élvezhetik mert a vele járó jogot nem gyakorolhatják. Másik ily fonákság az, hogy a canonica visitatió alkalmával valamely birtokot róm. kath. kézen találtak. Idők folyamán és ennek van már évszázada is, átment a birtok egy egészen más vallású ember kezére, de a tulajdonos a kath. egyháznak ós papnak ma is köteles földje után adót fizetni Molnár János: Igaz, mert az a teher reális ! Veres József: Ellenben katholikus ember sem protestánsnak, sem izraelitának ily módon birtoka után egyházi adót nem fizet. (Mozgás a néppárton.) Itt sincs egyenlőség, egyenlő teherviselés és viszonosság. Ezek különben oly dolgok, a melyek meg oldását, tudom, maga a katholikus autonómia kongresszusa is sürgeti Magam részéről csak azt akartam ezzel kifejezni, hogy ez nem egyedül azoknak óhajtása, a kik a katholikus autonómia kongresszusán képviselve voltak, hanem ez másoknak is érdeke, másoknak is óhajtása. A protestáns felekezetek igen nagy terhet viselnek iskolák fenntartása czimén középiskoláik fenntartására a szegény nép adójából. Pedig a középiskolák növendékei felerészben nem is protestánsok, nem a felekezet hivei, és a szegény nép 200—300 perczent egyházi adót visel. Mikor pedig a napszámos évenként 40—50 koronát