Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Veres József. Az 1848. XX. t.-cz. a képviselőházban

t 192 Elnök: Zmeskál Zoltán képviselő urat ezen kijelentéseórt rendre utasítom. Helyeslés a jobbés a szélső baloldalon. Zaj a néppárton.) Veres József: T. képviselőház! Távolról sem volt szándékom bárkit is vallási meggyőződésében érzékenyen érinteni. Molnár János: A pápát sértette 1 (Ügy van! a néppárton.) Veres József: Engedelmet kérek, hadd mondjam hát meg, mire alapítottam nyilatkozatomat. Állapítottam azt a sillabus tételeire, a melyek között találnak a képviselő urak nagyon sok olyant, a mi más felekezetek iránt a türelmetlenség jele. (Igaz ! Úgy van ! a szélsóbaloldalon. Zij a balközépen.) Molnár János: Akkor minden dogma felekezet elleni izgatás. (Zaj a szélsóbaloldalon.) Elnök: (csenget) : T. házi Lehetetlen ezt a kérdést beszélgetések ós közbeszólások által tisztába hozni, mert ez csakis a vita során tisztázható. Ezt követeli a parlamenti tanácskozás szabadsága. (Úgy van! a jobb és a szélsóbaloldalon.) Egyébiránt minden képviselőnek módjában lesz álláspontját kifejteni. (Helyeslés a jobbés a szélsóbaloldalon. Mozgás ós zaj a néppárton.) Rakovszky István: Kérem annak kije lentósét is, hogy mást vallásos érzületében sérteni nem szabad. (Helyeslés a néppárton. Zaj a szélsóbaloldalon.) Elnök: Legyenek meggyőződve arról, hogy bárminő olyan nyilatkozattal szemben, a mely átlépi azon korlátokat, a melyeknek megtartását a házszabályok parancsolják, én a rendreutasiíás jogával élni fogok. (Általános élénk helyeslés.) De ezt nem szabad tennem oly módon, hogy a legtágabb értelemben vett diskusszió szabadságát bárkivel szemben is érintsem. (Élénk helyeslés a jobb- ós a szélsóbaloldalon. Halljuk I Halljuk I) Veres J ó z s e f : T. ház I (Halljuk! Halljuk I) A közvélemény, a nemzet ellenálló képessége az utcbbi időben nagyon megcsökkent. A mint a felekezetek az autonómiából az első magyar minisz teriumnak bátran átadathattak volna, egy Batthyány, egy Kossuth, egy Deák, egy Szemere őrizetére: azt a mai hangulat ós a nemzet mai ellenállási képessége mellett aggodalom nélkül átadrn nem lehet. (Úgy van I a szélső baloldalon.) Éppen ezért a magam részéről — bár nem vagyok megbízva e kijelentés tételére — de meg vagyok győződve arról, hogy azon párt tagjai is igy gondolkoznak, a melyhez tartozni szerencsém van, kijelentem, hogy nekünk eszünk ágában sincs a szekularizácziót kívánni. (Ugy van! a szélsóbaloldalon.) Simonyi-Semadam Sándor: Szóval nem, de tényleg igen! (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Thaly Kálmán: Tényleg sem, mert elvenné Krieghammer. (Ugy van! a szélsóbaloldalon) Veres József: A megoldásnak az egyeujoguság törvényei szerint különféle módjai vannak. Némely nemzet úgy eszközölte a megoldást, hogy teljesen különválasztotta az egyházat az államtól és azt mondta, hogy az államnak semmi köze polgárainak vallásos meggyőződéséhez. Ez az elméletileg helyes ós a gyökeres megoldás. Más nemzet padig azt mondotta leginkább a történelmi fejlódós következtében, (Mozgás balfelól.) hogy az egyházat kultúrális czéljainak megvalósításában segíti. Erre az álláspontra helyezkedett ezen 48 as gyökeres reform korszaka is. Ez a második megoldási mód állana a magyar nemzet történelme szerint előttünk is. E második megoldásnak ismét különféle fajai lehetnek. Ha ad az állam valamely felekezetnek, akkor igazság szerint adnia kell mindeniknek. Éppen ezért a megoldásra az 1848 -iki törvények szerint nem az egyedüli mód az egyházi ós felekezeti iskoláknak teljes államosítása ós a szekularizáció, mert ez olyan akadályokba ütköznék, a melyekkel a magyar állam ma megmérkőzni nem bír, (Úgy vanl a szélsóbaloldalon ) hanem van egy más mód is. (HalljukI Halljuk! Ha egyes felekezeteknek már évszázadok előtt adott az állam, akkor adjon most azoknak, a melyeknek még nem adott. (Helyeslések jobbfelól.) Adjon arányosan, hogy ekkép az iskolai ós egyházi feladatok teljesítésére azoknak megadja az erőt és a lehetőséget, (Helyeslés a szélsóbaloldalon.) Mandel Pál: Új donáczió kell ! Veres József: A 3. §-nak második része azt mondja, hogy a hitfelekezetek meghallgatásával alkossa meg a minisztérium a törvényt. Ebben viszont az állami mindenhatóságnak korlátját állítja fel. A hitfelekezetek mindenhatóságának korlátja lett volna az első feltétel, hogy t. i. : az állam fizet, tehát az állam parancsol. De az állami mindenhatóságnak is szükséges bizonyos korlátot állítani és ez a korlát itt az 1848 iki törvényben az, hogy a hitfelekezetek meghallgatásával alkotandó meg a törvény. Ez a törvény tehát a hitfelekezetek törvényes önkormányzati jogait nem semmisiti meg. Hiszen az önkormányzati jog magában véve nem gyöngit egy államot sem, ha az az önkormányzat minden illetéktelen külső befolyás ellen kellőképen védve van. (Mozgás balfelől. Halljuk! Halljuk 1 a szélsóbaloldalon.) Molnár János: Miért nem adják akkor meg a katholiliusokuak? (Zaj) Veres József: Ha tehát 1848-ban sem hajtotta végre a törvényhozás azonnal azt a törvényt, mert az akadályokat felismerte, akkor még most se tanácsos erre a térre menni, mert az akadályokat leküzdeni ma sem birnók. Mindaddig, mig van egy kíméletesebb, de szintén igazságos